Veszíteni csakis teljes szívből és lélekből érdemes – úgy, ahogy Ons Jabeur tette

Publikálva 19/07/2023 - 20:57 GMT+2

Ons Jabeur a második wimbledoni döntőjét is elveszítette szombaton, és összességében már három elbukott Grand Slam-finálénál jár. Az, hogy egy sportoló hogyan kezel egy vereséget, sok mindentől függ, egyebek mellett az illető személyiségéről, a tét nagyságától és a vereség mikéntjétől is. És hogy hogyan érdemes veszíteni? Csakis úgy, ahogy a tunéziai lány tette. Teljes szívből.

Second-placed Tunisia's Ons Jabeur cries after receiving her prize during the ceremony following her defeat in the women's singles final tennis match against Czech Republic's Marketa Vondrousova on the thirteenth day of the 2023 Wimbledon Championships at

Fotó: Getty Images

A győzelemért játszik mindenki, ez nyilvánvaló. De ha mégis ki kell kapni, próbálj meg úgy kikapni, ahogy Ons Jabeur tette.

Ha veszítesz, veszíts minden porcikáddal. Veszíts úgy, hogy potyogjanak a könnyeid, úgy, hogy néhány percig azt kelljen érezned, vége a világnak, és felzabál a fájdalom. Veszíts úgy, hogy Katalin hercegné vállain kelljen kizokogd magad. És ne is próbálj meg kényszeredetten nevetni, amikor a kitartás és a kemény munka fontosságát hangsúlyozzák neked.

Bukj el úgy egy wimbledoni döntőt, hogy kétszer annyi nyerőt és ki nem kényszerített hibát ütsz, mint az, aki legyőz téged. Veszíts, majd kapj óriási tapsot azért, mert azzal poénkodsz, milyen rondán nézhetsz ki kisírt szemekkel a felvételeken.

Tenisz

Jabeur a wimbledoni döntőről: „Így kellett történnie, talán még nem álltam készen az anyaságra”

03/05/2024 - 21:05

Veszíts teljes szívedből és lelkedből. Veszíts úgy, hogy a csalódottságod a csontodig hatoljon. Veszíts kedvesen és elragadóan, úgy, hogy ne is igazán emlékezzenek arra, aki győzött.

TOTÁLISAN ELGÖRCSÖLTE EZT A DÖNTŐT IS JABEUR, VONDROUSOVA AZ ÚJ GRAND SLAM-BAJNOK

Veszíts úgy, hogy miközben elismerő szavakkal gratulálsz az új wimbledoni bajnok Marketa Vondrousovának, bocsánatot is kérsz tőle. Tudod ugyanis, hogy neki is megvan a maga szívszorító története, amelyben borzasztóan fontos állomás ez a csodálatos győzelem.

Vannak sportolók, akiknek a vereségei még gazdagabbak, még velősebbek, mint a győzelmei. Akiknek a vereségeiben valahogy még több zsigerből jövő, igazi veretes anyag sűrűsödik össze, mint a sikereiben. Ons Jabeur egyike ezen sportolóknak.

Ons Jabeur

Fotó: Getty Images

Attól a pillanattól kezdve, hogy masszív esélyesként elbukta a brékelőnyét a döntő első játszmájában, a mérkőzés egy emberi drámává változott. Tökéletes képet kaphattunk arról, mit jelent a mérhetetlen elszántság, és hogy ez hogyan hullik darabjaira, amikor színre lép a bénító feszültség, és megmutatkozik az emberi törékenység.

ALCARAZ DJOKOVIC HÁTSÓ KERTJÉBEN INDÍTOTTA EL VÉGÉRVÉNYESEN A GENERÁCIÓVÁLTÁST?

A tévén keresztül is érezni lehetett azt a borzongató szorongást, azt a kegyetlen drámát, ami ott munkált Jabeurben, és aminek nem lehetett más a vége, csakis egy kétszettes vereség.

Sokat hallunk arról, hogy a nagy verségekből fel kell állni, még erősebben kell visszatérni. Tele a padlás jól csengő mondatokkal, és igen komoly önsegítő irodalom áll rendelkezésre arról, hogyan jusson túl egy sportoló a viszontagságos időszakokon. Hogy az egész folyamatot kell nézni, hogy újra kell értelmezni a vereséget, és hogy bizony meg kell tanulni a leckéket.

Az újságírók kedvenc témája, hogy a kezdeti kudarcok és csalódások után a sportoló jön, lát és győz. Ilyenkor a nehézségek dramaturgiai elemként funkcionálnak, és a cselekmény szükséges részét képezik. A könyvkiadók rendre arról számolnak be, hogy a sikertelenségről szóló könyvek nem fogynak; az olvasók felemelkedést akarnak és győzelmeket.

