Ivan Ljubičić hét éven át dolgozott Roger Federer edzőjeként, kiemelkedő sikerekkel. Néhány mérkőzés miatt maradt benne hiányérzet, pályafutásának legérzelmesebb pillanatai azonban ehhez az időszakhoz kötődnek.

Éveken át üldözték, hiába: Ivan Ljubičić – tekintettel arra, hogy Federer legbelsőbb köréhez tartozott – elvétve adott csak interjút, így a Tennis Podcast felkéréseit is visszautasította. Most viszont, hogy a svájci bejelentette visszavonulását, kötélnek állt, és rengeteg érdekes történetet mesélt el azzal kapcsolatban, ők hogyan élték meg a svájci pályafutásának utolsó éveit. Amely változatlanul elképesztően sikeres volt, hiszen három GS-et nyert, 2018-ban pedig a világelsőséget is elcsípte.
Tenisz
Egy bolgár vezetné a rangsort, ha a legjobb évét vennénk alapul? - Lerombolunk egy teniszes mítoszt
3 ÓRÁJA
2020 óta sokat bajlódott sérülésekkel, háromszor is műteni kellett a térdét, a tavalyi – összességében sikertelen – visszatérése óta pedig ismét azon dolgozott, hogy teniszre alkalmas állapotba hozza magát.
„Nagyon lassan haladtunk. Tudtuk, hogy időben telik megérteni Roger helyzetét, tudtuk, hogy legalább kilenc hónapra, de inkább még többre szükség lesz. Reménykedtünk, bíztunk benne, arra számítottunk, hogy visszatérhet, felkészülhet, versenyezhet. Persze 41 éves, azzal is tisztában voltunk, hogy nincs már benne öt év. De nem akarok szomorúnak tűnni, mert egy csodálatos pályafutást és egy csodálatos embert ünneplünk.”
Ljubičić szerint az optimizmusuknak megvolt az alapja, mert eleinte jól alakult a rehabilitáció.
„Egészen Wimbledonig jól haladtunk, jó híreket kaptunk, nem sokkal később azonban rosszabb lett a helyzet. Roger valószínűleg ekkor döntötte el, hogy ennyi elég volt, 41 éves. Talán várhatott volna egy kicsivel tovább, de most már teljesen rendben van ez így. Nehéz heteken vagyunk túl, próbáltuk megérteni, játszhat-e, mennyit játszhat, mit kell csinálnunk. Nagyjából erről szóltak az előző hetek.”
A horvát edzőt, aki a teniszpályán kívül is közeli barátja Federernek, az elsők között tájékoztatták a döntésről. Korábbi teniszezőként Ljubičić tökéletesen megérti, min megy most keresztül a svájci.
„Nem voltam vele, de sokat beszéltünk. Természetesen érzelmes volt, pont olyan, ahogyan azt elképzelnétek. Ezt minden ex-játékos átélte, mindig nagyon érzelmes az adott pillanat. Másrészt viszont boldogság is van benned, mert az életednek egy gyönyörű és fontos részét zárod le. Ünnepként tekintünk erre, várjuk a jövőt, próbálunk nem túlságosan szomorúak lenni, mert ez csak a következő lépés Roger életében.”
Ljubičić számára valamelyest könnyebb volt meghozni ezt a döntést, mivel – ahogyan ő fogalmazott: a saját feltételei szerint akaszthatta szögre az ütőt. Federer esetében ez csak részben van így, hiszen folytatta volna a teniszt, amennyiben a teste lehetővé teszi, másrészt viszont felkészült a továbblépésre.
„Roger miatt nem aggódok, mert már tavaly sem igazán volt ott a touron. Nem játszott, otthon volt. Biztos vagyok benne, hogy készen áll a következő lépésre. Készen álltam én is, bár nem tudtam konkrétan, hogy mibe kezdek. De fejben felkészültem arra, hogy valami mást csináljak. Szerintem a helyzetünk nagyon különböző ebből a szempontból. Roger nem akar újat, egyszerűen csak éli az életét. Általánosságában viszont új dolgokra készül az ember, nálam legalábbis így volt.”

