A nyesés hatalma - Serena megdöbbentő vereségére

Van abban valami egészen félelmetes, hogy valaki azért nem éri utol Steffi Grafot, azért nem tudja megcsinálni Steffi Graf után a klasszikus Grand Slamet, mert szétnyesik a játékát.

Szanaszét.

Kidomborítva ezzel Steffi nagyságát, feljebb emelve az ő döbbenetes 88-as évét, megmutatva azoknak akik még mindig kételkednek benne, hogy ő nem azért nyeste végig a fonákot egy karrieren keresztül, mert nem tudott rendes fonákot ütni, hanem azért, mert akinek egy ilyen fegyver van a kezében, az miért ne használja azt.

Hiszen mint az tegnap kiderült a fonák nyesés egy olyan fegyver, amivel még egy Serena Williamset is vissza lehet rángatni az emberek közé.

Olyan fegyver, ami ha működik, akkor a legeslegnagyobb is pontosan olyan reakciókat fog mutatni, mint egy utolsó amatőr. Ugyanúgy bizonytalanná válik, ugyanúgy képtelen lesz minden egyes labdát felgyorsítani a saját ritmusára, ugyanúgy képtelen lesz minden labdához tökéletesen odaállni, ugyanúgy lesüllyed az amúgy gyengébb ellenfél szintjére, és mindezek következményeként ugyanúgy vereségbe kergeti saját magát.

Roberta Vinci fonák nyeséseivel elérte, hogy az ő ritmusában teniszezzenek. És ha már elérte, akkor miért kapott volna ki tőle? Azt a teniszt játszották, amiben ő van otthon, nem azt amiben Serena. Jó, persze az egy érdekes kérdés, hogy vajon megtörténhetett volna mindez akkor ha nincs ez az elképesztő tét, ez a történelmi lehetőség.

Az nyilván nem lehet kérdés, hogy Serena vereségében mindez közrejátszott. Nem lehet azt mondani, hogy ne izgult volna. De azt sem lehet mondani - szerintem -, hogy csak ezért kapott ki. Ha belegondolunk abba, hogy Roberta Vinci megverte Serena Williamset, egyetlen igazán meglepő van, az, hogy az elődöntőben tette. Abban a fázisban ahol Serena már ritkán szokott kikapni. De azért tegyük hozzá, hogy ide ritkánt kellett írni, nem pedig sohasemet, ami azért nem teljesen ugyanaz. Gondoljunk csak mondjuk a Stosur elleni vereségére. Azok után ahány háromszettes meccset játszott Serena  idén a Grand Slam tornákon - ez volt a tizenkettedik, 27 meccsből - így utólag könnyű azt mondani, hogy törvényszerű volt elbuknia. Ennyi háromszettest nem lehet behúzni kivétel nélkül. És az is törvényszerű volt, hogy ha már el kellett bukni, akkor valaki olyan ellen bukjon el, aki ellen senki nem számít rá. Akinek senki semmiféle esélyt nem ad. Már csak azért is, mert nagyjából minden szakértő ezt mondta az előzetes esélylatolgatások során, hogy a Heather Watsonok, a Svitolinák az igazán veszélyesek a torna első hetében.

Annyi derült ki, hogy nem csak az első héten.