Kásás Tamás, a legfiatalabb halhatatlan

Szerda este érkezett a hír, hogy díszvacsora keretében avatta tagjává a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete Kásás Tamást. A háromszoros olimpiai bajnok, világ- és kétszeres Európa-bajnok pólós Faragó Tamás és Kárpáti György mellett a harmadik vízilabdázó a klubban. És a legfiatalabb a férfiak között. Már 38 évesen halhatatlan lett. Nekünk már korábban az volt, megírtuk, miért.

"Nincs ahhoz lelkierőm, hogy naponta kétszer beledögöljek a vízbe" - nyilatkozta e sorok írójának Kásás Tamás, a londoni olimpiáról hazatérve a budapesti repülőtéren 2012 nyarán, élete utolsó profi vízilabda-mérkőzésének éjjelén. A zsinórban három ötkarikás aranyérmet szerző magyar férfi vízilabda-válogatott a spanyolokat döngölte a fúgába az ötödik helyért rendezett találkozón, a korszakos klasszisaink közül Kásás is aznap játszotta utolsó hivatalos meccsét a válogatottban és úgy egyáltalán. A szárazföldön maradva, az uszodákat elkerülve könyvet írt életéről, éttermet nyitott a Komjádi oldalában, reklámokban szerepel.

Edzői többször utaltak rá, hogy Kása kifejezetten lusta pólós volt. Így lett a vízilabdában az egyetlen, akinek minden egyes nemzetközi címe megvan minden szinten, azaz a felnőttek között volt olimpiai, világ- és Európa-bajnok, Világkupa- és Világliga-győztes, klubjaival nyert Euroligát/Bajnokok Ligáját, Kupagyőztesek Európa Kupáját és LEN-kupát, míg pályafutásának elején volt ifi és junior Európa-bajnok, valamint junior világbajnok. Az FTC, az UTE, a Posillipo Napoli, a Vasas, a Savona, a Pro Recco, valamint a magyar vízilabda-válogatott oszlopos tagjaként 15 éven át állt a világ tetején. Csak a magyar bajnoki cím hiányzik a kollekciójából (lásd még Madaras Norbertet). Mi lett volna, ha még szorgalmas is?

Van, akiért egy falusi lagzit is érdemes kihagyni. Az 1997-es sevillai Európa-bajnokság döntőjének estéjén e cikk szerzője nem egészen 16 évesen ellógott a családi barát esküvői bulijáról, hogy a nagyszülők üres házában tökegyedül megnézhesse a magyar-jugoszláv döntőt. Azóta se bánja. Kemény Dénes szövetségi kapitányi korszakának első nagy sikere volt, amikor a megfiatalított válogatottunk 3-2-re verte a jugókat. A mieink mindhárom gólját Kásás Tamás szerezte.

Ugyanabban az évben a Fradi-Újpest LEN-kupa-döntő hosszabbításában a félpályáról vette be Pelle Balázs kapuját. 21 évesen. Az 1999-es firenzei, szintén magyar elsőséggel záruló Eb fináléjában, minden idők leglátványosabb mérkőzésén hét (!) gólpasszt jegyzett a horvátok elleni partin. A jugók elleni sydneyi Világkupa-meccsen kilenc (!) labdát szerzett.  A sydneyi olimpián sokáig csak szenvedett, aztán a legfontosabb találkozón, az olaszok elleni negyeddöntőn élete egyik legjobb játékával és négy találatot a közösbe téve járult hozzá a továbbjutáshoz. A 2001-es budapesti Eb-n a magyar-spanyolon egy olyan szédületes svédcsavarral jelentkezett, mint Vári Attila az oroszokkal szemben megnyert 2000-es ötkarikás játékok fináléjában. Az athéni aranycsatában, amikor a szerb-montenegrói együttessel szemben 5-7-tel kezdtük meg a záró negyedet, az utolsó nyolc percben lőtt két gólt, meg adott egy gólpasszt. Miközben ő a védekezésben volt a világ valaha volt legjobbja, lábtempója, ütemérzéke és anticipációs képességei is tették nélkülözhetetlenné, bármelyik csapatban is játszott. Az athéni döntő hajrájában például három magyar emberhátránynál is ő blokkolta a labdát.

"Kásás Tamás gyakorlatilag a vízilabdázás Kobe Bryant-je és Paolo Maldinije egy személyben" - mondta róla korábbi csapattársa és barátja, a BEK-győztes dr. Szabó Zoltán, akivel három évet játszottak együtt a '90-es évek legendás Újpestjében. Sérülése miatt az amerikai kosaras klasszis (Kásás kedvence) már sosem lesz ugyanaz, míg a Milan szimbóluma évekkel ezelőtt visszavonult. Kásást London után két alkalommal láthattuk játszani, tavaly nyáron a már említett '97-es "LEN-kupa-döntő újratöltve" keretében egy gálameccsen és két héttel később a budaörsi vízilabda Expón a nagy öregekkel és a jelen klasszisaival.

Utóbbi alkalommal volt szerencsénk interjút készíteni vele, és bár akkor már két éve visszavonult az aktív játéktól, mindenki rá volt kíváncsi. Talán nem bánja, ha most eláruljuk, hogy a pódiumbeszélgetés előtt odajött hozzánk és félve kérdezte a főbb témákat, láthatóan kényelmetlenül érezte magát. A szerepléseket közel húsz év alatt sem tudta megszeretni. Negyedórával később felszabadultan köszönt el, örült, hogy ezen is túlesett. Ő a medencében volt az igazi, pedig a klóros vizet is gyűlölte. Mégis, két évtizeden át nap mint nap beledöglött abba a vízbe.