Rafael Nadal és Roger Federer a londoni Laver-kupán

Fotó: Getty Images

A beszélgetés során szóba került Federer mostani állapota is, és Ljubičić szerint a svájci erőnléte akár egyéni meccset is lehetővé tenne, viszont egyértelműen nincs olyan formában, és a mozgása is elmarad a megszokott szinttől.
„Szeretne játszani, ez a cél, ebben reménykedünk. Nyilván nincs 100%-os állapotban, ellenkező esetben nem erről beszélnénk most. Úgy gondolom, hogy az utolsó pillanatban fogja meghozni a döntést, de az a terv, hogy teniszezzen. Ahhoz nincs elég jó formában, hogy versenyeken álljon rajthoz, öt meccset lejátsszon, de arra azért elegendő, hogy párosban vagy akár egyéniben is teniszezzen. Persze nem az a Roger, akit megismertünk abban az időszakban, amikor halomra nyerte magát.”
Ljubičić 2015 decemberében került Federer csapatába. Az egész ott kezdődött, hogy egy közös ebéd alatt Federer rákérdezett, szeretne-e vele dolgozni. Ljubičićet meglepte a felkérés, de – ezt azért könnyű elképzelni – nagyon izgatott volt a lehetőség miatt, és külön büszkeséggel töltötte el, hogy a svájci úgy gondolja, segíthet neki. Ezzel együtt azt is érezte, hogy ez nagy nyomással jár, mivel Federer a meccsek többségét edző nélkül is megnyerné, így minden azon múlik, hogyan oldja meg a fontos és nehéz pillanatokat.
„Már a 2015-os londoni ATP-vb-n beszéltünk. Én az olasz Sky kommentátoraként dolgoztam. Ott vettük fel a kapcsolatot, és nem sokkal később, decemberben kezdtünk el dolgozni. Előtte is barátok voltunk, elemeztünk mérkőzéseket, meghallgatta a véleményemet párharcokról, szituációkról. Ismerkedésre tehát nem volt szükség. Nekem alapvetően az volt a gondolatom, hogy közelebb kell játszania az alapvonalhoz, és persze a megfelelő pillanatokban röptézni, de erőlködés nélkül.”
Ljubičić másik kérése az volt, hogy agresszívebben teniszezzen fonák oldalról, az ő korában ugyanis túlságosan megerőltető a sok nyesés.
„A nyesés arra kényszerít, hogy sokat fuss, védekezz. Huszonévesen ez még rendben van, 35 évesen azonban a sok védekezés kimerít fizikálisan. Azt gondoltam, hogy Roger akkor a legjobb, ha bent áll a pályán, nem pedig, ha messze van az alapvonaltól” – mondta a horvát, hozzátéve: nem akarta teljesen kiölni ezt a játékelemet Federer játékából. „Ez is attól függ, kivel játszol, mert a nyesés sokat segíthet bizonyos helyzetekben, bizonyos ellenfelekkel szemben.”

Az Ausztrál Open elődöntőjében Djokovic esélyt sem adott Federernek

Fotó: Getty Images

Az Australian Openre remek formában érkezett meg Federer, az elődöntőben azonban komoly pofonba szaladt bele Novak Djokovic ellen. Nem sokkal később a svájci meg is sérült, és ugyan Wimbledonban ismét eljutott az elődöntőig, messze nem volt 100%-os állapotban. Ekkor úgy döntöttek, hogy az év hátralévő részében a felkészülésre koncentrál.
„Nagyon jól dolgoztunk. Wimbledon után úgy határoztunk, hogy 2016 végét kihagyja. Mind közül talán ez volt a legjobb döntésünk. Lehetőségünk volt, hogy készüljünk, volt időnk dolgozni. Wimbledonban nem volt 100%-os állapotban fizikálisan, ezért is léptük ezt meg. Jól érezte magát, szeptembertől kezdve teljes erőből toltuk, négy hónapon át keményen edzettünk, és ez vezetett ahhoz a remek 2017-es évhez.”
„Magabiztosak voltunk, mindent megcsináltunk, amit akartunk, az akkumulátorokat teljesen feltöltötte. Ő is magabiztos volt, mert azt érezte, hogy jól sikerült a felkészülés. Biztosan azonban ő sem tudhatta, kevés meccset játszott előtte, visszacsúszott a ranglistán, nem volt ott az öt legmagasabban rangsorolt játékos között. Nem tudhattuk, hogy alakul, de az önbizalom megvolt, elvégeztük a kemény munkát, éreztük, hogy ebből valami jó is lehet.”
Ljubičić testközelből láthatta, hogy Federer kiváló formában érkezett meg Melbourne-be, de mindig csak a következő meccsre koncentrált, és nem volt egy konkrét pillanat, amikor végigfutott benne, hogy akár meg is nyerhetik a versenyt.

