Hosszú Katinka azt hitte, kiesett, mérgelődik a váltó, Gyurinovics törött ujjal döntőzött

Erős döntős programot hozott a legfelső szektorokat kivéve telt házas budapesti úszó-világbajnokság első napja, ahol magyar szempontból a századok egyszer ide, kétszer oda kedveztek.

Az egyik oda ráadásul külön fájó, hiszen a 4x100-as férfi gyorsváltó féltávig a második helyen haladt és végig a dobogóért harcolt, ám a tokiói helyezést megismételve ötödikként végzett. Helyezés és helyezés, idő és idő között is van különbség, hiszen míg az országos csúcsot hozó (3:11,06) tokiói úszásnak örült a Németh Nándor, Szabó Szebasztián, Bohus Richárd, Milák Kristóf összeállítású váltó, addig a mostani 3:11,24-nek nem – legfőképp azért, mert az öt évvel ezelőtti bronzérem most nem lett meg, szűk három tized hiányzott hozzá (nyertek az amerikaiak 3:09,34-gyel, másodikok lettek a foghatónak tűnő, az elmondása szerint 100 gyorson nem épp jó állapotban lévő, ennek ellenére bődületes 46,60-at repesztő Kyle Chalmers vezette ausztrálok 3:10,80-nal, harmadikok az olaszok 3:10,95-tel).

Németh Nándor 47,97-tel kezdett, aztán Szabó Szebasztián is szenzációs volt (47,37), Bohus Richárdot azonban az első ötvenen a saját állítása szerint elvitte a szíve és a hazai közönség ereje, aztán az amerikaiaktól érkező hullám előtt sem tudott haladni, így 49,01-gyel adta át a váltót Milák Kristófnak, aki „hiába” repült 46,89-et. „Ez rajtam ment el…” – hangoztatta nem egyszer a mixzónában a verseny után Bohus, aki öt éve ugyanitt 47,21-gyel repítette dobogóra utolsó emberként a magyar váltót.

A női 4x100-as gyorsváltó kihozta a maximumot, majd’ két másodpercet javított délelőtthöz képest, és úgy lett nyolcadik, hogy a hollandok két, a brazilok tíz századra voltak. Pádár Nikolett, Gyurinovics Fanni, Senánszky Petra és Molnár Dóra boldogan értékelt, jóformán először úsztak ebben az összeállításban és rögtön vb-döntőbe jutottak, ráadásul Gyurinovics törött ujjal versenyzett, míg délelőtt Senánszkyt, este Pádárt vitte el a hangulat. A következő cél viszont már megvan: az augusztusi, római Európa-bajnokságon dobogóra szeretnének állni (ezúttal csak a britek és a hollandok előzték meg őket, tehát ez abszolút reális lehet), és a párizsi olimpiai döntő is szóba került.

Holló Balázs már azzal túlteljesített, hogy döntőbe jutott 400 vegyesen, ott aztán egyrészt elizgulta és túlgondolta a dolgokat, másrészt a futam után arról beszélt, sajnos kétszer kellett leúszni egy nap a számot, márpedig délelőtt rendesen kihajtotta magát. Ez az idején is meglátszott, a parádés 4:10,87-re 4:15,17-et jött este, de elégedetlen semmiképp sem lehet, hiszen élete első világbajnoki úszása volt ez. A 4x200-as gyorsváltóval pedig éremért hajthat.

A századok pozitív oldala Hosszú Katinka nevéhez fűződik, aki a nyolcadik idővel bejutott a vasárnap esti döntőbe 200 méter vegyesen. Az első középdöntő lassabb volt a másodiknál, ahol a két magyar úszott (Katinka mellett eggyel, a nyolcason Sebestyén Dalma tempózott), és egészen az utolsó ötvenig kérdéses volt, mi lesz az előző négy vb-t megnyerő Hosszú sorsa. Végül jó gyorsrésztávval 2:10,72-vel zárt, ami a futamban az ötödik helyet jelentette – ekkor még nem tudta, ez hányadik idő összesítésben.