Ez azt jelenti, hogy a vereséggel magával rendkívül keveset foglalkozunk. Hogy mit jelent veszíteni, és hogy milyen érzés valaki mást veszíteni látni. Ahogy ugyanis szinte mindennek, a vereségnek is van művészete, és bár Jabeur maga nyilván másképp szerette volna, ezt a képességet mégis sikerült a tökéletesség szintjére emelnie.

Marketa Vondrousova und Ons Jabeur nach dem Finale in Wimbledon

Fotó: Getty Images

Ott volt a döntő utáni interjú, amelyben nem volt hajlandó magára erőltetni semmi mézes-mázos kamumosolyt, azt adta magából, ami éppen akkor őszintén kikívánkozott. Annabel Croft próbálkozott azzal, hogy hangsúlyozta számára a pozitívumokat, hogy legyen büszke arra, amilyen jól játszott. Jabeur azonban egyre csak azt fájlalta, hogy nem tudta győzelemmel zárni a tornát. Újra és újra sírni kezdett, és annyira átadta magát a saját fájdalmának, hogy abban a pillanatban nem tudott mások érzéseivel is foglalkozni.

Ezen a ponton fontos, hogy elkülönítsünk két fogalmat, a ’jól veszíteni’ és a ’jó vesztes’ fogalmát. Kezdjük az utóbbival, mert az ismerősebb. A jó vesztes sportszerű, a fair play szabályai szerint játszik, visszafogott, a modora beleköthetetlen. Emelt fővel viseli a vereséget, kezet fog, készséges és előzékeny.

’Jól veszíteni’, a mi értelmezésünkben legalábbis eléggé mást jelent, noha bizonyos átfedések azért vannak a kettő között. Itt azonban nincs sztoikus nyugalom, nincs büszkeség és könnyed belenyugvás. Gratuláció nyilván van, de ebben sem az elvárt illedelmességé a főszerep. Megélt, valódi, belülről jövő érzések vannak, lefojtott megnyilvánulások helyett.

Andy Murray például mindig sokkal szórakoztatóbb volt vesztesként, mint győztesként. Természetesen kulturált formában, de belőle mindig kiszakadt a düh, jöttek a világba kiordított, rendszerint értelmetlen mondatok. De vegyünk egy másik példát, százszor inkább néztünk egy bosszúra szomjazó, mint egy elégedetten integető Serena Williamst. Valahogy mélyebb volt és velősebb.

Nem kell persze feltétlenül magadba roskadva ülni, balhézni vagy zokogni, és nem kell a mérkőzésvezetőnek beszólni a parkolóba menet, de ha veszítettél, akkor az azért látszódjon már rajtad.

Ons Jabeur - Marketa Vondrousova, finala Wimbledon 2023

Fotó: Getty Images

Ahogy Mark Cavendish-en nagyon is látszott, amikor mogorván és összetörve ült a csapatkocsi hátsó ülésén, miután nemrég darabokra törtek az álmai. Meghiúsult ugyanis az a célja, hogy ő legyen a Tour de France történetének legeredményesebb versenyzője. Az is extra, amikor nyer, de abban még több van, amikor veszít. Ilyenkor végtelenül nyersen és flegmán reagál a megnyugtatására, felvidítására tett közhelyes kísérletekre.

Ami közös Murray-ben, Serenában, Cavendish-ben és Jabeurben, az az érzelmi hitelesség, a valódiság. Konkrétan torkig vagyunk már ugyanis a sok kamuval, azzal, hogy más van belül, és mást akarunk láttatni, ezért aztán üdítően hat minden olyan megnyilvánulás, amelyről úgy érezzük, hogy az adott helyzetben érvényes és indokolt.

Ons Jabeur

Fotó: AFP

Nyilvánvaló, hogy a szombati döntő után Jabeur nem csupán a saját vereségét siratta, hanem milliók reményeit az arab világban és Afrika-szerte.

Bízhat persze abban, hogy fog még Grand Slam-döntőt játszani, és hogy végre trófeát is nyer majd, figyelembe véve azonban a világ kiszámíthatatlanságát, ebben egyáltalán nem lehet biztos.

Lehet tudni, mi mindenen ment keresztül, hogy döntőbe juthasson, és azt is, hogy rengeteg áldozatot kell hoznia ahhoz, hogy erre újból esélye legyen.

Ha egyszer megszerzi a győzelmet, azt a pillanatot teljes szívével éli majd át. Most kikapott, most a vereségnek adta át magát.

via részben The Guardian

Australian Open

Történelmi tie-break, döcögő Djokovic, őrületes ötszettesek: soha rosszabb első napokat

19/01/2024 - 20:50

Tenisz

Hatékony a szaúdi sportswashing, ezentúl helyi márka öltözteti a top 10-es arab teniszezőt

11/01/2024 - 12:42

Wimbledon

Ons Jabeurt összetörte a nyomás Wimbledonban, de nem azért, amire mindenki gondolt

09/01/2024 - 13:29

Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon

Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések

Letöltés

Scan me

Kapcsolódó témák

Tenisz Wimbledon Nők Ons Jabeur

Cikk megosztása

Hirdetés