Roger Federer nyerte 2017-ben az Australian Opent

Fotó: Getty Images

„Úgy voltam vele, hogy meccsről meccsre kell haladni, de már a Hopman-kupán nagyon jól nézett ki. Mindig is azt mondtam, hogy bárki is áll a háló túloldalán, egy jobb napon bárkit képes legyőzni. Roger mellett mindig megvan a hited. Azt éreztem, hogy mindenkit képes és le is kellene győznie minden alkalommal. Nem esélytelenként mentünk. Hittünk abban, hogy kisülhet belőle valami jó. Nem néztem túlságosan előre, mindig csak a következő körre.”
Látod persze, hogy nyerhető a következő meccs is, ő jól érzi magát, jól is mutat a pályán, de ilyenkor is csak arra gondolsz, hogy előbb nyerjük meg a következő meccset. És miközben fokozatosan haladsz, azt is tudod, hogy akár meg is nyerheti. Ami neki sikerült is. Messze az volt az edzői pályafutásom legérzelmesebb pillanata.
Ezzel alighanem sok Federer-szurkoló azonosulni tud, hiszen azt megelőzően 2012-ben nyert utoljára GS-tornát a svájci. A döntőben ráadásul régi mumusa, Rafael Nadal állt a háló túloldalán, akivel szemben 11-23-as mérleggel rendelkezett, és az előző hat meccsükből ötöt a spanyol nyert. Ausztráliában azonban megfordult a párharc, az utolsó hat meccsükből öt a svájci győzelmével zárult, amit sokan Ljubičić hatására vezetnek vissza.
„Ezt a kérdést inkább Rogernek kellene feltenni. Az a meccs megváltoztatta azt, ahogyan a Rafa elleni mérkőzéseket megtapasztalta. Onnantól kezdve azt érezte, hogy ott van az ütőjén a lehetőség, ami korábban gyakran hiányzott. Onnantól jobban hitt magában, taktikailag is másként játszott egy kicsit. Személy szerint perfekcionista vagyok, szóval nagyon sajnálom a 2019-es Roland Garros-elődöntőt. Az erős szél miatt nem volt igazi tenisz.”
„Nem mondom, hogy normál körülmények között megverte volna, de egy fantasztikus mérkőzés kerekedett volna ki belőle – és igazából így is az volt. Úgy gondolom, hogy abban a periódusban elhitte, hogy salakon is képes ártani Rafának. A többi borításon pedig egyértelműen esélyesebbnek tartotta magát, amit az eredmények is alátámasztanak” – magyarázta Ljubičić. Volt azonban egy dolog, ami még a Nadal elleni párharcok átbillenésénél is jobban meglepte az edzőt.

2017-ben hatalmas önbizalommal játszott Federer, Wimbledont szettveszteség nélkül nyerte meg

