Federer a nagy riválisokról, a fiatalokat nyomasztó teherről, és a modern tenisz dilemmájáról

Nem volt ez másként most sem, amikor már civilként – vagy ahogyan Federer hivatkozott magára: rajongóként – tért vissza az 1000-es verseny helyszínére. A pénteki Roger Federer szurkolói napon tartottak egy rövid ünnepséget a svájci tiszteletére, felidéztek néhányat a legnagyobb ottani sikerei közül, a helyi drukkerek pedig ezúttal sem szalasztották el az esélyt, hogy begyűjtsenek pár aláírást és szelfit.

„Már az első évben is ez fogadott, amikor még a World Tour Finalst rendezték itt. Nagyon fáradt voltam az esti meccseimet követően, és csak délután négy körül mozdultam ki a hotelből, hogy megigyak egy kávét. A feleségem mondta a szurkolóknak, hogy inkább ne várjanak rám, ők viszont azt felelték erre, szívesen állnak ott, elvégre évente csak egyszer vagyok Sanghajban. Már-már olyan volt, mint egy szekta” – idézte fel a korai emlékeket mosolyogva Federer.

A torna sikerét egy kicsit a sajátjának is tekinti, mivel a kétezres évek elején játszott pár bemutató mérkőzést a régióban, és ott volt a stadion 2004-es átadásán is. 2005 és 2008 között Sanghaj adott otthont a szezonzáró világbajnokságnak, amire Federer szívesen gondol vissza, hiszen háromszor döntőbe jutott, és kétszer ő győzött. A 2009-ben alapított sanghaji 1000-es versenyt két alkalommal, 2014-ben és 2017-ben nyerte meg, és jó pár emlékezetes teljesítmény fűződik a nevéhez.

Sokat elmond Federer itteni önbizalmáról, hogy Rafael Nadal (3-0) és Novak Djokovic (2-0) ellen is hibátlan maradt ebben a városban. 2014-ben különösen jól ment neki a játék a szerb elleni elődöntőben, amit 6:4, 6:4-re nyert meg fantasztikus támadó tenisszel. A svájci szerint a gyors borítás tette lehetővé, hogy nagyobb nyomást helyezzen Djokovicra, és a világ legjobb kontrateniszezőjével szemben is hatékonyan támadhassa a hálót.

Federer és Nadal sok szempontból teljesen más karakter, a svájci mégis úgy gondolja, hogy több a közös bennük, mint azt sokan hinnék. Talán ezért is alakult úgy, hogy a rivalizálásuk ellenére mindig megtalálták a közös nevezőt a pályán kívül, idővel pedig barátsággá mélyült a kapcsolatuk. Azt már az ATP riportere hozta fel, hogy a mostani interjúhoz hasonló forgatások rendszerint röhögőgörccsel értek véget, mint amikor a Match for Africa-sorozat promóját próbálták felvenni.

Federer arra is rámutatott, hogy az edzésmódszereikben bőven voltak különbségek, Nadal például gyakran kelt fel hajnalban edzeni. „Én ilyesmit sosem csináltam. Szóval volt, amihez másképp állt hozzá. Még most is érdekelnek ezek, szóval egy napon talán leülünk beszélgetni a régi riválisokkal, hogy ki mit és hogyan csinált, hogyan készült az edzőteremben, mi működött. Szép lenne összehozni ezt mindenkivel, aki ellen sokat teniszeztem.”

A korábbi interjúiban is sokat beszélt arról, hogyan dolgozta fel a visszavonulást, mennyire hiányoznak neki a mérkőzések, a telt házas stadionok és persze az izgalom. Federer azonban hamar továbblépett, az átállásban pedig az a tény is segített neki, hogy a visszavonulása előtti években is sokat hagyott ki a sérülései miatt. A svájci most a tenisz nélkül is teljesnek érzi az életét, ráadásul az sincs ellenére, hogy a korábbinál átlagosabb hétköznapjai vannak.

