Federert csodálta, Berdychtől lesett el mozdulatokat - a 21 éves cseh srác célba vette a csúcsot

Jiří Lehečka 21 éves, de már most tele van önbizalommal. A cseh srác jelenleg az ATP-világranglista 47. helyén áll, és villantott már párszor ahhoz, hogy ne legyen túl merész dolog kijelenteni: bőven lehet jövője a teniszben. A napokban a TennisMajors készített vele egy elég jó interjút, ebből szemezgettünk egy kicsit.

Jiri Lehecka

Fotó: AFP

Vannak fiatal teniszezők, akik ha hirtelen berobbannak a köztudatba, először azt sem tudják, hol vannak, vagy mihez kezdjenek magukkal, megilletődve nyilatkoznak, keresik a helyüket... és vannak azok, akik pontosan tudják, mit és hogyan értek el, sőt, már azt is tudják, mi lesz a következő lépés az álmaik felé vezető úton. Jiří Lehečka az utóbbiak közé tartozik.
Ha a TennisMajors (és Carole Bouchard) mondja, akkor elhihetjük, hogy mindezek ellenére a cseh srác nincs elszállva magától, nincs benne arrogancia, egyszerűen csak arról van szó, hogy tudja, mit akar. Nem azért teniszezik, hogy megelégedjen egy Grand Slam-negyeddöntővel – ezt nem is titkolja –, de közben alázatos, és ugyanúgy a földön jár, mint a hétköznapi emberek.„Tudtam – és ezt már tavaly is éreztem –, hogy a játékom megvan, hogy tudom, hogyan kell játszani. Tudtam, hogy ha elég jól játszom, akkor nagyszerű eredményeket tudok elérni, hogy tényleg meg tudom verni a legjobbakat is" – mondja, amikor arról kérdezik, hogyan lehetséges, hogy úgy viselkedik, mintha egyértelműen a csúcson lenne a helye.
picture

Jiri Lehecka Dohában.

Fotó: Getty Images

„A kulcs számomra az volt, hogy következetes legyek, hogy minél több mérkőzésen mutassam meg, mire vagyok képes. A NextGen Finals sokat segített nekem tavaly év végén abban, hogy önbizalmat szerezzek, és megmutassam másoknak, és persze magamnak is, milyen jól tudok játszani.
Aztán Zverev legyőzése a United Cupon szintén adott némi önbizalomlöketet, attól a pillanattól kezdve ráléptem arra az útra, ahol már tényleg képes lehetek valami nagyszerű eredményre, és játszhatom a saját játékomat. Jó tapasztalat volt, ezután is azt fogom tenni, ami szerintem a legjobb a teniszemnek, mert bebizonyosodott, hogy ez volt a helyes döntés.”
Lehečka nem viccelt, Dohában megszerezte első győzelmét egy top 5-ös játékos ellen, ott Andrey Rublevot tudta megverni, de emlékezhetünk még a nagy Australian Openes skalpjára, ahol negyeddöntőbe jutott a top 10-es Felix Auger-Aliassime legyőzésével.
A szakértők szerint ez leginkább annak köszönhető, hogy remek játékintelligenciával rendelkezik, gyorsan tanul, és játék közben is szinte azonnal képes változtatni a stratégiáján, bátran felmegy a hálóhoz, ha észreveszi, hogy az alapvonali játékból nem tud elég nyomást helyezni az ellenfelére. Nem ijed meg a hibáktól, erős ütései vannak, de szinte az is látszik, ahogy elkezd dolgozni a problémamegoldási lehetőségeken. Elég jó az alap, erre könnyű lesz építkezni a jövőben.
„Természetesen tudom, hogy számomra ez egy újabb előrelépés" – mondta, miután megszerezte az első győzelmét egy top 5-ös játékos ellen.
„A legnagyobb előnyünk, amivel én és a csapatom rendelkezünk az, hogy az összes győzelemben és az összes vereségben megtaláljuk a pozitív dolgokat, ez pedig sokat segít abban, hogy még többet tanuljak a létező összes helyzetből, amibe kerülök.”
picture