„Azt hittem, kiestem” – nyilatkozta később mosolyogva, és a mosoly tényleg valós volt, hiszen egyrészt talán sosem örült ennyire döntőbe jutásnak, másrészt most is elárulta: nincs csúcsformában. „Nem vagyok százszázalékos, nem tudtam, mire számítsak. Mindenképpen el akartam jönni a vb-re. Ami öt éve teher volt, az most pont nem, és hálás vagyok a közönségnek, hogy átjött nekik: nekem mások most a céljaim. Összeraktam magam, aztán meglátjuk, mi lesz a döntőben.” Az éremhez nagy javulás kéne neki, a két amerikai, Alex Walsh és Leah Hayes érinthetetlennek tűnik, és a harmadik Kaylee McKeown is nála hat tizeddel jobb idővel jutott döntőbe. Sebestyén Dalma 2:13,09-cel 14. lett.

Férfi 50 pillangón Szabó Szebasztián már a délelőtti előfutamokban is biztatóan mozgott, a középdöntőben pedig hiába nem tartalékolt, éreztette, hogy bőven lehet még benne: kereken két tizedet javított, 22,91-gyel pedig egy századra járt a saját rekordjától, ami magyar csúcs is egyben. Jó kérdés viszont, hogy még ha be is jön 22,9 alá, az mire lesz elég, mert Ben Proud, Thomas Ceccon és Caeleb Dressel is 22,7-es időt ment, amin a vasárnap esti döntőben valószínűleg tovább fognak javítani, pláne úgy, hogy a Duna Aréna medencéje az egyik leggyorsabb a világon (érdekesség, hogy Proud nemzetközi mezőnyben nagyjából csak a Duna Arénában tud kiemelkedően úszni, hiszen öt éve megnyerte az 50 pillét és 50 gyorson bronzérmes volt, más világversenyről pedig nincs érme). Egy sprintszám fináléjában bármi megtörténhet, de a vele egy középdöntőben úszó Dresselnek és Michael Andrewnak is erősebb volt a delfin utáni első három és a célba érkezés előtti utolsó három négy-tempója. Ha Szebi egy fokkal jobban rajtol és a fal is jól jön ki neki, dobogós lehet, a mixzónában pedig elmondta, szerinte már a 22,9 körüli eredménnyel is lehet keresnivalója. Az első öt hely valamelyike simán kinéz neki.

A nap egyik legkomolyabb idejét Elijah Winnington úszta férfi 400 méter gyorson: 3:41,22-jénél a történelemben eddig összesen heten tudtak jobbat, a 2012-es londoni olimpia és Sun Yang 3:40,14-e óta senki (Paul Biedermann cápadresszes világcsúcsától bő egy másodpercre járt). A mezőny erősségét és fejlődését jól mutatja, hogy Winningtonon kívül az ezüstérmes Lukas Märtens és a bronzérmes Guilherme Costa is jobbat úszott, mint a káoszosan alakuló tokiói olimpiai döntőben a győztes Ahmed Hafnaoui (3:43,36). Winnington Tokióban 7. lett 3:45,20-szal, most négy másodperccel ment gyorsabbat.

Katie Ledeckynek a friss világcsúcstartó Ariarne Titmus hiányában két ellenfele volt női 400 gyorson: az óra és a 15 éves kanadai szupertehetség, Summer McIntosh. Utóbbit egészen, előbbit félig győzte le, hiszen 3:58,15-ös világbajnoki csúccsal nyert, de a világcsúcstól szűk két másodpercre járt. Fájó pont, hogy most elég volt egy 4:02,08-as idő is a harmadik helyhez (Leah Smithé lett a bronz), a legutóbbi, kvangdzsui világbajnokságon Késely Ajnának pedig karrierje egyik legfájóbb pillanataként a 4:01,31 is „csak” 4. helyet ért. Ajna ezúttal a döntőtől is messze, két és fél másodpercre járt, edzőjével, Bernek Péterrel együtt hosszú út vár rá a párizsi olimpiáig, hogy ismét visszakerüljön az elitbe.

És csak egy halvány megjegyzés: Zac Stubblety-Cook élete legjobbjával, 59,51-gyel jutott a döntőbe férfi 100 mellen, ami nem feltétlen a vb-címért harcoló, 58-as időket lazán tudó Nicoló Martinenghiékre nézve veszélyes, hanem a saját világrekordjára 200 mellen. Egy hónapja, az ausztrál bajnokságon 59,60-at ment a rövidebb távon, a hosszabbon meg 2:05,95-öt…