Rafael Nadal tizedszer is Garros-bajnok

A meccs elején mindketten sokat hibáztak. Érződött a tét. Nadal vállain ott volt a tizedik győzelem lehetőségének a terhe, Wawrinka pedig egyszerre próbált agresszív lenni, ugyanakkor el is találni a pályát. Ha a svájci GS-döntőit összehasonlítjuk, most először némi elfogódottságot is lehetett érezni nála. Tán megfordulhatott az is a fejében, hogy adott esetben mekkora történelmi győzelemnek állhat az útjában.

Nadal nyugodott meg hamarabb. Vagy úgy is mondhatjuk, hogy elkezdett érvényesülni az ő kivételes salakpályás tenisze. A borításból adódó különbség egyre markánsabban láthatóvá vált, a salakkirályság utat tört magának, és ez az eredményben is egyre inkább megmutatkozott.

Első szett 3:2 után Nadal teljesen más sebességbe kapcsolt. Ahogy egyre inkább kilazult mentálisan, úgy ütött egyre szabadabban, egyre gátlástalanabbul, úgy tudta egyre kevésbé elképzelni, hogy őt itt ma bárki is megverheti. Állva hagyta Wawrinkát az első játszma közepén, és elhúzott 6:2, 3:0-ra.

A második szett vége felé Rafa talán egy kicsit engedett a szorításból, Stan pedig megpróbált még agresszívebben teniszezni, de így sem férhetett kétség ahhoz, hogy a spanyolé lesz a játszma. Ott tartottunk, hogy Wawrinka amellett, hogy kétszer annyit hibázott, mint Nadal, mindössze feleannyi nyerőt ütött, mint a spanyol.

A folytatásban jelentős változást nem hozott a játék. Rafa egyre felszabadultabb lett, egyre inkább szaladt az ütő a kezében, és egyre elképesztőbb pontokat ütött. Wawrinka egyszerűen nem talált rajta fogást, vagy úgy is mondhatjuk, hogy a spanyol egyre kevésbé osztott neki lapot.