Porsche búcsú, Toyota győzelem

Akik persze így is büszkén, emelt fővel távozhatnak a világbajnokságról, hiszen az elmúlt három, az ideit is beleérte, zsinórban nyerték az egyéni és a gyártók vb aranyait s közben nem utolsósorban a le mansi 24 órás versenyeket is. Mindezt úgy, hogy az LMP1-es programjukat gyakorlatilag a nulláról építették fel, 2013-ban még csak tesztelték az autót, egy évre rá már futamot is nyertek, aztán beindult a henger és jöttek a világbajnoki címek.

Mindezt úgy, hogy az elején még a legendás Audi és a Toyota ellen is küzdöttek, amelyből mostanra már csak a Toyota maradt – mindenki nagy sajnálatára.

De a győzelmet nem kell megmagyarázni, a Porsche ezekben az években 17 versenyt nyert meg, ami elsőosztályú teljesítmény. Az ő hibridjük volt a legjobb, amely méltó helyet kap majd a gyár múzeumában.

Az LMP2-es géposztályban egészen az utolsó percig szoros volt a küzdelem a bajnoki címért. A svájci Rebellion csapat 31-es rajtszámú kocsijának, és a híres színész és harcművész, Jackie Chen csapatának 38-as rajtszámú autójának a küzdelméből végül a svájciak kerültek ki győztesen. Tíz másodperccel verték riválisukat, akik most sajnálhatták csak igazán az előző, shanghaji versenyen elszalasztott lehetőséget, amikor egy jó szerepléssel bebiztosíthatták volna az aranyat. Ott azonban nem mentek jól, most pedig nyerniük kellett volna – de ott volt a közte tíz másodperc – egy hatórás verseny végén.

Ez már csak így megy az endurance világában.

A GTE Pro kategóriában a Ferrari már korábban megnyerte a gyártók bajnokságát (szép siker a gyár 70. születésnapján), Bahreinben pedig az AF Corse 51-es rajtszámú Ferrarijának a legénysége, Alessandro Pier Guidi és James Calado is a csúcsra értek egyéniben.

A GTE Am kategóriában a mezőny legidősebb autója, a 2008 óta fejlesztgetett Aston Martin nyerte meg a bajnokságot, a 98-as rajtszámú győztes kocsit Matthias Lauda, Paul Dalla Lana és Pedro Lamy vezették az év során.

Eltelt kilenc verseny és lement 72 versenyóra. Mindez – legalábbis az LMP1-es kategóriában – mérhetetlenül bonyolult hibrid autókkal, közel Forma-1-es tempóval, ami jóval meghaladja például egy teljes Forma-1-es évad versenyterhelését.

Mindezt csak a miheztartás végett mondom, amikor akár a hagyományos kocsik, akár az LMP1-es autók küzdelmeit idézzük fel.

Nem véletlenül mondta az Jean Todt, az FIA elnöke, hogy ez a világbajnokság a szövetség ékköve. Igaza van.

És ezt az ékkövet jövőre megpróbálják tovább csiszolni, fényesíteni, amely a Porsche távoztával persze nem lesz könnyű. De egy felmérésből már tudjuk, hogy a bajnokságnak van egy stabil rajongótábora, azt is tudjuk, hogy jövőre keresztféléves bajnokság veszi kezdetét, hogy az LMP1-be jön egy orosz csapat és autó – a többit majd meglátjuk májusban.

Addig is emeljük poharunkat a dicsőségesen távozó Porschéra, és a derék Toyotára – reméljük, ők jövőre is kitartanak a sorozat mellett.

(Várhegyi Ferenc)