12 21

12 év alatt egy átlagos ember mondjuk megszületik, és a végére befejezi a negyedik osztályt.

Vagy elkezdi az iskolát, az időintervallum végén pedig - ideális esetben - leérettségizik.

Vagy mondjuk elmegy egyetemre, befejezi, majd lehúz úgy öt évet a munkaerőpiacon, közben megházasodik, mondjuk gyereke is születik.

Serena Williams viszont nem átlagos ember.

Sokkal inkább emberfeletti.

Most akár idemásolhatnám egy az egyben azt, amit az Ausztrál Open után írtam Williamsről, de ha érdekel titeket, inkább olvassátok el. :)

Most legyen elég annyi, hogy Serena Williams 12 év elteltével ismét címvédő az összes Grand Slam tornán, ebben az évben van összesen egy darab veresége (július közepén!), és mindössze hét győztes meccsre van attól, ami 1988 óta senkinek nem sikerült: a naptári Grand Slamtől.

Mondhatnánk, hogy zsebből kirázza azt a hét sikert, főleg New Yorkban, hazai közönség előtt, ám talán pont ez lesz az a plusz nyomás, ami akár meg is viccelheti a világelsőt. Az, hogy otthon, honfitársai előtt, a szinte biztosan minden egyes alkalommal csordulásig megtelő Arthur Ashe stadionban kell majd 22 ezer ember előtt lejátszania azokat a meccseket, amelyek még eggyel magasabb szintre emelhetik a pályafutását - már ha létezik még az a szint. Persze azt ne felejtsük el, a Flushing Meadowsban az elmúlt négy évben finalista volt, az utóbbi három évben pedig győzött...

A világelső (akinek kimondani is félelmetes, hétfőtől 13161 pontja lesz, és aki egészen pontosan 6670 ponttal fogja megelőzni a ranglistán második helyre visszajövő Maria Sharapovát, akinek azonban kevesebb pontja lesz (6491), mint amennyi a hátránya...) a wimbledoni fináléban 6:4, 6:4-re verte az egyébként nagyon bátran játszó, a második játszmában 1:5-ről is visszajövő Garbine Muguruzát, ezzel pályafutása hatodik Wimbledonját, összesen 21. GS-trófeáját nyerte meg - zsinórban 28 megnyert Grand Slam-mérkőzésnél jár.

Több mint 12 éve, 2003 januárjában volt az ő zsebében (vagy inkább a vitrinjében) egyszerre mind a négy GS-trófea, akkor Ausztráliában a nővérét, Venust verte meg 7:6, 3:6, 6:4-re úgy, hogy az elődöntő döntő játszmájában 1:5-re állt Kim Clijsters ellen, akinek két mérkőzéslabdája is volt. De hát Serena már akkor is nagy küzdő volt...

Tizenkét (illetve tizenhárom) évvel ezelőtt mind a négy GS-címét nővére, Venus ellen gyűjtötte be (Wimbledonban és a US Openen játszmát sem vesztett egyáltalán), őt idén Wimbledonban is legyőzte, igaz, a legjobb tizenhat között. A mostani döntős kárvallottak Caroline Wozniacki, Maria Sharapova, Lucie Safarova és Garbine Muguruza voltak - de a négy nagy tornán gyakorlatilag mindenkit megvert, aki a női mezőnyben számít.

Azt azért látni kell, hogy Serena körül (árnyékában?) nem egy, hanem két generáció nőtt fel az előző Serena Slam óta - de ő még mindig kitart és még mindig verhetetlen.

Ha úgy vesszük, ebben a női mezőnyben jelenleg csak az immáron 21-szeres Grand Slam-győztes Serena Williams számít.

Elég, ha azt nézzük, hogy az összes többi aktív versenyzőnek összesen van 21 GS-címe...