Sabalenka áttörése, a rafkós cseh menetelése, Świątek mumusa – az év Grand Slam-meccsei

Negyedik nekifutásra sikerült végre valahára döntőbe jutni egy Grand Slam-tornán Aryna Sabalenkának, az ausztráliai körülmények ráadásul mellette szóltak a mérkőzés előtt. A 2022-es wimbledoni bajnok Elena Rybakina azonban szokásához híven nagyon nyugodt játékkal kezdett a Rod Laver Arénában, saját jó megoldásai mellett pedig az ellenfél hibáit sem hagyta kárba vészni.

Ez a mérkőzés mégis Sabalenka szintlépése, ha úgy tetszik, evolúciója miatt marad emlékezetes, mert a fehérorosz végül szetthátrányból fordítva tudta behúzni élete első Grand Slam címét, végérvényesen megszilárdítva a helyét a közvetlen elitben.

Az más kérdés, hogy a formáját egyelőre még nem sikerült stabilizálni, de azért az, hogy valamennyi GS-en minimum elődöntőzött, és pár hónap erejéig világelsőnek is mondhatta magát, nem rossz előjel a jövőre nézve. (Nánási Antal)

Örült ütésváltások. Ezzel a két szóval lehetne talán leginkább kifejezni, ami ezen a meccsen történt. Két teljesen más stílust képviselő játékos csapott össze, és a legjobbat hozták ki egymásból. Azok közül, amiket láttunk, egyértelműen ez volt az év meccse, ahol a két lány újra és újra rátromfolt a másikra, és folyamatosan emelt a színvonalon.

Sabalenka hozta az őserőt, kőkemény szerváival és brutális tenyereseivel az egyik sarokból a másikba zavarta Muchovát. A cseh pedig variálta, csűrte-csavarta a játékot, egészen káprázatosan teniszezett. Játszott a sebességgel, a pörgetéssel, a nyeséssel, az ejtésekkel, az átmeléssel, valóban lenyűgöző volt.

És hogy mi döntött? Nehéz megmondani. Talán az, hogy Muchová jobban akart túlélni, mint amennyire Sabalenka kivégezni őt. Az mindenesetre biztos, hogy a cseh számára kifizetődött a harc, amelyet az életben maradásért vívott. (Kálmán Laci)

Akadt néhány emlékezetes Grand Slam-döntő közvetítésem, de ez nem indult annak. Már az előzmények is ijesztően egyoldalú finálét ígértek: Świątek minden addigi GS-döntőjét megnyerte, és 6:2 3:0-nál kínosan gyorsan közeledett az újabb kivégzés. Ami viszont utána jött, az a női tenisz ünnepe volt, két félelmetesen okos és szép játékstílus vérre menő bemutatója.

Karolina Muchová végre megmutatta a világnak, hogy mit tud, így pedig Iga Świątek hirtelen ott találta magát, ahol még sosem járt: Grand Slam-finálé döntő szettjében. És utálta is az elejét, hiszen hátrányba került. De aztán jött két fonák egyenes elütés, majd egy felejthetetlen fél óra, amikor fogalmunk sem volt (!), hogy ki nyeri ezt a Garros-trófeát. Muchová 4:4-nél bréklabdához jutott, így öt pontra került a csodától, de Świątek megmutatta, hogy tényleg bármire képes, majd élete egyik legszorosabb meccsét is megnyerte.

Mi pedig végképp újra bízni kezdtünk a női tenisz erejében. (Szántó Petra)

Ons Jabeur idén Wimbledonban megverte a világ három legjobb női füves pályás játékosát: a negyeddöntőben Elena Rybakinát, az elődöntőben Aryna Sabalenkát, míg a döntőben saját magát.

Nagy kár érte, mert a negyeddöntőben és az elődöntőben egyaránt olyan kvalitásokat mutatott, amelyek arra utaltak, versenyzőként is hatalmasat lépett előre. Miután Sabalenka óriási küzdelemben megnyerte az első szett tie-breakjét, majd a második játszma közepén is brékelőnybe került, nem sokan fogadtak volna a tunéziaira.

4:2 után azonban sorozatban négy játékot nyert (a fehérorosznak két labdája is volt az 5:3-hoz), amivel kiharcolta a döntő szettet.

Sokszor előfordul, hogy ilyenkor az előnyét elveszítő játékos szétesik fejben, Sabalenka azonban a döntő szett közepéig tartotta magát – csak ott nyílt ki az olló, amihez kellett a tunéziai elszánt és koncentrált, ellentmondást nem tűrő tenisze. (Németh Dániel)

Furcsa ellentmondása a női tenisz jelenkorának Iga Świątek viszonya Jelena Ostapenko felé. Miközben ugyanis a lengyel lány világelsőként, és immáron négyszeres Grand Slam-bajnokként kedvére osztogatja a 6:0-s szetteket, és az ellenfelek remegő lábakkal mennek fel a pályára ellene, addig a 2017-ben Roland Garrost nyerő lett ellen ő érez hasonlóan.

Ostapenko mérlege Świątek ellen 4-0, a negyedik győzelem épp az idei US Open negyedik körében jött neki össze, amikor is az első, elveszített játszma után további kettőt úgy tudott megnyerni, hogy összesen négy játékot veszített csak el. Ez olyan mértékű dominancia, amilyenhez a lengyel kapcsán hozzá vagyunk szokva, csak épp akkor általában ő okozója, nem pedig elszenvedője a történteknek. A lett játékos brutális erőtenisze azonban a jelek szerint egyáltalán nem fekszik neki. (Nánási Antal)

Csatlakozz az Eurosport magyar nyelvű Viber-csatornájához a legfrissebb sporthírekért, a legmenőbb videókért, játékokért és érdekességekért!