Justine Henin – „Nagy elégtétel, ha egy nehéz időszak után jönnek a sikerek” – Legends’ Voice

Már kislányként is a Grand Slam-győzelem és a világelsőség volt a két álmom. Mindegyik játékos azt mondaná, hogy a Grand Slam-győzelem egy leírhatatlan, kitörő örömmel jár, a világelsőség viszont másfajta érzelmeket szül. Különösen az első alkalom; a kettőt még csak össze sem lehet hasonlítani. Persze a világelsőséghez is erős érzelmek tartoznak. Azt jelenti, hogy új célokkal folytathatod tovább, egyúttal viszont megvan az az érzés is, hogy teljesítetted a kötelességed, a kiegyensúlyozottság tudata pedig önmagában is nagy eredmény.

Még most is emlékszem, mit éreztem azon a napon, amikor világelső lettem. A zürichi döntőben történt 2003-ban. Már a szezon végén jártunk, nagyon fáradt voltam, teljesen kimerültem. Hatalmas sikereim voltak a Grand Slameken, megnyertem a Roland Garrost és a US Opent is, ezért ott motoszkált a fejemben, hogy még az idény vége előtt megszerezhetem a világelsőséget. Emlékszem, hogy vettem egy nagy levegőt, és aztán eltöltött az elégedettség érzése. Őrület, de még csak nem is igazán megkönnyebbülésként éltem meg.

Gyerekként visszahúzódó és zárkózott voltam, mégis azt mondogattam, hogy világelső akarok lenni. Mondjuk akkor még csak halkan. Amikor aztán ténylegesen világelső lettem, valóban azt éreztem, hogy oda tartozom, ami csodálatos élmény volt. Különbözött attól, amit a Grand Slam-győzelem okozott, de ugyanúgy gyönyörű volt, elvégre az elégedettség is egyfajta érzelem. Bizonyos tekintetben még egészségesebb is, mint a Grand Slam-siker, utóbbi ugyanis már-már testen kívüli élmény. Én legalábbis így éltem meg! A világelsőség a kiegyensúlyozottságot tükrözi, amit nagyon élveztem.

Az, hogy én legyek a világ legjobbja, sokkal inkább cél volt, mintsem álom. A szívem legmélyén is versenyző vagyok. Minden ember életében megvan az a szint, amit a saját területén belül elérhet, nekem a sporton át vezetett az út. Egy négyfős családban nőttem fel. A szüleim elveszítették az első gyereküket, egy pici lányt, ami az én ambícióimat és küldetésemet is meghatározta. Nem véletlenül döntöttem úgy, hogy a legjobb akarok lenni.

Mára sikerült ezt elengednem és tartom a távolságot, mivel az életemnek egy második szakaszában járok, amelyben minden sokkal nyugisabb és világosabb. Akkoriban viszont minden kétséget kizárólag én akartam lenni a legjobb, és rengeteg ambíció munkálkodott bennem. Ez egyébként még mindig más, mint amikor a Grand Slam-győzelmekről álmodozik az ember. Nekem kislánykorom óta a Roland Garros volt a legnagyobb álmom, ugyanakkor olyan ember vagyok, aki nem sok mindent ad fel, és az szóba sem jöhetett, hogy nyerek egy Grand Slamet, majd eltűnök. Hogy legyen egy nagy eredményem, amire azt mondom, ennyi elég volt, boldog vagyok bele. Ezért mond és jelent sokat a világelsőség.

Két különböző szakaszban voltam világelső: először 2003 és 2004 között, majd 2006-ban és 2007-ben. Ezeket nagyon másként éltem meg. Az elsőnél csak 21 voltam. Nem éreztem úgy, mintha csak az ölembe hullott volna, mert mindig készültem rá, de attól még nagyon fiatal voltam. 2003-ban berobbantam a Grand Slameken. Valóra vált az álmom a Roland Garros megnyerésével, utána megtámogattam a US Opennel és aztán Ausztráliában is. Őrült egy időszak volt, a háromból négy Grand Slamet megnyertem, ráadásul meglehetősen fiatalon. Már azt megelőzően is tudták rólam, hogy mekkora potenciál rejlik bennem, de tartottam bizonyos játékosoktól, Kim Clijsterstől vagy Serena Williamstől.

2003 elején azonban valami összeállt az antwerpeni döntő után, amelyben már a sokadig alkalommal kaptam ki Kimtől. Hosszasan beszélgettem az edzőmmel, Carlos Rodriguesszel, és ekkor történt, hogy kiutaztam az Egyesült Államokba, hogy Pat Etcheverryvel dolgozzak az erőnlétemen, amely szinte el is indította a berobbanásomat.

Utána gödörbe kerültem fizikálisan. 2004-ben, bár megnyertem az olimpiát, elkaptam egy vírust, és kevésbé éreztem jól magam. Ez bizonyos tekintetben normális volt azok után, hogy mennyire keményen melóztam 2003-tól kezdve. Az összes WTA-játékosnál többet dolgoztam, és ezt nem csak én mondom, mások is így látták. Tudtam, hogy benne van, hogy elmegyek a falig és mélypontra kerülök, mégsem bántam meg semmit, elvégre el akartam érni a céljaimat, de az nyilvánvaló volt, hogy a testemnek pihenésre van szüksége.

