Carlos Alcaraz: Olyan vagyok, mint a Real Madrid, sosem adom fel

Carlos Alcaraz nem szereti, amikor a legnagyobbakhoz hasonlítják őt vagy épp Jannik Sinnert. Bár érti, miért van szükség ezekre a párhuzamokra, szerinte most még nagyon korai a legmagasabb polcra helyezni őket, és legalább 15 éven át kell ezen a szinten játszatniuk, hogy rászolgáljanak ezekre a dicséretekre.

A spanyol teniszező a Gazzettának adott interjúban hosszabban is kifejtette, miért érez így, mit szeretne kihozni a Sinnerrel való rivalizálásból, és ha elvehetne egy ütést az olasztól, melyik lenne az. Az interjúban kitértek a profi tenisz kihívásaira, a csapatmunka fontosságára, valamint a Davis-kupára, amely Rafael Nadal utolsó tornája lesz.

Igen, voltak nagyon pozitív részei a szezonnak, és akadtak nagyon negatívak is. Nem volt középút. De megtaláltam az erőt, hogy kimásszak belőle, részben önerőből, részben pedig mások segítségével.

Mindig is a szenvedély vitt előre, a teniszezés vágya, valamint az ambíció, hogy fejlődjek, és nyerjek. Mindenekelőtt pedig azoknak az embereknek az erejének köszönhetően, akik mindvégig bátorítottak, és megakadályozták, hogy beszippantson a negatív spirál.

Ez egy bonyolult kérdés. Mivel a Nagy Hármas nincs már, az emberek mindenképpen fel akarják címkézni az utánuk érkezőket, ahogyan az velünk is történik. Igaz, hogy Jannik és én átéltünk már fantasztikus pillanatokat a pályán, nagyszerű csatáink voltak, amelyek a sporttörténelem részéhez tartoznak, de csak két-három évről beszélünk. Fenn kell tartanunk ezt a szintet a következő 15 évben is, hogy hozzájuk hasonlóan emlékezzenek ránk. Nagyszerű lenne abban a tudatban befejezni a pályafutásunkat, hogy mi is inspiráltuk az új generációkat, ahogyan ők tették velünk.

Azt a nyugalmat, amivel pályára lép: ez nála egészen elképesztő. Csodálom benne, hogy mennyire higgadt tud lenni a legkényesebb, legfeszültebb pillanatokban. Ha a játékát nézzük, akkor a fonákjára vagy a szervájára pályáznék, mindkettő halálos fegyver tud lenni.

A 2022-es US Open negyeddöntője, ami a legnehezebb, de a véleményem szerint a legszebb meccsünk volt. Úgy éreztem, hogy mentálisan és fizikálisan is aznap jutottam a legmagasabb szintre, az volt a legintenzívebb élmény. Figyelembe véve, hogy milyen szinten teniszeztünk mindketten, egyértelműen azt a meccset mondanám.

Juanki kulcsfontosságú a számomra. Hat éve dolgozunk már együtt. Előtte nagyszerű játékosokkal dolgozott, mégis elvállalta egy fiatal srác menedzselését, akit versenyekre kísérgetett, és a nulláról épített fel. Nagy szerepe volt abban, hogy ilyen lett a személyiségem. Nyilvánvaló, hogy időről időre vannak viták, ez még a legjobb családokkal is megesik, de ezek is csak segítenek, hogy erősebb legyen a kapcsolatunk a pályán és azon kívül.

Természetesen. Nem fogok hazudni: van, hogy nehéz. Nehéz minden alkalommal megtalálni az energiát, a megfelelő motivációt. Néha úgy érzed, hogy a tour rabja vagy. Szerencsére a tapasztalattal megtanulod, mikor szentelhetsz időt magadra, megtalálod azokat a napokat, amikor kikapcsolhatsz, fellélegezhetsz egy kicsit. Ezek aztán segítenek abban, hogy előbbre lépj, és minden nap 100%-ot nyújts az edzésen vagy épp a versenyen.

Mindennél jobban, hiszen szeretnék együtt lenni a szeretteimmel, a családommal, a barátaimmal. Ugyanakkor próbálok nem belegondolni, milyen lesz az életem a következő 15 évben. Jobb egyszerre csak egy dologra figyelni. Kezdjük az első öt évvel, aztán majd meglátjuk.

A párizsi olimpia Rafával olyan volt, mint egy álom. Mindig ő volt a példaképem, az egyik, ha nem a legnagyobb spanyol sportoló. Nem volt túl kellemes, amikor bejelentette a visszavonulását, ám az a tény, hogy Spanyolországban, Malagában búcsúzhat el, az egész ország számára különleges esemény. Nekem még különlegesebb lesz, elvégre a hősöm oldalán fogom átélni.

Rengeteg, de ha egyet ki kellene emelnem, azt mondanám, elég rendetlen vagyok. És mindig túlságosan kényelmes, rendszeresen kések.

A Real Madrid a legnagyszerűbb csapat: a hozzáállásuk, a küzdeni akarásuk és az, hogy soha nem adják fel – ezek rám is jellemzőek. Mostanság nem annyira ment a csapatnak, Jannik Milanja elvert minket a Bernabeuban, de biztos vagyok benne, hogy talpra fognak állni.