Lakat kerül a WC-ajtóra: reagál a szervezet a US Open folyó ügyeire

„Indokolt mennyiségű idő” – áll a Grand Slam-tornák aktuális szabálykönyvében arra vonatkozóan, mennyire lehet hosszú egy mosdó- vagy öltözködési szünet a mérkőzések alatt. Egy Grand Slam-tornán lejátszott meccsen a kettő nyert szettre menő találkozókon egyszer, a három nyert szettre menőkön pedig két alkalommal élhettek ezzel a lehetőséggel a játékosok, ám azt, hogy pontosan mit takar az indokolt mennyiség, azt a szabálykönyvben nem részletezték.

Ennek alighanem praktikus okai vannak, elvégre a mosdószünet viszonylag sok tevékenységet magába foglalhat, egy olyan helyzetben, amikor az emberi test határait feszegetik, pedig nehézkes előre meghatározni, hány percre lesz szükségük a játékosoknak. Elég csak szegény Yohann Dinizre gondolni a tokiói olimpia 50 km-es gyaloglóversenyéről, aki gyomorproblémái miatt némi túlzással több időt töltött azzal, hogy a kijelölt mellékhelyiségekre vadászott, mint magával a versenyzéssel.

A szabály tehát szükségszerűen lett olyan, amilyen. Valószínűleg már a megfogalmazáskor tisztában voltak azzal a szabályalkotók, hogy a lazán megszabott keretekben benne rejlik a visszaélés lehetősége is, és hogy lesznek olyan esetek – akár többségben – amikor stratégiai megfontolásból vonulnak el a játékosok néhány percre az öltözőbe vagy a mosdóba. Magát a szabályt azonban azokhoz az esetekhez igazították, amikor valós igény áll a háttérben.

Némileg hasonló a helyzet az ápolási szünetekkel is, amelynél ugyanúgy felmerülnek időnként a visszaéléssel kapcsolatos vádak. Wimbledonban Ajla Tomljanovic és Jelena Ostapenko mérkőzése váltott ki nagyobb visszhangot, az ausztrál ugyanis azt állította, a 2017-es Roland Garros-bajnoknő mondvacsinált okokkal hívta be az orvost, hátha sikerül 0-4-es állásnál megfordítania a meccs irányát. „Ugye tudod, hogy csak hazudik?” – kérdezte a 28 éves teniszező a székbírótól.

Tomljanovic nem először élte meg így az ellenfél ápolását, 2019-ben, a Thailand Open döntőjében Dayana Yastremska kért orvosi szünetet, amikor 2:5-re állt a döntő játszmában. Akármi is volt a háttérben, az ausztrál ritmusát valóban megtörte a leállás, a folytatás után sorozatban négy játékot nyert Yastremska, majd rövidítésben megnyerte a tornát. „Szemét volt az az ápolási szünet” – írta közösségi oldalán az esetről Nick Kyrgios, akit ausztrálként és Tomljanovic exeként azért lehet elfogultsággal vádolni.

Mindkettő szabály létező problémát próbál lefedni, szem előtt tartva a játékosok lehetséges igényeit, és mindkettő magában hordozza a visszaélés lehetőségét is. Ezekkel szemben pedig csak korlátozott lehetőségei vannak a szabályalkotóknak és aztán a székbíróknak, supervisoroknak egyaránt. Egyszerűen vannak olyan részei a sportágnak, amely leginkább a játékosok sportszerűségén, hozzáállásán múlik – ebben viszont óhatatlanul benne vannak a konfliktusok.

Stefanos Tsitsipas a US Open alatt tulajdonképpen a szabadelvű szabályértelmezés arca lett, nem kis részben Andy Murray reakciójának köszönhetően. A skót két dolgot is nehezményezett: egyrészt a hosszú mosdószüneteket, leginkább a döntő szett előtti hét-nyolcperces játékmegszakítást, másrészt pedig a szünetek stratégiai jelentőségét. Murray egyértelműen úgy érezte, hogy a görög tudatosan akkor élt a lehetőséggel, amikor épp a korábbi világelsőnél lett volna a momentum.