A sportról persze nem mondott le, hetente négyszer edzőterembe jár, sőt, már az otthonában is van lehetősége mozogni – ironikus módon a saját edzőterme a tavalyi Laver-kupa után készült el, amikor hivatalosan befejezte a profi versenyzést. Federer az edzőteremben többnyire erőnléti edzéseket végez, ezen kívül a törzsizmokat erősíti, azt viszont kategorikusan kizárta, hogy Nadalhoz hasonlóan kipattintsa magát.

- mondta nevetve.

Federernek egyébként még a Nadal elleni mérkőzések sem hiányoznak a tourról. „Szerintem most boldogabb vagyok, hogy nem kell ezekkel a srácokkal teniszeznem. Örülök, hogy nem várnak rám újabb kőkemény meccsek, amikor egy centerpályás találkozóra készülsz az egyik legnagyobb ellen. Ezek hatalmas feszültséggel járnak. Sok ehhez hasonló meccsem volt, szóval azt hiszem, jó, hogy már nincsenek ilyenek.”

Az eredményeket napi szinten követi, mérkőzéseket viszont ritkán néz, de utóbbira megvan a mentsége: a mindennapos teendői mellett nehezen szorít helyet egy olyan sportágnak, aminél a kezdési időpont és a meccsek hossza is bizonytalan. A wimbledoni döntőből is csak perceket látott, annak viszont örült, hogy remek meccset hozott Djokovic és Alcaraz összecsapása. Ők ketten egyébként is fantasztikus tetteket hajtottak végre idén – tette hozzá.

„Még mindig rettentő fiatal, de már szenzációs eredményei vannak” – mondta Alcarazról. „Nem csak salakon és kemény pályán, hiszen Wimbledont nyert Novak ellen. Ez nem vicc. Nem nagyon kellett bizonyítania, de ez egy újabb kiemelkedő siker az önéletrajzában. Egészen lenyűgöző. Persze Rafa, Novak, jómagam és Murray után minden generációtól azt várják, hogy hétről hétre a legjobb teniszt hozzák, ami nem egyszerű. Szerintem Carlos elérte azt, amit idáig el lehetett.”

Federer egyetért azokkal, akik a Nagy Hármast látják visszaköszönni Alcarazban, sokszor még egy-egy ütés mögött is tetten érhető a hatásuk. A svájci szerint a tenyereseinek a súlya leginkább Nadaléhoz hasonlítható, technikailag viszont épp az övéhez áll a legközelebb. Védekezésben természetesen Djokovicra hajaz, de azért arra is rámutatott, hogy a szerb hosszú-hosszú ideje elit szinten hozza ezt, és ezen a téren senkihez sem hasonlítható. Ugyanez Nadal salakos teniszére is igaz.

Amikor arról kérdezték, Alcarazon kívül kikről szólhat még a jövő tenisze, Federer kitérő választ adott, mivel úgy érzi: igazságtalan lenne velük szemben, ha még extra nyomást helyezne rájuk. Ő leginkább egy dolgot szeretne a fiatalokon látni: hogy folyamatosan új elemekkel bővítik a játékukat, és egyre teljesebb teniszezővé válnak. Ugyanakkor a jelenlegi trendeket látva úgy gondolja, ez nem annyira egyszerű feladat, mint az ő idejében volt.

„Úgy érzem, hogy olyan szintre jutottak a sebességben, hogy ma már kevesebb lehetőség van a pályán, mivel nagyon gyorsan visszajönnek a labdák. Korábban többször lehetett variálni a sebességgel, ami lehetővé tette, hogy jobb szögeket találj, másképp helyezd a labdát. Ma ezt talán már nehezebb megvalósítani” – magyarázta a svájci, aki úgy gondolja, hogy a sebességnövekedés ellenére elboldogulna a mai mezőnyben is.

Csatlakozz az Eurosport magyar nyelvű Viber-csatornájához a legfrissebb sporthírekért, a legmenőbb videókért, játékokért és érdekességekért!