16 évesen, Eb-ezüst után két lábbal a földön: ő a magyar úszósport új csodagyereke, Pápai Olivér

Mint arról korábban már többször is beszámoltunk, Pápai Olivér élete első felnőtt világversenyén 3:44.46-os eredménnyel végzett ezüstérmesként 400 méter gyorson Párizsban, közvetlenül Léon Marchand mögött és a világcsúcstartó Lukas Märtens előtt.

A 2009 decemberében született tehetség idén már nyolc másodpercet faragott az egyéni csúcsán ebben a számban, úgy, hogy egy vállsérülés után kialakult légmell tavaly hónapokra kivette az edzésből, és 15 évesen nemcsak a sérülésből fakadó kényszerpihenővel, hanem az egyéni csúcsok elmaradásával is meg kellett küzdenie.

Pásztory Dóra Olivér és edzője, Petrov Árpád közös szakmai útját, az ezüstéremig vezető utat, illetve azt a fegyelmezettséget, alázatot, munkabírást és tudatosságot igyekezett bemutatni, amit a 16 éves úszó képvisel, és ami sokak számára szolgálhat inspirációként.

Pápai Olivér: Az alapvető cél a vízbiztonság volt, így babaúszással kezdtem, majd úszóiskolába mentem, de csak azért, hogy vízbiztos legyek. Nem voltam egyáltalán kiemelkedő; ráadásul az unokatesómmal jártam úszni, úgyhogy volt beszélgetőtársam is. Én voltam a ”jómadár”, aki mindig inkább játszik és dumál. Ahogy egyre haladtam előre a csoportokban, úgy koptak ki mellőlem a barátok, egyszer csak egyedül maradtam és kénytelen voltam az úszásra koncentrálni. Először a nővéremet fedezték fel, őt tették át a komolyabb csoportba, ami már versenyekre is készült. Nekem nem volt kedvem elmenni a versenyúszáshoz szükséges alapvizsgára, úgyhogy engem nem vettek át. Rá egy évre, az egyik edzőnek tetszett a technikám, ő biztatott arra, hogy induljak el a versenyzés felé.

PO: Akkor még egyáltalán nem tartottam magam élsportolónak, így annyira nem rázott meg az az időszak. Próbáltam fitt maradni akkor is, amikor teljes karantén volt. Covid előtt még csak egy országos bajnokságon vettem részt, ahol semmilyen kiemelkedő eredményt nem értem el. Akkor még fociztam és kosaraztam is, de azok a Covid miatt abbamaradtak. Én magamtól inkább a focit választottam volna, azt szerettem a legjobban csinálni, de elment az az edző, akit nagyon szerettem, más csapathoz viszont nem akartam elmenni, úgyhogy maradt az úszás. Ennek meg is lett az eredménye, mert 2021-ben már nyolc korosztályos országos bajnoki címet szereztem.

Petrov Árpád: Ez mindenkinél egyéni. Onnantól, hogy a gyerek tehetsége megmutatkozik egy sportágban és ez az eredmények által bizonyítást nyer, motivált lesz, hogy elinduljon ezen az úton. Van, akinél ez később mutatkozik meg, van, akinél előbb. Az a szerencsés helyzet, ami Olivérrel is történt, hogy semmifajta külső nyomás nem érte, hogy erre az útra lépjen, kialakult benne egy belső motiváció, kipróbálta, tetszett neki, továbbra is szívesen csinálja és alkalmas is a versenysportra.

PO Igyekszem abban is jó lenni. Nagyon jó technikai alapokkal rendelkezem, amiben nem minden elem tudatos, de persze dolgozom azon, hogy megmaradjon ez a jó technika.

PÁ: Olivér nagyon gyorsan tanul, rendkívül gyorsan felfogja és feldolgozza az instrukciókat, és ezt nagyon gyorsan át tudja ültetni a mozgásába. Ez persze főleg a gyorsúszásra vonatkozik, a mellúszásának fejlesztésével kicsit lassabban haladunk. Nagyon jó tulajdonsága az is, hogy ha valamiben nem kiemelkedő vagy változtatni kell valamit az edzéseken, akkor gyorsan alkalmazkodik új módszerekhez, megoldásokhoz. Erre egy jó példa, hogy amikor vállsérüléssel küzdött és át kellett alakítani a terhelést, sokkal nagyobb hangsúlyt helyezve a lábmunkára, akkor teljesen át tudta állítani a fókuszt.

PO: 2024-ben egy nagyon jó évet zártam és még 2025 elején is azt éreztem, hogy már januárban csúcsformában vagyok, és tudnék egyéni csúcsokat úszni, viszont elkezdett jelentkezni a vállproblémám. Minden orvos azt mondta, hogy ez egy részleges gyulladás, ami el fog múlni idővel, viszont 5 hét után is még mindig csak lábtempózni tudtam.

Akkor még mindig azt hittük, hogy csak beszorult a levegő, azért szúr az oldalam. Aznap este sem múlt el a fájdalom, úgyhogy mentőt kellett hívni. A kórházban kiderült, hogy egy 2x5 cm-es levegőrés van a tüdőmben, amit ki kell szívni. Én úgy mentem be, hogy teljesen jó a közérzetem, nincs semmi komoly baj, csak beszorult a levegő, úgyhogy elég sokkoló volt ezt a diagnózist hallani. Főleg, amikor meghallottam, hogy ez legalább másfél hetes kórházi tartózkodást jelent, majd utána 8 hetes gyógyulást, amiben semmilyen olyan edzés nem fér bele, ami megemeli a pulzusomat. Ebben a nyolc hétben egy kicsit el is engedtem magam. Az volt a legnehezebb, hogy nem tudtam, mikor tér vissza a 2024-es formám.

