Nagy Viktor olimpiai bronzéremig repítette a magyar pólócsapatot visszavonulása előtt

Publikálva 08/08/2021 - 11:00 GMT+2

A spanyolok 9-5-ös legyőzésével bronzérmes lett a tokiói olimpián a magyar férfi vízilabda-válogatott. A siker egyik legfontosabb szereplője, Nagy Viktor a mérkőzés után bejelentette, hogy ezzel befejezi játékospályafutását, már csak ezért is ő Szabó Zoltán értékelésének főszereplője.

Nagy Viktorról szólt minden - Fotó: MTI/Illyés Tibor

Fotó: Other Agency

Bíró Attila csapata után Märcz Tamásé is bronzérmes lett Tokióban.

"Ez az én napom!" - mondta a sokadik védése után Nagy Viktor. És valóban, hatalmas támaszt adott a magyar csapatnak a 62%-os hatékonysággal védő kapus. A világbajnok, Eb-aranyérmes, Bajnokok Ligája-győztes és Eurokupa-első Nagyról hónapok óta lehetett hallani, hogy Tokió után visszavonul az aktív játéktól, és ezt a megnyert bronzmeccs után be is jelentette.

Érte is játszott az ezúttal is Vogel Somát nélkülöző csapat, amelyben olyan harci szellem dúlt a spanyolokkal vívott mérkőzésen, ami nagyon hiányzott a görögök elleni elődöntőben. Az elmúlt évek egyik legjobb válogatottja csak kétszer vezetett a partin, 1-0-nál és 3-2-nél.

Vízilabda

Férfi pólósaink a kazahok 28-1-es kiütésével zárták le a vb-csoportkört

09/02/2024 - 10:22

A mieink dominálták a találkozót, 5-5 után pedig teljesen egyoldalúvá vált a bronzpárharc. 4-0-s második félidőt produkált Märcz Tamás csapata, a kiváló védekezés és Nagy Viktor teljesítménye volt a sima utolsó 16 perc záloga. Hat blokkot is elkönyvelhettünk, amiből a sokoldalúan játszó Manhercz Krisztián egyedül négyet vállalt egy gólja és három labdaszerzése mellett.

Manhercz Krisztián ezúttal védekezésben alkotott nagyot - Fotó: MTI/Illyés Tibor

Fotó: Other Agency

15 emberhátrányt kellett kivédekeznie Jansik Szilárdéknak, ebből tíz darabot sikerült is, elöl pedig az összes fórjukat (6/6) értékesítették Vámos Mártonék. Ez igazi csapatmunka volt.

Jogosan és megérdemelten búcsúztatták társai a kör közepén taposó Nagy Viktort a meccs után, aki olimpiai bronzzal vonulhat vissza egy sikeres pályafutást lezárva.

Mindkét magyar vízilabdacsapat dobogós – bronzérmes – lett Tokióban, ezt egyik nemzet sem mondhatja el magáról a mezőnyben Magyarországon kívül.

Szépre sikerült a búcsú - összefoglaló a férfi vízilabda-válogatott bronzmeccséről

Férfi vízilabdatorna, a 3. helyért
Magyarország-Spanyolország 9-5 (3-3, 2-2, 1-0, 3-0)
Tatsumi Vízilabdaközpont, zárt kapus
gólszerzők: Vámos 2, Manhercz, Zalánki, Hárai, Jansik, Hosnyánszky, Angyal, Varga, illetve Munarriz 2, Perrone, Tahull, de Toro
gól/ötméteres: 0/0, illetve 0/0
gól/emberelőny: 6/6, illetve 5/15

Ahogy a riói olimpián, úgy a tokiói torna alatt is értékeli honlapunkon a magyar férfi válogatott összes meccsét Szabó Zoltán.

"Sose lehet tudni, hogy ez a tűz meg ez az elszántság megjelent volna-e, ha 5-5 után a tegnapelőtti mérkőzés is úgy alakul, mint ez most. Ez az 5-5 jelképes lett, a két nappal ezelőtti 5-5 után kidugtuk a fejünket a vízből, de azonnal visszanyomtak minket a víz alá, és ott is maradtunk. Nem teljesedhetett ki a csapat érzelmileg olyanná, mint amilyen most lett. Az is igaz, hogy már a rajtnál is magasabban voltunk a víz fölött, mint a görögök elleni mérkőzés bármelyik pillanatában.

Ami itt 5-5 után történt, az teljesen determinálta az egész mérkőzés kimenetelét, az nem hagyott kétséget afelől, hogy mi lesz a vége, és rengeteg jelképes dolog is volt benne. Az, hogy Viktor három védése nyitotta ki a meccset, egy életműdíj. Az meg, hogy a következő nyolc védése le is zárta, az meg az életmű megkoronázása. Ez valóban az ő napja volt.

Keszthelyi Rita nyilatkozta azt, hogy annyiszor elvitte a hátán a csapatot, és most boldog attól, hogy a csapat vitte el őt a hátán és vitte fel a dobogóra. Az volt a kívánsága az embernek, hogy mivel annyiszor vitte el a csapatot Nagy Viktor a győzelemig, most vigye el a csapat Nagy Viktort a bronzéremig. Tegnap a lányok bronzérme után ezt írtam ki a Facebookra is.

Így örültek az olimpiai bronzéremnek férfi pólósaink és a búcsúzó Nagy Viktor

Nos, ez annyiban változott, hogy Nagy Viktor nem bízta ezt a véletlenre - a csapat is vitte -, de Münchhausen báró módjára üstökön ragadta saját magát és kihúzta a mocsárból (ezt csak a történeti hűség kedvéért, mert a mesében így van). Élére állt a folyamatnak, hogyan kerüljön saját maga meg a csapat is a dobogóra.

