Ki verheti Nadalt a Garroson?

Rafael Nadal verhetetlennek látszik az idei Garroson. Igazából még egy szoros szettet sem sikerült senkinek játszania ellene.

Izgalmas kérdés, hogy vajon meg lehet-e verni egy jó formában lévő Rafát a Chatrier salakján. Hárman maradtak, akik még megpróbálhatják, persze ténylegesen csak két embernek lesz erre esélye.

A spanyol eddig kétszer kapott ki Párizsban. Először 2009-ben Robin Söderling győzte őt le, ám akkor úgy szóltak a hírek, hogy Nadal térdével nem volt minden rendben. Ezt követte a 2015-ös vereség Novak Djokoviccsal szemben, amikor pedig több különböző sérülés után jött vissza, és mint emlékezhetünk, úgy vágott neki a Garrosnak, hogy előtte nem tudott egyáltalán tornát nyerni az európai salakszezonban.

Most azonban Nadal vitathatatlanul top formában van. Nyert két salakos ezrest, plusz sikerült Barcelonát is behúznia. A francia nyílt teniszbajnokság eddigi fordulóin pedig úgy masírozott keresztül, hogy nem, hogy játszmát nem vesztett, de még szoros szettet sem igazán játszott.

A tegnapi, Carreno Busta elleni meccse a hossza, és az ellenfél állapota miatt nem mérvadó. Ennek azonban nincs is jelentősége, a lényeg, hogy ott van a legjobb négy között, ami azt jelenti, hogy már csak két meccset kell nyernie a hőn áhított 10. Garros-trófea megszerzéséig.

Képes lehet-e őt bárki is megállítani?

Az első, aki erre vállalkozhat, az Dominic Thiem. Az egyetlen, aki az idei európai salakos idényben meg tudta őt verni. Sokan a 23 éves osztrák srácot tartják a jövő nagy bajnokának ezen a borításon. Nem véletlenül. Van egy csodálatos, Nadalra emlékeztető tenyerese, egy kemény, stabil egykezes fonákja, masszív erőnléte, és egy egyre acélosabb bajnoki mentalitása.

És ez a srác tegnap legyőzte a címvédő Novak Djokovicot is... Nem is akárhogy.

De vajon eljött már az ő ideje? Nem valószínű. Ugyan Rómában legyőzte Nadalt 6:3, 6:4-re, ami egy fantasztikus teljesítmény volt, de saját bevallása szerint is jóval a komfortzónáján kívül kellett játszania a meccsen szinte végig. Az az ő napja volt, alig tudott hibázni, ráadásul csak két szettet kellett nyernie.

És, ami talán a legfontosabb, a római összecsapás valószínűleg neki volt kettejük közül sokkal fontosabb. Most viszont Rafa koncentrációja is a maximumra lesz feltekerve, az biztos.

Amennyiben Nadal túljut Thiemen, akkor az egyik lehetséges ellenfél a fináléban Andy Murray. A világelső, aki a legutóbbi három salakos meccsükből kettőt megnyert. A képet azonban árnyalja, hogy a skót akkor szerezte ezeket a győzelmeket, amikor a spanyol sérülésekkel küzdött, vagy épp azokból jött vissza, és még meccs-, illetve önbizalomhiánnyal küszködött. Az idén salakon még nem játszottak egymás ellen, és bár Andy kezd formába lendülni, azért még korántsem mondható stabilnak. És ugyan a skót egyre otthonosabban mozog ezen a borításon, mégis azt kell mondjuk, nem igazán van meg a játéka ahhoz, hogy legyőzzön egy ereje teljében lévő, önbizalomtól duzzadó Nadalt.

Nem marad más, mint a 2015-ös bajnok, Stan Wawrinka. A svájci az eddig gémet is alig vesztő Marin Cilicet verte hihetetlenül impozáns játékkal, iszonyatosan simán. Stan eddig mindössze háromszor győzött Rafa ellen 18 próbálkozásból, ráadásul csak egyszer salakon (Róma, 2015), de azt ne feledjük, hogy egy teljesen más játékos lett belőle, amióta 2014-ben megszerezte élete első Grand Slam-trófeáját.

Éppen Nadal ellen az Ausztrál Open fináléjában.

Az egyetlen módja annak - ha egyáltalán létezik ilyen - hogy valaki legyőzze Rafát a Garroson, az az, ha az illető agresszíven megy előre. Kemény támadó ütésekkel hátul kell őt tartani, majd megfelelő szöget nyitva, nyerőkkel kell lezárni a pontokat. És Wawrinka ebben nagyon jó. Ő mindkét oldalról képes iszonyatos nyomással teniszezni. És, ami még fontos, ellentétben sok más nagy ütővel, nem bánik felelőtlenül az erejével. Az eredménynek és az ellenfélnek megfelelően játszik. Képes arra, hogy a támadást türelmesen indítsa meg, felpuhítsa az ellenfelet, és csak ez után vigye be a tőle megszokott kíméletlen nyerő ütést.

Ez kiváltképp a hosszú meccseken hatékony. Ha valaki el tudja érni, hogy Nadal ne nagyon jusson levegőhöz, az Wawrinka. És ne feledjük, a svájci az utóbbi években elképesztő színvonalon játszik a Grand Slam-tornák végjátékában.

Azt is tegyük azonban hozzá, hogy egy jó Wawrinka nem feltétlenül jelent Wawrinka győzelmet. Egy jó meccset azonban jó eséllyel igen.

Persze ahhoz, hogy ők ketten egyáltalán megmérkőzhessenek egymással, előbb még meg kell oldaniuk a saját elődöntőjüket, ami nem lesz feltétlenül egyszerű.

(Részben Douglas Perry, aThe Oregonianoldalán megjelent írása nyomán.)