A gödör mélyéről a csúcsformáig – így fordult meg Medvedev szezonja pár hét alatt

Játszott Grand Slam-döntőt, néhány hétig vezette a világranglistát is, 2022 mégis inkább csalódással volt tele Daniil Medvedev számára. Az orosz teniszező a 2-0-ról elveszített Australian Open-döntőt követően sokszor csak árnyéka volt önmagának, különösen a kiélezett helyzetekben teljesített a tőle megszokotthoz képest gyengébben. Idén Melbourne-ben pedig már a 3. fordulóban búcsúzott, ami után ő is elismerte: nincs a csúcson az önbizalom tekintetében.

Ma már úgy tűnik, mintha egy másik szezonban lett volna, hogy Sebastian Korda három játszmában hazaküldte a korábbi világelsőt, Medvedev ugyanis elképesztő formában játszott az utóbbi hetekben. Sorozatban három tornát nyert, köztük két 500-as versenyt, Dubajban megszakította Novak Djokovic veretlen szériáját, és vele együtt négy top 10-es skalpot gyűjtött be. Az orosz teniszező edzője, Gilles Cervara a Tennis Majorsnek adott interjúban elárulta, mi áll a hatalmas fordulat mögött.

Miután visszajött Ausztráliából, az első két hét elég nehéz volt az edzések szempontjából, mivel nem volt önbizalma. Elmaradtak a győzelmek, rosszul érezte magát, sőt: érzelmileg kiüresedett, amit kezelnünk kellett. Ez a munkánk szépsége, különösen, amikor valaki a háttérből dolgozik, de ilyenkor valamilyen szinten ismeretlen területen kell elnavigálnod. Egy Daniilhoz hasonló játékos saját meggyőződéssel rendelkezik, sajátos módon elemez és kezel bizonyos helyzeteket. Ausztrália után nem voltunk a legjobb passzban, amivel kezdenünk kellett valamit.

A Rotterdam előtti három nap nagyon különleges volt. Daniil tele volt kétségekkel, és ilyenkor mindenféle elméletekkel rendelkezik az ember, miért teniszezett rosszul. Igyekeztem mellette lenni, hogy reagáljak ezekre, mert rá akartam ébreszteni, hogy amit mond, az nincs összhangban a valósággal. Én úgy gondolom, jól teniszezik. És ez egészen jól működött is. Minden alkalommal jól sült el az edzéseken, amikor közbeléptem, sikerült pozitív hatást kiváltanom.

Az az alaphelyzet, hogy ő próbálja meggyőzni magát arról, nem játszik jól, nekem pedig az a meggyőződésem, hogy ez nem igaz. Egyfajta játékként tekintek rá; elkezdi elmagyarázni, miért ment rosszul a tenisz, mire én megmutatom neki, hogy minden rendben volt, és jól játszott. Időnként vannak feszültségek, de ezzel a szemlélettel avatkozok közbe, próbálom kihúzni a gödörből.

Az első rotterdami meccsét megelőző napon Benjamin Bonzival edzett, ami után azt mondtam neki: „Az előző napok beszélgetései kifejezetten pozitívak voltak, de a mérkőzés közben nem keríthetünk sort ilyesmire. Szóval ezen az edzésen nem fogok közbeszólni, neked kell megtalálnod a megoldásokat. Egyáltalán nem szólok hozzád. Viszont, hogy ne hagyjalak teljesen magadra, leírtam valamit erre a papírdarabra, használd, ha úgy érzed, szükséged van rá. Leírtam pár dolgot, amelyet most veled kapcsolatosan érzek, és amelyek segíthetnek neked.”

Beletettem a táskájába egy „Daniil, Rotterdam 2023” feliratú borítékot. Edzésen aztán elővette, és ez volt az egyetlen szett, amit nem nyert meg a héten.

Alejandro Davidovich Fokina ellen játszotta az első meccsét. Rengeteg olyan dolog történt a meccs alatt és után, amiről nem mondhatok semmit, mert a csapat életével kapcsolatos. Ezt követően viszont – és ez az, ami miatt egészen lenyűgöző Daniil – hirtelen fellobbant valami, és eltűntek a kétségek.

Inkább ez az egész. Gyakran mondom Daniil kapcsán, hogy ha épp morgolódik és kifogásokat keres, akkor is megoldásra törekszik. Volt egy edzése Felix Auger-Aliassime ellen két nappal korábban, a centerpályán. Egészen szürreális volt. Mindenféle okokat talált ki arra, miért nem nyerheti meg a meccset. Én pedig ott álltam, mintha csak jégen lennénk, és szándékosan nem válaszoltam. Tudom, hogy engem akart kihívni ezzel. Arra törekszem, hogy a megfelelő pillanatban adjak neki olyan kapaszkodókat, amik segíthetik. Ismerem őt, tudom, mit érez belül. Mint ahogyan azt is, hogy végül meg fog vele birkózni. Ilyen téren csodálatos képességei vannak.

Ha már egyszer a helyére kerül, ami a háttérben történik, a győzelmei – ezek mind róla szólnak. Innen indul, és fellobban a tűz benne. Most olyan, akár egy meteor, lángolva halad előre az úton. Már csak az a kérdés, meddig tart ki. Szeretnénk elérni, hogy minél tovább folytatódjon, lehetőleg az 1000-es versenyeken is. Ha most lenne a Roland Garros, még azt is megnyerné! (Nevet.)

