„Az utolsó leheletemig harcolni fogok az egyenlőségért” – 80 éves a teniszlegenda, Billie Jean King

Bár már nem látjuk a legnagyobb tornákon játszani, ő ugyanolyan elkötelezett a tenisz iránt, mint valaha.

Billie Jean King 80 évesen sem tette le a teniszütőt, a saját elmondása szerint pedig továbbra is a csaták hajtják. Az elmúlt hat évtizedben év alatt számos nagy győzelem fűződik a nevéhez, mind a sportban, mind azon kívül. Volt világelső, 12 egyéni és 27 páros Grand Slam-címmel büszkélkedhet, és a nevéhez fűződik a híres „Nemek harca” elnevezésű mérkőzés is.

A harcot azért, hogy a teniszben, a sportban és a mindennapokban is egyenlőbb feltételek legyenek, tizenkét évesen kezdte. Azt mesélte nemrég egy interjúban, hogy úgy emlékszik a napra, amikor megvilágosodott a Los Angeles Tennis Clubban, ahol a dél-kaliforniai teniszbajnokságot tartották, mintha csak tegnap lett volna.

Amikor ennyire fiatalon rájött, hogy ez bizony a diszkrimináció, egyből elkezdett azon gondolkodni, hogyan lehetne megváltoztatni a világot. Nagy tervek, de komolytalan ötletekkel sikerülhet-e egyáltalán elérni bármit is?

A kicsi Billie Jean így hát elolvasott minden könyvet, amit csak talált a témában (ami akkor mindössze három-négy darab lehetett), és már akkor eldöntötte, hogy ha már a világ minden részén űzik ezt a sportot, ez lehet a tökéletes terep a harca, amit kitűzött maga elé.

Azt mondta magának, hogy a teniszen keresztül egész életében az egyenlőségért fog küzdeni, így hát fogta magát, és az amatőr státuszát profira cserélte, hogy több helyre eljuthasson ő és a hangja is.

„Azon a napon rájöttem, hogy olyan esélyem van, ami csak nagyon kevés embernek adatik meg az életében, és ezt meg kell ragadnom” – mesélte, és közben tudta, hogy ha már ilyen kivételes helyzetbe került, valóban élnie kell vele.

Pontosan tudta, hogy ha változást akar elérni, akkor nem elégedhet meg a már megszokott módszerekkel, nem lehet elég a minimumra törekednie, neki kell lennie az elsőnek, és neki kell kitaposnia az utat egy jobb világ felé.

Pontosan tudta, hogy lányként, fiatal nőként sokkal nehezebb dolga lesz, hiszen még ott, Kaliforniában is csak a futottak még kategóriában voltak a nők akkoriban.

Pontosan tudta, hogy sokkal keményebben kell dolgoznia a céljaiért, mint amennyire egy fiúnak, egy férfinek kellene ugyanabban a helyzetben.

És így kezdődött el Billie Jean aktivista karrierje, egy tenisz pályafutásnak álcázva. Vagy fordítva.

A tenisz csak 1968-ban vált profi sportággá, a nőknek viszont egészen az 1970-es évekig várniuk kellett arra, hogy komolyan is vegyék őket, amikor nem a serpenyő nyele, hanem a teniszütő van a kezükben. Billie Jean King azt mesélte, két komoly fordulópont volt a teniszben akkoriban.

Az első, amikor kilenc bajnoknő, Kristy Pigeon, Nancy Richey, Peaches Bartkowicz, Rosie Casals, Julie Heldman, Valery Ziegenfuss, Judy Dalton, Kerry Melville Reid és Billie Jean King összefogott, hogy létrehozzák az első tisztán női tenisztornát Houstonban.

Amikor ez a kilenc nő, azaz az Original 9 összeállt, világos célokat fogalmaztak meg: minden lánynak legyen helye a teniszversenyzésben, a teljesítményét és ne a külsejét értékeljék, és legyen lehetősége a megélhetését azon a sporton keresztül biztosítani, amit szeret.

Két évig azonban csak mondták a magukét, érezték, hogy persze, jó, hogy helyet kaptak a nagy asztalnál, de hiába mondják, mit gondolnak, süket fülekre találnak csak, és az ég világon semmi sem fog változni.