„Csalódott vagyok, mert hatással lehetett a mérkőzés végkimenetelére. Nem állítom, hogy mindenképpen én nyertem volna a meccset, de hatással volt arra, hogyan folytatódott a játék. Nagyra tartom, zseniális játékos. Szerintem jót tesz a tenisznek, de nekem semmi időm sincs ilyesmire, és teljesen elveszítette a tiszteletemet” – nyilatkozta élesen Murray a döntő játszmában elveszített mérkőzést követően.

Innentől kezdve Tsitsipas volt az első számú közellenség a Flushing Meadowsban, a szurkolók és a média részéről egyaránt nyomás alá került, mire ő azzal érvelt: egyetlen szabályt sem sértett meg. Adrian Mannarino ellen a második fordulóban ugyanúgy elvonult a maga hét-nyolcperces rituáléjára, amire a közönség füttykoncerttel válaszolt, egy körrel később, Carlos Alcaraz ellen viszont már öt percen belül visszatért a pályára.

Önmagában nem az az érdekes, hogy a mosdószünetből ügy lett, elvégre érdemes meghallgatni a másik fél véleményét, sokkal inkább az, hogy a US Open alapján akár azt is hihetnénk, egyedi jelenségről van szó. Pedig ez elég távol áll az igazságtól, hiszen Tsitsipason kívül – csak a teljesség igénye nélkül – láthatták a nézők Matteo Berrettinit, Hubert Hurkaczot vagy akár az új hazai kedvencet, Jenson Brooksbyt is hosszú percekre levonulni a pályáról.

Reilly Opelka pedig azon kevés játékosok közé tartozott, akik a védelmükbe vették a világranglista-3. teniszezőt. „Meleg és párás az idő, és azok az újságírók, akik életükben nem léptek teniszpályára, életükben nem voltak ebben a környezetben, 30 percet sem bírnának ki ilyen körülmények között. A mi sportunk fizikális. A cipőim jóformán úsznak az izzadtságban. Hogy átöltözzünk, illetve a két szett alatti folyadékpótlás miatt is használnunk kell a mosdót.”

Akad egy olyan játékosa is a mezőnynek, aki a karrierje során gyakorta élt a mosdószünet adta lehetőséggel, amikor szorult helyzetbe került: Novak Djokovic. Az idei Roland Garroson feltűnő eredményességgel vetette be, két mérkőzést – köztük a Tsitsipas elleni döntőt – fordított meg 0-2-es hátrányból. A Wall Street Journal kiszámolta: 2013 óta 12 meccsen vonult ki két szett között a világelső, 10 esetben megnyerte a következő játszmát, és 83,3%-os sikerrátával büszkélkedhet.

Egyszer-egyszer még Roger Federer is elvonult kimondottan taktikai szünetekre. 2010-ben az Ausztrál Openen azért használta ki a két lehetőség közül az egyiket, mert a nap kellemetlen szögben sütött a szemébe, és el akart égetni egy kis időt. 2017-ben pedig az elődöntőben és a döntőben is elhagyta a pályát, miután elveszítette a negyedik játszmát, a visszatérésekor pedig egészen más színvonalon teniszezett, és végül meg is nyerte a tornát.

Az idei US Open után nyilvánvaló volt, hogy a szabályalkotókon nagyobb nyomás lesz a mosdószünetek átalakítása miatt, épp azért, mert egy általánosabb trendről van szó. „Változások lesznek a mosdószünetek és az ápolások terén is” – idézi forrását a Reuters hírügynökség. „Abban bízom, hogy mire a következő idény elkezdődik januárban, mindkét területen szigorúbb szabályozás lesz érvényben.”

A nők közül Sloane Stephens kritizálta leginkább a szabályt, mert az ő tapasztalatai szerint sokan használják stratégiai célokra a mosdószüneteket. Miután az amerikai játékos tagja a WTA játékostanácsának, könnyen elképzelhető, hogy hamarosan a női touron is terítékre kerül a módosító javaslat. Közleményében a szervezet nem határolódott el a lehetőségtől: „a WTA mindig nyitott volt a párbeszédre és a szabályok megváltoztatására, amennyiben az szükséges volt.”

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.