5-5-ig az látszott, hogy mintha a játékvezetők jó nagy összeggel megrakták volna az ikszet valamelyik fogadóirodánál. Nagyon nehéznek, majdnem lehetetlennek tűnt két góllal vezetni. Mindent megtettek azért, hogy amikor hátrányba kerültek a spanyolok, megkapják a lehetőséget, csak 5-5-ig ezzel éltek is, utána meg nem. Úgy voltak vele a bírók, hogy ’kaptatok három lehetőséget, 5-5-nél, 6-5-nél fölzárkózni’, nem éltek vele, akkor talán őket is meggyőzte ez a magyar csapat, hogy nem érdemes elvtelenül most már ikszre hozni a meccset.

Varga Dénes egy olimpiai bronzot is begyújtött - Fotó: MTI/Illyés Tibor

Fotó: Other Agency

Az elszántság, az akarat meg a mindenáron való győzni akarás azt is jelentette, hogy olyan kemény volt a védekezésünk - ahogy a spanyoloké is az elején -, hogy a második negyed végén attól lehetett félni, hogy ha továbbmegy a harmadik negyedre ez az irgalmatlan mennyiségű kiállítás, akkor aztán tényleg bekövetkezik, ami nagyon kevésszer az olimpián a vártakhoz képest, hogy elfogyhat egy csapat. Hálistennek ez nem folytatódott a harmadik negyedben, ugyan a végére kipontozódtak tőlünk négyen is, de már akkorra, amikor eldőlt, úgyhogy ez nem lett végül faktor a meccsen.

Gyarló az ember, két nappal úgy ültünk itt, mint egy összecsinált kilométerkő.

Madaras Norbi is említette a meccs utáni értékelésében, hogy a legszűkebben véve ez Nagy Viktor életének boldogsága. Bővebben véve ez a csapatnak a dobogóra jutása és olimpiai bronza okán megélt sikere. Még bővebben véve, a válogatott és környékének sikere. Aztán ez a kör egyre bővül, és eljutunk odáig, hogy ez a mi sikerünk is meg az országé, aki szereti ezeket a játékosokat, meg egyáltalán, ezt az egész sportágat.

Összezáró magyar védelem - Fotó: MTI/Illyés Tibor

Fotó: Other Agency

Mindenféleképpen jobb így itt ülni, és arról beszélgetni, hogy a magyar csapat végső soron ugyanúgy simán, meccsben megverte ezt a spanyol válogatottat, mint ahogy kikaptunk a görögöktől. Ez egyrészt egy önigazolás, hogy mégis az az igaz, hogy képesek vagyunk erre, és - vállalva a véleményem -, még mindig azt mondom, hogy rajtunk múlt, bármennyire is azt mondtuk, hogy a görögök megvertek minket. Ezt csinálhattuk volna másképp, és nem föltétlenül lett volna ugyanaz a mérkőzés eredménye, ha még egyszer lejátsszuk, és ilyen attitűddel megyünk be a vízbe, mint ma.

Most mi is boldogabbak vagyunk, és ezt köszönjük nekik! Így most a mi lelkesedésünk, reményünk is kitart legalább még három évig. Biztos, hogy lesznek kisgyerekek, akik ezután is örömmel jönnek majd az uszodába, és vízilabdások akarnak lenni. Ez legalább akkora hozadéka a lányok és a fiúk teljesítményének, és annak az érzésnek, amit átadott ez a két csapat az utolsó két napon.

Gyakorlatilag továbbtolták a lányok és a fiúk is a szekeret (bár ezt nem szeretem, mert a szekeret inkább húzzák, aki tolja, az nem látja, hogy merre megy), szóval továbbhúzzák a szekeret, és remélhetőleg a vízilabda azon a polcon és elismertségi szinten marad, ahova mindig is tartozott, és ezután is fog.

Märcz Tamás, Varga Dénes, Vogel Soma és Mezei Tamás öröme - Fotó: MTI/Illyés Tibor

Fotó: Other Agency

Az is megér egy külön gondolatmenetet, hogy a ’ma nem’-ből ’ez az én napom’ lett. López Pinedo is megérdemelte volna, de most hadd ne sajnálkozzunk azon, hogy ő negyedik hellyel fejezi be valószínűleg a pályafutását. Ez tényleg Viktor napja volt, és ez önmagáért beszél.

Mindig próbál az ember olyan megközelítéssel is élni, hogy valami mennyire sorsszerű és mennyire nem. Mennyire csak a tényeken és a konkrét történéseken, a tudáson és a végrehajtáson múlnak dolgok. És mennyire van valamennyire egy deus ex machina, némi eposzi kellék a mérkőzésben. Úgy gondolom, hogy ebben a maiban volt. Ezzel lehet vitatkozni, de nem érdemes.

Ha még most is játszanának, valószínűleg akkor is 5-öt mutatna a spanyolok által elért gólok száma, ez tényleg Viktor napja volt. Az ő életének a napja volt, és ez így van jól. Nyilván nagyon sokan meg fogják neki köszönni azt az élményt, amit kaptak tőle. Én nem voltam csapattársa, csak szurkolója egész életemben, de mégis köszönöm neki én is azt, hogy volt ebben a vízilabdában és mivel tudom, hogy marad, ezért a legnagyobb sikereket szeretném kívánni neki! Igaz, hogy nem a vízben, hanem a parton, de akkor is."

A bronzérmes magyar válogatott - Fotó: MTI/Illyés Tibor

Fotó: Other Agency

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben a legfontosabb sporthíreket, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.

Vízilabda