Muchas gracias! – A visszavonuló Rafael Nadaltól búcsúzunk

Őszinte leszek, az ágyon ugrálva ünnepeltem, amikor Robin Söderling megvert téged azon a Garroson, mert azt gondoltam, csak így lehet esélye Roger Federernek Párizsban.

Sírtam a boldogságtól, amikor megfordította brékhátrányból azt az ötödik szettet ellened az Ausztrál Open döntőjében.
Napokig forgolódtam éjszakánként, amiért tönkreverted őt a Garros-döntőkben, vagy tiéd lett az utolsó pont azon az emlékezetes wimbledoni vasárnap estén.

Nem azért, mert nem kedveltelek, hanem azért, mert az ember, aki szereti a teniszt, egyben szurkoló is.

Mi pedig abban a szerencsés helyzetben voltunk ebben a közel két évtizedben, hogy még választhattunk is közületek, a legnagyobbak közül. (Amúgy ez milyen nagy dolog már?!)

Te viszont megmutattad, hogy igazából ez egy hülyeség. Nem kell választani. Mert a legeslegnagyobb vagy, és ugrálva, sírva, álmatlanul forgolódva szurkoltunk érted az utolsó egy-két évben, hogy úgy búcsúzhass, ahogy megérdemled. Boldogok voltunk, hogy 2022-ben jutott még neked egy hősies Ausztrál Open-győzelem, egy fenséges utolsó Roland Garros-trófea, egy emberileg és fizikailag hihetetlen wimbledoni elődöntő, és azért is, hogy te játszhass Roger oldalán az utolsó meccsén, hogy zokogva szorongathasd a kezét aznap este.

Jó, hogy jutott még néhány búcsúmeccs, ahol megmutattad, soha nem adod fel, hogy jutott neked még néhány olimpiai meccs a Roland Garros salakján, és hogy megkapod a lehetőséget, hogy a Davis-kupában köszönhess el.
Annyira megérdemelted még ezeket a pillanatokat.

Mert végső soron az ember, aki szereti a teniszt, egyben szurkoló is. Igen, az undorítóan elfogult teniszkommentátor is, és az is, aki egy szürke kedd délelőtt fröcsögve kommentel erről a facebookon.

Nagyon sokszor megkaptuk, hogy elvetelmült Djoko-zsoldosok vagyunk, elvakult Federer-hívők vagyunk, amikor a te nagy meccseidet közvetítettük. Pedig hidd el, van köztünk olyan, aki a kezdetektől fogva neked szurkolt, van olyan, aki Rafa-pólóban kommentálta végig az utolsó Djokovic elleni meccsedet, van köztünk olyan, akit földöntúli élményként ért, hogy láthatott egy eldugott mallorcai pályán edzeni, és olyan, aki Federer-szurkolóként is mérhetetlenül tisztel. Itt az Eurosportnál mindannyian szurkoltunk neked.

Mert annyi, de annyi módon bizonyítottad, hogy tényleg te vagy a legnagyobb, és a legnagyobb megérdemli, hogy neki szurkoljunk.

Köszönünk mindent. Király. Most már végleg tiéd Mallorca, grillezzetek rákokat esténként, bulizzatok nagyokat a barátokkal a hajón, golfozz hatalmasakat, legyetek boldogok Xiscával és a kisemberrel.

Mert ezt érdemled meg a legjobban.