Nagyszerű felkészülés állt mögöttünk. Ausztráliában magabiztos volt, a játék minőségét tekintve kiváló időszakot zártunk. Adelaide-ben az elődöntőben a világ legjobb játékosával, Novak Djokoviccsal találkozott, semmi szégyellnivaló nem volt abban a meccsben. Utána pedig kikapott attól a sráctól, Sebastian Kordától, aki a verseny azon szakaszában a legrosszabb ellenfél volt. Az a meccs adott némi elemeznivalót, ugyanakkor meggyőződésem volt, hogy azzal a játékkal sokáig juthatott volna, és nem kell nagyon sok dolgon átrágni magunkat. De alapvetően igaz, hogy Ausztrália után teljesen elment az önbizalma, semmi sem maradt. Ebben az a nehéz, hogy ha nincs valami kapaszkodó, akkor semmi sem passzol, egyúttal minden lehet a probléma forrása, innen pedig csak munkával lehet előbbre jutni.

Talán így volt, igen. De vajon ez vette át az irányítást a többi felett, vagy csak a folyamat egyik része volt? Minden nagy játékosban megvan az a képesség, hogy átlépjen önmagán. Daniil olyasvalaki, aki nem szeret rosszat hallani magáról, ha nem ártott másoknak. „Én, Daniil, semmit nem ártottam neked, hagyj békén, koncentráljunk a játékra, minek pocskondiázni a másikat?” Aztán, ha fordult a kocka, akkor eszébe jutnak ezek a történetek, és elküldi a pokolba a kritikusokat.

Ezt egy picit másképp látom. Auger-Aliassime ellen igazából már megfelelő úton járt. Davidovich volt a kezdet, Felix pedig a folytatása a történteknek. Felix ugyanakkor egy top 10-es játékos, és jó ideje nem vert meg közülük senkit, így ez lett a referenciapont.

Igen, arra az időszakra hasonlít, amikor megnyerte a párizsi 1000-est és aztán a világbajnokságot 2020-ban. Bécsben korán kikapott (Anderson ellen a negyeddöntőben), és kereste a magyarázatát a rossz játéknak, miközben hihetetlen pillanatai voltak. Mondtam neki a versenyt megelőzően, hogy minden joga megvan arra, hogy beássa magát a gödörbe és azt gondolja, rosszul megy neki a játék, de én másképp láttam. Lehettek nehezebb pillanatai, ezt leszámítva azonban nagyon magas szinten teniszezett, és közel sem volt annyira rossz, amilyennek látni akarta.

Igen, most ez a helyzet. Daniil úgy beszél róla, mintha valami varázslat lenne. Tény, a hatása valóban varázslatos, de az önbizalom felépítése egy olyan folyamat, amit napról napra lehet összehozni. Amint eljutsz erre a szintre, az sokszorozó hatással bír. Ezért mondom, hogy akár sokáig is tarthat.

Hosszú lesz az út, másik időzónában játszunk, szóval nagyon óvatosnak kell lennünk. A győzelmek által kiváltott eufória és önbizalom mellett is ébernek és precíznek kell maradnunk, hogy fenn tudja tartani ezt a színvonalat. Mert tudjuk, hogy nagyon gyorsan romlásnak indulhatnak az eredmények, ha csak az önbizalomra hagyatkozunk.

Reményből és elvárásból is sok van bennünk. Egyértelműen a győzelem lesz a célja, az előző hetek pedig reménnyel töltik el.

Sosem szeretett a sivatagban játszani, Doha és Dubaj azonban ezeket félresöpörte. Korábban azt gondolta, lehetetlen jól teniszezni ezeken a helyszíneken. Nem az. Mégis más lesz, mert Indian Wells eléggé különleges a borítást, a hőséget, hideget, a szárazságot és a labdákat figyelembe véve. Miami teljesen más, nincs különösebb oka arra, hogy ne teniszezzen jól. A múltban a körülményekhez való hozzáállása és a teniszével kapcsolatos aktuális érzések húzták le a játékát.

Azt tettem, amiről tudtam, hogy az ehhez hasonló helyzetekben működhet. Azt hiszem, hogy igyekszem arra kalibrálni magam, hogy jobban megértsem, mi zajlik, hol tartunk, hogy megtaláljam a megfelelő szavakat. A tenisszel kapcsolatos munka és az edzés szinte már egyszerű munka. Megvannak a célkitűzéseid, megtalálod a munkamódszereket is. Viszont nem mellékes, hogyan viselkedik az edző, amikor alkalmazkodni kell a történésekhez. Én ezt belülről kezdem, saját magamból kiindulva, még akkor is, amikor vannak olyan dolgok, amiket nem könnyű kimondani és meghallgatni, mint például az Ausztrália és Rotterdam közötti időszakban. Lényegesnek tartom, hogy ne szenvedjünk a szituáció következményeitől.

Igen, mélyre kellett ásnom, nagy kihívás volt. Viszont az is igaz, hogy amikor győztünk Rotterdamban, elgondolkodtam azokon a dolgokon, amiket az előző három hét során tettem és mondtam, különösen az első forduló után, és büszkeséggel töltött el.

Forrás: Tennis Majors

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.