Jiri Lehecka

Fotó: Getty Images

Michal Navratil, Lehečka edzője elárulta, hogy az idén már érzékelhető önbizalom mögött rengeteg munka van. „Ezt megterveztük fejben. Mindig arra készítem fel a játékosaimat, hogy világelsők legyenek, így amikor például azt mondom Jiřínek, hogy ’negyeddöntős vagy’, akkor ő azt válaszolja erre, hogy ’oké, edző bá’, de nem vagyok meglepve, hát erre készültünk, ezért dolgoztunk olyan keményen minden egyes nap’ – szóval csak idő kérdése volt.”
A dohai elődöntőbe jutása is szép teljesítmény volt tőle múlt héten, az, hogy Andy Murray ellen nem tudott nyerni, részben a volt világelső szívósságának és elképesztő 2023-as évének volt köszönhető, részben pedig Lehečka tapasztalatlanságának, pár évvel a háta mögött talán nem hagyott volna veszni öt meccslabdát. Tavaly is volt pár olyan eset, amikor a tapasztalatlansága a kulcspillanatokban ütött vissza, de azt mondja, sokat dolgoztak ezen azóta.
„Tavaly néhány nagyon jó játékos ellen is játszhattam, és sokszor nagyon jól mentek a meccsek a részemről, de aztán a döntő pillanatokban hibáztam, vagy nem úgy játszottam, ahogy szerettem volna. Mentálisan nem volt túl könnyű kezelni ezt a sok nyomást, amikor úgy éreztem, hogy nekem kellene megnyernem azt a meccset. Ezen is keményen dolgoztam: hogyan tanuljak ezekből a helyzetekből és az elvesztett meccsekből.
A tavalyi év tényleg tele volt új tapasztalatokkal, de már most érzem, hogy az idei év egész más, hiszen már túl vagyok az első top 100-as szezonomon. Ez most az az év, amikor felhasználhatom a tapasztalatokat, amiket eddig tanultam."
picture

Andy Murray és Jiri Lehecka

Fotó: AFP

Andy Murray, akinek a mezőny minőségéről alkotott ítéletében mindig meg lehet bízni, nem titkolta, hogy Lehečka lenyűgözi őt, főleg azzal, hogy mennyire stabil tud lenni a pályán.
„Egyszer már gyakoroltam vele a tavalyi füvespályás szezonban, és egyértelmű volt, hogy hatalmas játékkal rendelkezik. Nagyszerűen szervál. Nem tudom, miért, de sok cseh játékos, a legjobb cseh játékosok ilyenek. Jól szervál. Nagyot üt mindkét oldalról. Amikor bevethető és magabiztos, akkor nagyon jól játszik. Láttam a Rublev elleni meccsének egy részét, és amikor hátrányban volt, hirtelen beindult nála a játék, és a meccs hátralévő részében nagyszerűen játszott. Meg kell próbálnunk megtalálni a módját, hogy megtörjük a ritmusát, és megnehezítsük a dolgát."
picture

ATP Doha : Highlights semi-final - Murray defeated Lehecka

Videó forrása: Eurosport

Az, hogy az Australian Openes menetelése (legyőzte Coricot, Eubankst, Norrie-t és a már említett Auger-Aliassime-et) után sem állt le, azért valahol jelzi, hogy nem csak egy rövid fellángolás volt Melbourne-ben a részéről, hanem tényleg tényező lehet a mezőnyben. Ausztráliából egyenesen a Davis-kupára ment, hidegben és salakon megnyerte mindkét meccsét (Borges és Sousa ellen).
„Csütörtök délután jöttem haza, hétfőn pedig már salakon játszottam Portugáliában, szóval nagyon kemény volt számomra az átállás. A tenisz oldaláról elég jól tudok alkalmazkodni, a felületekhez, nyilván arra is számítottam, hogy nehéz lesz, de az húzós volt, hogy kedden még 40 fokban játszottam a tűző napon, aztán utána a következő hétfőn már 3 fokban beltéren. De megcsináltuk.”
Megcsinálta. Ez lehet a mottója. Nehéz elvonatkoztatni egy másik cseh játékostól, amikor látjuk Lehečkát játszani, nyilván Tomáš Berdych az. A szervái, a pálya hátsó feléről megküldött labdái is rá emlékeztetnek. Ez pedig nem véletlen, részben a játékába beletett munkája, részben a gondolkodásmódja miatt.
Lehečka példaképe egyébként saját elmondása szerint Roger Federer volt, viszont Berdych volt az, akiről a játékát mintázta.
„Amikor kisgyerek voltam, Roger volt az, akire mindig felnéztem. Mindig is szerettem a játékát és a változatos stílusát. Aztán ahogy egyre idősebb lettem, ahogy egyre jobban belejöttem a teniszbe, belenéztem a tükörbe, hogy milyen játékos is vagyok én. Onnantól igyekeztem a játékomat és a stílusomat Tomáš Berdychéhez hasonlítani.
Amikor 16 éves voltam, az edzőm Jaroslav Navratil volt, a mostani edzőmnek, Michalnak az édesapja. Ő volt az, aki bejuttatta Tomášt a top 10-be, és sokáig ott is volt vele. Ha néhány dolgot kiszúrsz a játékomban, ami egy kicsit hasonlíthat Tomášéra, az Jaro munkája, aki 16 éves koromban a szárnyai alá vett engem.
Tomášt mindig figyeltem, néztem a Davis-kupa-meccseit, mindent, és láttam a hasonlóságot a kettőnk játékában.”
picture