PO: Nyáron elmentem három versenyre, ahol semmilyen eredményt nem értem el. Az nehéz volt mentálisan, de úgy gondoltam erre, hogy Isten mindig annak adja a legnagyobb feladatot, aki elbír vele. A keresztény hitem nagyon sokat segített ebben az időszakban is, ezért fontos, hogy beszéljek a vallásosságomról. Próbáltam úgy felfogni, hogy ezek a versenyek is csak annak az útnak a részei, ami a régi formámhoz vezet. Mindenképpen rajthoz akartam állni, hogy a versenyrutin megmaradjon, akkor is, ha tudtam, hogy egyéni csúcsra esélyem sincs. Bizalmat kaptam az utánpótlás szövetségi kapitánytól is, mert kvótát kaptam a junior világbajnokságra, ami abban segített, hogy nem ért vége a versenyszezon júniusban, és végig tudtam edzeni a nyarat egy célért.

PÁ: Amikor kiderült, hogy műtét lesz és egy hosszabb rehabilitáció, akkor napi szintű kapcsolatban voltam sportpszichológussal, ez sokat segített. Emellett idegsebész, csapatorvos, masszőr, gyógytornász, a csapattársak és persze a szülők mind segítették Olivér felépülését. Visszagondolva ez a három verseny, ami látszólag gyenge időeredményeket hozott, segített minket abban, hogy Olivér megtanulja, hogy ne a 2024-es önmagához mérje magát és ne azokra a versenyzőkre koncentráljon, akiket egy éve bucira vert, hanem csak a jelenben legyen és az idei év fejlődését tekintse sikernek. Ez egy olyan képesség, ami hosszú távon nagyon segíti a versenyzői kvalitásait.

PÁ: Amikor átkerült az én csoportomba, akkor inkább egy 100-as úszó volt. Onnantól elkezdtük felépíteni az állóképességet és néztük meg a 200-at, a 400-at és a hosszabb távokat is. Az ifi Eb-n úgy lett ötödik 800 méteren, hogy a negyedik versenyúszása volt ezen a távon. Én azt látom, hogy ez is érdekes lehet, de még meg kell érnie rá. Elkezdjük majd az 1500 métert is kóstolgatni, és meglátjuk, hogy megy. Célunk, hogy 100-tól 1500-ig az összes gyorsúszószámot magas színvonalra tudjuk fejleszteni. Ha idáig eljutunk, akkor már lehet mérlegelni a versenyprogramot, a mezőnyt és azt, hogy az optimális regenerációs protokoll mit enged.

PO: Szerencsére a 200 méter része a 400nak, úgyhogy arra talán nem kell külön kiélezni magam. Hatalmas élmény lehet váltóban úszni világversenyen. Ezt most megtapasztalták a fiúk a 4x100-as váltóval. Engem is motivál, hogy bekerüljek egyszer valamelyik összeállításba. Most Sós Csaba szövetségi kapitány döntötte el, hogy csak egy számban induljak, de egyetértettünk Árpival, hogy mindenképp menjünk ki Párizsba és nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy csak három napra utaztam ki. Az ifi Eb-n voltak hibák az úszásomban, abban hagytam másodperceket. Sejtettem, hogy annál jobb időt tudok úszni, de ekkora javulásra azért nem számítottam, főleg, hogy az év fő versenyének az őszi ifjúsági olimpiát jelöltük ki, de az ifjúsági Európa-bajnokság részvétel is fontosabb volt, mint a felnőtt Eb.

PÁ: Már a 2024-es rövidpályás felnőtt Ob után is éreztük, hogy tudna vakítani a rivaldafény, de vele és a szülőkkel együtt próbáltuk helyén kezelni a rá irányuló figyelmet, és úgy megtalálni az egyensúlyt, hogy Olivér személyiségfejlődésére ne legyen rossz hatással. Nem akarjuk sem démonizálni, sem túlmisztifikálni a felé irányuló érdeklődést. Nekem az a feladatom, hogy edzéseken két lábon a földön tartsam, ezért egy tábla egyik oldalán az aznapi edzésterv van, a másik oldalán viszont a párizsi olimpia 400 gyors döntőjének minden részlete. Ez emlékezteti arra, hogy ő bármilyen jól is teljesít, mindig van egy magasabban lévő léc.

PO: Nem, az úszásban soha nem keresek kifogást, mert tényleg szeretem csinálni, egyszerűen nincs olyan, hogy nincs kedvem edzésre menni. Tudom, hogy egy jövőbeni célért a jelenben kell mindent megtenni. Az iskolában inkább használom az úszást kifogásnak, mint fordítva, de azért Árpiék a tanulmányi eredményeimet is szemmel tartják. Nyilván, ha az iskolában nem teljesítek jól, az kihat a hangulatomra, lelkiállapotomra az uszodában is. Az úszás nagyon fegyelmezetté tesz, Jól kell beosztanom az időmet, hogy jusson a tanulásra is, illetve a koncentrációs képességem nemcsak a medencében hasznosítható, hanem az iskolapadban is.