A 2006 és 2007 közötti időszak más volt. 2006-ban négy Grand Slam-döntőt játszottam, a legjobb idényemet pedig 2007-ben zártam. Az volt a válásom éve is egyben. Más szakaszban volt az életem nőként, súlyos dolgokkal néztem szembe a magánéletemben, ezért úgy döntöttem, kihagyom az Australian Opent. Az, hogy egy nagyon fájdalmas időszakot követően sikeres voltam, nagy elégtételt jelentett, és emiatt a második világelsőségemre még büszkébb voltam.

A nőknek Ashleigh Barty személyében akad egy nagyszerű világelsője. 200%-ban megérdemli, hogy ott legyen. Kedvelem benne, hogy mennyire intelligensen menedzseli a pályafutását, amit a Covid alatt is megmutatott. Ebből a szempontból mindig érdekesek a válsághelyzetek. Ashleigh mindig is összhangban volt magával, kemény döntéseket hozott meg, és ha úgy érzi, szüksége van rá, mindig tart egy kis szünetet. Szerintem sokat elárul egy játékosról, ha a hosszú kihagyást követően is ugyanazon a szinten tud játszani. Amióta megnyerte a Roland Garrost, kifogástalanul kiegyensúlyozott a játéka.

Lehet őt kritizálni a karizma hiánya miatt, ezt néhányan meg is teszik. Én azonban nagyra tartom az ő személyiségét. Mindig két lábbal a Földön jár, és ez az ő nagy erőssége, de persze beszélhetünk még a teniszéről, az elszántságáról, az egyszerűségéről és az intelligenciájáról is. Úgy döntött, hogy Indian Wellsben és Miamiban nem játszik, ami sajnálatos. Világelsőként van egyfajta felelősséged, ezért megértem a kritikus hangokat, amelyek azt mondják, szükségünk van a legjobb játékosokra – különösen a nőknél – a legnagyobb versenyeken, már csak a láthatóság miatt is. Ha nem mindig vagy ott, az azt jelenti, hogy lemaradhatsz a rivalizálások kialakulásáról is. Nem feltétlenül kell mindig ugyanannak a játékosnak nyernie, arra viszont szükségünk van, hogy a játékosok állandóan ott legyenek a versenyeken.

Ugyanakkor két fontos szempontot is figyelembe kell itt vennünk. Először is, a Covid korábban nem tapasztalt helyzetet eredményezett, ezért nincs jogunk ítélkezni, csak elképzeléseink lehetnek arról, mit éltek át ezek a játékosok az elmúlt két évben, miközben a perspektíváról sem feledkezhetünk meg, elvégre kiváltságos helyzetben vannak. Másodszor pedig Barty egy ausztrál, aki nemrég megnyerte az Australian Opent. A történelem jelzi, mennyire nehéz dolog ez. Noha úgy tűnhet, mintha sétagalopp lett volna, valójában nehéz lehetett kezelni mindezt, és valószínűleg nagyon is emberpróbáló két hét volt. Meglátjuk majd, hogyan alakul a szezonja, és később már tudni fogjuk, hogy jól döntött-e. Talán igen – személy szerint nem csodálkozom rajta, és akár még jó ómennek is bizonyulhat.

Daniil Medvedev picit más helyzetben van világelsőként, mint Barty. Mindig jó azt látni, ha egy játékos egy domináns időszakot követően eljut erre a pontra, mert nagyobb súlyt ad az eredményeknek. Vitán felül áll, hogy Daniil Medvedevnek meg kellett volna nyernie az Australian Opent, és ezt talán még sokáig bánni is fogja. Év elején sok minden történt Djokovic hiányával és a Nadal-féle őrülettel, ami picit megkavarta a paklit, és mindez valamelyest beárnyékolja Medvedev előzését is.

Jobban tetszett volna, ha az Australian Open megnyerésével veszi át a világelsőséget, bármennyire is nagy rajongója vagyok Rafael Nadalnak. Most egy kicsit úgy tűnik, mintha hiányozna a tekintély a férfiaknál, és nehéz ítéletet mondani, de éppen ezért tartom nagyon izgalmasnak ezt az időszakot. Ki tudná megmondani, mi következik a következő hónapokban? Hatalmas bizonytalanságban vagyunk, és a közelmúltban történtek után azt mondom, hogy ez nagyon izgalmas lehet! Az pedig kiderül a jövőben, hogy milyen világelső lesz Medvedev. Vajon teherként éli meg ezt az új státuszt? Lehetséges, de felkészült rá, és azt többször megmutatta már, hogy képes kezelni a nyomást. Ahhoz viszont, hogy hosszabb távon is megerősítse a helyét világelsőként, a többi borításon is javulnia kell.

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.