Hülyeség, hogy a nők nem tudnak teniszezni, mégis ütik-vágják őket

A múlt héten, amikor arról írtam ebben a rovatban, hogy a szaúdi Public Investment Found, - vagy inkább Mohammed bin Salman koronaherceg - szeretné megvásárolni az ATP részvényeinek egy részét azok után, hogy ugyanő gyakorlatilag bedarálta a nemzetközi profi golfsorozatot, a legtöbben afölött értetlenkedtek, hogy mégis miért kellene egy női teniszezőnek annyit keresnie, mint egy férfinak.

Hülyeség, hogy a nők nem tudnak teniszezni, mégis ütik-vágják őket - SZG#21

Fotó: AFP

Hiszen a nők rövidebb ideig játszanak, mint a fiúk, túl azon, hogy nem is tudnak annyira teniszezni.
Az, hogy a szaúdiak kisbőröndben csempészték ki Jamal Khasshogi ellenzéki újságíró feldarabolt holttestét Isztambulban a követségről különösebben senkit sem izgatott. Olyan komment, hogy talán mégse lenne szerencsés, ha a szaúdiak a profi teniszbe is be tudnák vásárolni magukat, hogy ezt az egészet valahogy meg kellene akadályozni, olyan egyáltalán nem érkezett.
Amikor arról írtam, hogy a szaúdiak térnyerése alighanem súlyosan veszélyezteti az ATP és a WTA küszöbön álló egyesülését, ami feltétele volna a férfi és a női tenisz teljes és végleges egyenjogúságának, akkor sem az volt a reakció, hogy akkor talán nagyon át kéne gondolni ezt a szaúdi részvényeladást, hanem az, hogy nincs is szükség egyenjogúságra.
Hiszen egy Grand Slam-tornán a fiúk három nyert szettre teniszeznek, a nők pedig csak kettőre. Arról nem beszélve, hogy a női tenisz unalmas, alacsony színvonalú és éppen ezért senki sem kíváncsi rá. (Kedvencem: a játékosok egymás hibájából élnek). A vita évtizedes, de az is lehet, hogy évszázados, csak korábban más témákban vívták és szerencsésebb fejlődésű országok már réges-rég túllendültek rajta.
Igen, volt idő, amikor a nőknek a lovak elé kellett vetniük magukat, hogy egyáltalán szavazati joguk lehessen és az is időbe telt, amíg bebizonyították, hogy nem csak a konyhában van a helyük. Volt idő, amikor a 800 méter volt a leghosszabb táv, amit lefuthattak, és 1984-ig kellett várniuk míg a férfiak elhitték, hogy képesek lefutni 400 métert egy olimpián akár úgy is, hogy gátak is vannak a pályán. Eleinte őrjöngve rángatták ki a mezőnyből a férfiak azokat a nőket, akik suttyomban maratonifutásra adták a fejüket és éppen ezért sokan álruhában – értsd: férfinak öltözve – teljesítették a távot.
A legtöbben – férfiak persze – úgy hitték, a nők kárt tesznek magukban azzal, ha ilyen dolgokkal kísérleteznek. Talán ez az egy, amiről ma már senki nem hiszi el, hogy igaz. Hogy a nők ne lennének képesek ilyen teljesítményre. A nők futhatnak ma már maratont sőt akár többet is, úszhatnak 1500 métert is nem csak 800-at és a többi.
És igen, az, hogy a nők két nyert szettre teniszeznek a férfiak pedig háromra, ugyanerről a tőről fakad. Hogy a nőket kímélni kell. És igen, az egy értelmes vita lenne, hogy nem kellene a nőknek is három nyert szettre teniszezniük.
A három nyert szettre menő tenisszel nem az a baj, hogy a nők nem tudnak annyit játszani – tudnának simán – hanem az, hogy a férfi tenisz is inkább a másik irányba mozog. A három nyert szett felől a két nyert szett felé. Egészen pontosan a Grand Slamek kivételével már mindenhonnan kiveszett. Már két nyert szettre mennek a meccsek az 1000-es tornák döntőiben és a Davis-kupában is, hogy csak a legutóbbi két áldozatot említsem, ahonnan kikopott a best of five tenisz. Ilyen körülmények között kellene megnyitni a vitát arról, hogy játszanak-e a nők is három nyert szettre. Amikor benne van az is a levegőben, hogy a férfiak előbb fognak két nyert szettre játszani, mint ők háromra.