Jiri Lehecka

Fotó: Getty Images

Na, de mikor érkeztünk meg ahhoz a Lehečkához, aki tele van önbizalommal, és látja a helyét a legnagyobbak között?
„Tavaly év végén tudtam, hogy egyre jobb a játékom, de ugyanakkor nem voltam ott, ahol szerettem volna lenni, mert valahogy nem éreztem jól magam a pályán, és nem voltak jó eredményeim.
A legfontosabb az volt, hogy év végén megtaláltam valamiféle összhangot az edzéseimben. Korábban úgy éreztem, hogy tudok jól játszani, de lehetett egy jó edzésem, aztán egy rossz, aztán hetente egyszer-kétszer borzalmasan játszottam. Ez volt az, amin tudtam, hogy változtatnom kell, és sokat kell fejlődnöm, ha a legmagasabb szintre akarok jutni. A NextGen Finals előtt és közvetlenül utána láttam, hogy ez a következetesség működik, és ez meg is látszott a meccseken."
Az eredmények önmagukban azonban még nem elegendőek a számára, a munkában hisz, és ez a munka az is, amivel meg akar birkózni a felé irányuló elvárásokkal. Mert persze, jönnek az elvárások, kívülről is és maga felé is, de már kezd rájönni, hogy melyik az a nyomás, amivel képes megbirkózni, és melyik az, ami megzavarhatja.
„Ha azzal a gondolattal játszottam volna az Australian Openen, hogy kikerülök a top 100-ból, ha az első fordulóban kikapok, sokkal nehezebb lett volna. Így viszont csak magamra, a pillanatra koncentráltam, nem pedig arra, hogy mi baj történhet.”
„Hiszem, hogy ez a módja annak, hogy jó eredményeket érjek el, és magas szinten tartsam a játékomat” – tette hozzá. Persze, a nyomás elviselésében és kezelésében az edzője is segít, Michal Navratil ott van neki, ha túl sokat kapna a nyakába a tanítványa. Folyton figyeli, eltökélt szándéka, hogy mindenről és mindenről beszéljen vele, amikor csak szükségesnek érzi. Nincs tabu a csapatukban.
„Van tapasztalatom játékosokkal, így tudom, mit kell mondanom neki. Fontos a jó kommunikáció és a mély beszélgetések. Emlékeztettem őt ezekre a dolgokra, és figyelmeztettem arra, hogy mi fog történni, hogy egyre több kérés és elvárás lesz majd az emberek részéről, így felkészült erre. Jiří elég okos ahhoz, hogy észben tartsa ezeket, de fontos, hogy mindent megbeszéljünk, hogy minden változásra készen álljunk, és ne álljunk le a fejlődéssel se.”
picture

Jiri Lehecka

Fotó: Getty Images

Amikor az edzőjét arról kérdezték, miben kellene még fejődnie a tanítványának, azt mondta, hogy mindenben tud még fejlődni, és mindenben kell is fejlődnie, de van egy dolog, amire különösen figyelniük kell, ez pedig az, hogy Lehečka igazi ütőgyilkos. 10-15 perc alatt tönkreteszi a húrokat, mert bivalyerőseket üt, és nem figyel erre eléggé. Kordában kell tartania az erejét, mert még az edzője szerint sincs olyan erős ütő, ami tudná tartani a lépést az erejével.
Egy ilyen bődületes erőhöz hideg elmére és rengeteg önbizalomra van szükség. Lehečka úgy néz ki, egyelőre mindkettőt tudja hozni, emellett van egy kedves-kellemes személyisége is, amitől kimondottan szerethető játékos lesz, ha a kicsit megnyílik majd.
„Mindig is az volt az álmom, hogy a legnagyobb tornákon, a legnagyobb stadionokban játszhassak. Ez most egy jó évkezdet volt, de még nincs vége a szezonnak, még keményen kell dolgoznom és nagyon jól kell játszanom, hogy ott maradjak a top 50-ben, tapasztalatot szerezzek, és ne hagyjam, hogy bárki is lenyomjon. Onnan pedig az jön, hogy még magasabbra jussak.
A kellő önbizalom megszerzése kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy a teniszem is jobb lehessen. Nagyon örülök, hogy végigcsináltuk ezt, hogy tudtam változtatni a játékomon, hogy egyre jobban koncentrálok az adogatásokra, és hogy egyre nyugodtabb tudok maradni végig a meccseimen.
Az, hogy egy Grand Slamen játszhattam és bejutottam a negyeddöntőbe, rendkívül érzelmes pillanat volt számomra, azóta pedig még motiváltabb vagyok, hogy még keményebben dolgozzak, hogy még jobban felkészüljek, és hogy még jobb teniszt tudjak játszani.”
Forrás: TennisMajors
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés