Vége volt már Federernek, Nadalnak, most Djokovicnak van vége

A címmel tulajdonképpen elmondtam mindent, aki ezt helyesen tudja értelmezni, az nyugodtan lapozzon, innentől inkább csak azokat próbálom segíteni, akiknek mindez nem megy.

Az első leckét Pete Sampras adta a világnak, ő mutatta meg, hogy soha nem szabad eltemetni egy teniszezőt, aki tíznél több Grand Slamet nyert, még akkor sem, ha éppen szörnyen játszik. Ő mutatta meg, hogy akkor van vége, ha ő azt mondja, hogy vége van.

Aztán jött Roger Federer 2013-ban, amikor kétségtelen, nem ment neki annyira. Őt is eltemették egy csomóan, hogy aztán ugyanők megtegyék ezt tavaly, amikor megsérült, még egyszer, nem tanulva a korábbiakból.

Pedig tapasztalat akkor már volt bőven, hiszen két éve Rafael Nadalt írták le sokan - megint végérvényesen -, aminek az volt az oka, hogy nem sikerült a sérülését követően féléven belül világelsőnek lennie megint, mint előtte kétszer is..

Most Novak Djokovic van soron. Neki van vége, őt temetjük épp.

Pedig a történet végtelenül egyszerű: egy olyan játékost, aki tíznél is több Grand Slamet nyert, nem lehet átlagemberek mércéjével mérni. Azok a törvényszerűségek, melyek másoknál működnek, náluk egyáltalán nem működnek, éppen ezért nyertek ennyit.

Nekik akkor van végük, amikor ők azt mondják.