Egyébként is azt hiszem, ez a 'kevesebb időt töltenek a pályán ne kapjanak annyi pénzt' érv pusztán csak cizelláltabb megfogalmazása annak, hogy semmiképp ne kapjanak annyi pénzt. Amikor valaki érzi, hogy az egyenlő fizetések ellen érvelni 2023-ban nem kifejezetten píszí, és kellene keresni valamiféle érvet amire támaszkodni lehet, és még jól is hangzik.
Hasonló szokott még lenni, amikor valaki azt hozza fel, hogy a női tenisz nem vonz annyi nézőt, mint a férfi. Hogy meg kell nézni hányan vannak a lelátón, milyenek a televíziós nézettségi adatok. Ami természetesen lehetséges megközelítése lenne a dolgoknak. Ilyen alapon azonban elvárhatnánk azt is, hogy mondjuk egy atlétika versenyen a férfi 100-as sprinterek több pénzt kapjanak ne csak a női 100-as sprintereknél, hanem mondjuk a távolugróknál és a kalapácsvetőknél is. Mármint a férfi távolugróknál és a férfi kalapácsvetőknél is. Hiszen nyilván többen kíváncsiak egy 100 méterre, mint a dobószámokra. És mondjuk úszásból is hozhatnánk hasonló példákat.
Nem mondanám azt, hogy egy ökölvívás, vagy egy birkózás van, mert ezt nem hiszem. Létezik az a színvonalbeli különbség, ahol nem helyes minden eszközzel az egyenlőséget támogatni. De van olyan pici különbség is, ahol viszont kötelező. Ami persze nem jelenti azt, hogy patikamérlegen kéne adagolni az egyenlőséget minden oldalról. Nem gondolom például, hogy a Roland Garroson, ahol csak egy meccs szerepel az esti programban gond lenne, ha azok a meccsek javarészt férfi meccsek. Már csak azért is mert azok – jelenleg – javarészt hosszabbak.
De az biztos, hogy a férfi és a női tenisznek olyan szimbiózisban kellene élnie, amilyen szimbiózisban él a női és a férfi atlétika és az úszás. Ahogy nem foglalkoznak azzal, hogy a női úszók lassabban úsznak, a női diszkoszvetők kisebbet vetnek, úgy nem szabad foglalkozni azzal, hogy a nők másként teniszeznek picit. Mások a testi adottságaik, nem ugyanolyannak teremtette őket a Jóisten hála az égnek, és ezért nem lehet tőlük ugyanazt a teniszt elvárni. De attól még mert a Jóisten kicsit vékonyabbnak teremtette a nőket, hogy nincs rajtuk annyi izom, arról nem rendelkezett, hogy kevesebbet is kellene keresniük.
Az, hogy a női tenisz nem jó, az egy hülyeség. Azt, hogy a nők nem tudnak teniszezni: szintén az. Simán vannak olyan tornák manapság, ahol a női verseny végjátéka ezerszer jobb, mint mondjuk a férfiaké.
Tegnapelőtt a wimbledoni centerpályán előbb Iga Swiatek és Belinda Bencic, aztán Novak Djokovic és Hubert Hurkacz játszott. Végletekig elfogultnak kell lennie annak, aki azt mondja, hogy a női meccs színvonala bármennyire is elmaradt volna a férfiétól. Nyilván nem Swiatek és nem Bencic volt az, aki leszerválta a Holdat, hanem Hurkacz, de ezt nem is lehetett elvárni tőlük. A maguk dimenziójában ugyanolyan, ha nem jobb meccset játszottak. És még mielőtt bárki a fejre kezdene mutogatni: a négy játékos közül Hurkacz volt az, aki az első két szettet elizgulta, aki odaajándékozta azokat Djokovicnak, aki nem tudta a legjobbját nyújtani, akkor amikor szüksége lett volna rá. Vannak jó férfi meccsek, de vannak rossz férfi meccsek is. Vannak rossz női meccsek, de vannak jó női meccsek is szépszámmal.
Jó tenisz van és rossz tenisz van, ez az egyetlen választóvonal.
Senki sem kérdezett – SZG#21
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés