Marozsán Fábián: Látjuk, hogy Dimitrov miért top 10-es, és én miért nem vagyok a közelében jelenleg

Egyéniben nincs már versenyben magyar játékos a Roland Garroson.

Marozsán Fábiánnak hatalmas bravúrra lett volna szüksége Grigor Dimitrov ellen, ám a magyar játékos ezúttal nem fogott ki jó napot. Sok hibával teniszezett, adogatóként nem találta a ritmust, a top 10-es bolgár pedig szinte makulátlanul játszott. Marozsán az Eurosportnak elismerte: rosszul játszott, túl sokat hibázott, és hiába próbált változtatni a játékán, csak szorosabbá tudta tenni a meccset, a győzelemre nem volt esélye.

A következő hetekben komoly kihívás vár Marozsánra és a teljes teniszmezőnyre, hiszen előbb fűre váltanak, majd az olimpia alatt újra salakon játszanak, utána pedig jönnek a kemény pályás versenyek. Bár a füves pályás teniszt egyelőre nem érzi a sajátjának, bízik benne, hogy a több felkészülés segíteni fog neki, az olimpiát pedig kimondottan várja, elvégre ez nem mindennapi lehetőség egy teniszező életében.

Jól mondtad, nem érzem magam annyira jól a mérkőzés után. A Kukushkin elleni győzelem után azt mondtam neked, hogy szeretnék egy nagyon jó meccset játszani, esetleg egy szettet nyerni. Hát mondjuk, hogy nagyon nem így sikerültek a dolgok. Eléggé megvertek, főleg az első szettben. Egy nagyon jól játszó Dimitrovot kaptam, igazából nem nagyon tudtam mit tenni, próbáltam küzdeni, de ez szerintem alap dolog.

Az elmúlt két-három napban az eső miatt nem játszottam sokat, de ez ugyanúgy érvényes rá is, neki is ugyanazokkal a körülményekkel kellett megbirkóznia. Egyszerűen ki kell mondani és el kell ismerni, hogy ekkora szintkülönbség volt közöttünk. Jobban teniszezett, én sokat hibáztam. Ez nem hogy egy top 10-es játékosnál nem fér bele, ennyi rontással sok más játékos ellen sem lett volna esély a győzelemre.

De ettől függetlenül azt gondolom, hogy próbáltam a lehető legtöbbet kihozni a mai napból. Nem volt jó napom, nem teniszeztem jól, ő viszont jól játszott, feküdt neki a stílusom, de szerintem a második, harmadik szettben már látszódott az, hogy kezdett egy picit összeállni a játékom. Legalábbis voltak olyan labdamenetek, amikor én is azt mondtam, hogy oké, most már minimálisan van azért esélyem, vannak jó labdamenetek, tudok pontokat nyerni is, és élvezhetőbb a játék.

De sajnos ez most így alakult, ki kell mondani, hogy jobban teniszezett ma nálam.

Mondjuk ki, hogy 0-2 volt a szetteket tekintve, hiszen 5:3-nál szerválhatott, tehát várható volt, hogy a második szettet is el fogom bukni. A harmadikban viszont próbáltam mindent megtenni, egy picit bátrabban játszani, gyorsabban teniszezni, esetleg többet kockáztatni, bevállalni olyan dolgokat, amiket nem mindig szoktam, hátha ezzel megzavarom, vagy egy picit megérzem a játékot. Vagy legalább nyerek egy-két olyan pontot, amire azt mondja, hogy oké, most akkor kezdjünk el játszani, és akkor nekem is több időm van reagálni.

Próbáltam agresszívabb lenni, meg bátrabb, ami néha bejött, néha nagy outokat ütöttem sajnos. Viszont valamit változtatni kellett. Csinálhattam volna azt is, hogy beállok hátra és próbálom csak visszaütögetni a labdát. Viszont azzal sem labdamenetet, de még csak game-et nem nyertem volna. Úgyhogy jobbnak láttam azt, hogy egy picit csapkodok, egy kicsit próbálok kockáztatni és nagyobbakat ütni akár a tenyeresére, akár a fonákjára.

Nem tagadom, volt fájdalmam, de bemelegítve érkeztem a mérkőzésre. Az elején volt egy-egy olyan ütés, aminél éreztem fájdalmat, de ez utána kezdett eltűnni. Ilyenkor az adrenalin is dolgozik, és igazából a meccsre próbálok figyelni, az is eltereli a gondolataimat. Persze volt egy-két olyan találat, amire azt mondtam, hogy ez most nem annyira esett jól, és volt minimális fájdalmam, de ettől függetlenül tudtam vele játszani.

Nem mindig olyan hatékony a tenyeresem, mint ahogyan azt szeretném, de ezzel most együtt kell élnem. El kell fogadnom, hogy néha vannak fájdalmak. És igen, a tape lejött a meccs elején vagy közben, úgyhogy anélkül játszottam. De nem sokat segített a mai napon.

A kérdés jó, biztos, hogy nem lesz könnyű dolgom, de a többieknek sem. Most megint borítást kell váltani, előbb fűre megyünk, amit azért nem annyira szeretek, legalábbis sokat még nem játszottam rajta. Utána vissza kell állni salakra, aztán meg valószínűleg kemény pályára, tehát eléggé nagy menet lesz, sok változást hoz a következő egy-két hónap.

Egyébként várom, kíváncsi vagyok, hogy tudok-e jobban játszani, mint tavaly. Tavaly csak egy versenyt játszottam füvön, Wimbledont, most lesz két előversenyem. Remélem, hogy tudok pontokat szerezni, mérkőzéseket nyerni, tapasztalatot gyűjteni. Úgyhogy várom a füves felkészülést, hogy legyen esélyem meccseket nyerni, utána pedig ugye jön az olimpia, jövünk vissza Párizsba.

Mint mondtam, az olimpia mindig egy különleges dolog. Soha nem voltam még rajta. Idén már játszottam a Roland Garroson, tehát nagyjából tudom, hogy mire számíthatok, de azt is tudjuk, hogy az olimpia is egy elképesztően erős verseny, és nagyon nehéz dolgom lesz. Ha már mérkőzést tudok nyerni, boldog leszek, de az még azért messze van, úgyhogy van időm.