A másik nagy fordulópont pedig 1973. június 21. volt. Négy nappal Wimbledon kezdete előtt Billie Jean King összehívott egy gyűlést a hotelben, ahol a legtöbben megszálltak, sőt, megkérte a társait, hogy mindenki hozzon magával még két másik játékost is a találkozóra. Amikor becsukták maguk mögött az ajtót a Gloucester Hotelben, nagyjából hatvanan voltak.

Magához ragadta a mikrofont, elmondta, hogy most jött el az igazság pillanata, most van itt az idő, amikor a jövő generációira is gondolniuk kell. Megszavazták, és azonnal létrehozták a WTA-t (Women's Tennis Association).

Billie Jean férje, Larry King ügyvéd volt, ott helyben elkészült az alapító okirat, megválasztották a tisztségviselőket, és

„Hogy őszinte legyek, az Original 9 és a WTA a létrehozása volt a két kedvenc napom a teniszben. Számomra ez nem csak a játékról szól, hanem arról, hogy felfedezzük, mit tehetünk azzal a hatalommal, amit a sport révén kapunk” – mondta erről a két történelmi pillanatról.

A WTA, aminek ő lett az első elnöke, idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját, szóval Billie Jean King álma kiállta az idő próbáját, de még mindig nem elégedett, ahogy mondja, ő mindig készen áll egy új csatára.

Most különösen az piszkálja a harcos énjét, hogy bár a WTA komoly vezető szerepet tölt be a női sportban, és más sportágak is példát vehetnének róla, mégse beszél senki erről eleget. Még akkor sem, ha szó szerint ötven évvel mindenki más előtt járnak.

Billie Jean King viszont úgy érzi, közel a fordulópont a női sportban. Látja, hogy a vállalatok elkezdtek befektetni a női versenyekbe, szervezetekbe, és ez az, amire szükség van ahhoz, hogy valódi elmozdulás történhessen.

A hozzáállás valamelyest megváltozott, de például a fizetési egyenlőtlenségek 2023-ban is fennállnak, a Grand Slam-tornákon kívül a férfi és női játékosok közötti pénzdíjak még mindig különböznek.

A profi tenisz történetének első évében, 1968-ban, Rod Laver 2000 fontot nyert Wimbledonban, Billie Jean King viszont mindössze 750 fontot kapott. Iszonyatosan dühös lett emiatt, akkor elhatározta, hogy addig nem hagy fel a küzdelemmel, amíg ez meg nem változik.

És hogy ne érje szó a ház elejét, messze nem magának akart több pénzt összekalapozni, ő volt az első női sportoló, aki egy szezonban több mint 100.000 dollár bevételt szerzett a játékával (1971).

De hogy ne csak a pénzről legyen szó, Billie Jean King egy olyan korban akart tenni a változásért, amikor a mentális egészséggel még szinte semennyire sem foglalkoztak a sportban. Azzal együtt, hogy ő volt az első olyan sportoló, aki nyíltan felvállalta a homoszexualitását, saját bevallása szerint sokkal jobban megviselte mentálisan, amikor elérkezett a visszavonulás ideje. Azt érezte, hogy maga a harcmező veszik el, de úgy alakult, hogy nem így lett, ugyanolyan aktív, és ugyanúgy kiáll azokért a dolgokért, amikben hisz.

King 1984-ben vonult vissza a versenyszerű tenisztől, és ugyanebben az évben lett a profi sportok első női biztosa a World TeamTennis League-nél.

Billie Jean King 1968-ban elnyerte az Associated Press által alapított Év női sportolója díjat, 1972-ben a Sport Illustrated választotta az Év sportolójának – ráadásul első teniszezőként és első nőként is. 1987-ben bekerült a teniszezők Hírességek Csarnokába, 1990-ben a Life magazin a XX. század 100 legjelentősebb amerikai személyisége közé sorolta, Barack Obamáról megkapta 2009-ben a legmagasabb civil kitüntetést az Amerikai Egyesült Államokban (Presidential Medal of Freedom), 2021-ben pedig elnyerte a Laureus-díjat (Életműdíj).

Isten éltessen, Billie Jean!

Forrás: WTA, Britannica, tennis.com, marieclaire.fr

Már Viberen is megtaláltok minket! Csatlakozzatok a csatornánkhoz, ha nem szeretnétek lemaradni a legjobb tartalmainkról!