Fotó: Getty Images

„Az volt a cél, hogy nyerjen egy Slamet. A siker és a 2016 végén elvégzett munka miatt nagyon nagy önbizalommal, energiával és hittel játszott. Folyamatosan nyerte a meccseket, Wimbledonban szettet sem veszített, aztán megvédte a címét Ausztráliában. Majd Rotterdamban világelső lett, majdnem 37 évesen. Azt egyértelműen nem terveztük be, nem volt ott a céljaink között. Ebben a korban már nem a ranglistát hajszolod, hiszen a naptárat korlátozni kell.”
Azzal, hogy világelső lett egyértelműen felülmúlta a várakozásaimat.
2018-ban Federer megszerezte a 20. Grand Slam-győzelmét, amivel megerősítette a helyét a rangsor élén, azóta viszont Nadal és Djokovic is átlépte a 20-as határt. Ljubičić úgy gondolja, mindez egyáltalán nem zavarja Federert, mivel tisztában van vele, hogy egyetlen rekord sem tart örökké.
„Ezt Roger mondta egy interjúban, és szerintem tökéletesen megfogta a lényeget: ’Rengeteg rekordot megdöntöttem, átéltem az azzal járó érzelmeket, örülök, ha ez másnak is megadatik.’ A rekord nem olyasmi, amibe életed végéig kapaszkodhatsz, mert az életeden semmit sem változtat. Az viszont igen, hogy ténylegesen sikerült elérni. Ezek a srácok hajtották, inspirálták egymást, ami elképesztő. Nem gondoltam volna, hogy így alakul, de ez mindig így van.”
„Sampras 14. címét is elérhetetlennek tartottuk. Ezeknek a srácoknak már több mint 20 van. Nem tudhatjuk, mit tartogat a jövő, az pedig lenyűgöző, amit ezek a srácok a sportvilágnak adtak. Nem csak az, hogy ennyire jók, de teljesen más személyiséggel, nemzetiséggel, karakterrel, játékkal rendelkeznek. Az egész világot lefedték, mindenkit megszólítottak, és ma is vitatkoznak azon, ki a legnagyobb. Soha nem fogunk kiegyezni ebben. De az a legjobb a sportnak.”
Bár Federer a 2008-as wimbledoni döntőt nevezte meg pályafutása legfájdalmasabb vereségeként, a 11 évvel később, két mérkőzéslabdáról elveszített finálé is felkerülhetett volna a listára.

Djokovic ellen a tökéletes játék is kevésnek bizonyult 2019-ben

Fotó: Getty Images

„Az a két mérkőzés egyike annak a háromnak, amit a legérzelmesebbnek tartok. A Rafa elleni elődöntő volt az egyik, amit megnyert, illetve a Novak elleni döntő. Nincs mit szépíteni, nehéz volt. Azt éreztem, hogy mind az öt szettben kiválóan játszott, nyilvánvalóan volt esélye. Fájdalmas, mert közel volt, nagyon jól játszott, és nem csak a meccslabdái voltak, de 9:9-nél bréklabdákhoz jutott, ami után újra adogathatott volna a győzelemért” – fogalmazott Ljubičić.
„Az ehhez hasonló szoros meccseken azonban mindig veszít valaki, és akkor sajnos mi lettünk a másodikak. Ugyanakkor ő is nyert úgy Slameket, amikor nem neki kellett volna. Például 2009-es Roland Garrost, amikor kétszettes hátrányban volt Tommy Haas ellen, és 4:3-nál bréklabdát kellett hárítania. Egy ennyire hosszú karrierben előfordulnak ilyenek. Nehéz volt megemészteni. Továbbléptünk, nem minden probléma nélkül, de ez van. Mit lehetett volna tenni?”
Ljubičić szerint Federer szinte tökéletes meccset játszott, még utólag visszanézve sem talált benne hibát.
„Nem beszéltünk róla sokat. Edzőként mindig azt nézed, hogy mit csinál jól egy játékos, miben lehetett volna jobb. És nem láttam olyat, amit másképp vagy jobban kellett volna. El kellett fogadni az eredményt, és továbblépni. Aznap este mélyen voltunk, de később megünnepeltük a döntőt. Nem volt egyszerű, de végigmész ezen a folyamaton, elfogadod a helyzetet, és továbblépsz. Szinte tökéletesen játszott, és egy picit balszerencsés volt, hogy nem úgy alakult, ahogyan azt szerette volna.”

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Astana Open
Djokovic mindössze két játékot veszített és nyolcaddöntős
21 ÓRÁJA
Tenisz
"Az emberek egyik nap még szurkolnak neked, a következő nap pedig már el is felejthetnek"
EGY NAPJA