„Ez mindenkinek rossz” – a játékosok szerint nevetséges, hogy hajnalig teniszeznek

A kérdés nyilvánvalóan nem a szettek számára vonatkozik, abban ugyanis nagyjából konszenzus van, hogy a Grand Slam-tornákon a férfiak három nyert játszmára teniszeznek. Az viszont már nagyon is vita tárgyát képezi, mi az az időpont, ami még kellően humánus a szereplőkkel szemben – és itt nem csak a teljesítőképességeik határait feszegető sportolókra kell gondolni, de a szurkolókra, bírókra, önkéntesekre és labdaszedőkre.

Murray és Kokkinakis 5 óra 45 percig tartó mérkőzése hajnali négy után ért véget, jóval a játékosok megszokott alvási ritmusán kívül. Játék közben az adrenalin nyilván mindkét résztvevőt hajtja, így menet közben kevésbé érzik az éjszakázás kellemetlen mellékhatásait, ám a győztesnek két nap múlva újra pályán kell lennie, és ezzel szinte ledolgozhatatlan hátrányba kerül a leendő ellenfelével szemben.

Gondoljunk bele: Murray 4 óra 5 perckor bevert egy fonák nyerőt, utána dolgoztak a fiziósok a testén, talán vett egy jégfürdőt, részt vett a sajtótájékoztatón, vagyis a legjobb esetben is valamikor kora reggel került ágyba. Aludni ebben az állapotban szinte lehetetlen, a sportoló még javában a meccs hatása alatt áll, vagyis a pihenés szempontjából egy teljes nap kiesik – Murray például az epikus meccs után hét órával már edzett. Vajon mennyit aludhatott?

Nyilván ő extrém példa, mások talán megpróbáltak volna tovább lazítani, a lényegen azonban ez sem változtat. Az a játékos, aki később kerül ágyba – ha egyáltalán –, testben és fejben egyaránt fáradtabb az ellenfelénél, és az esetek többségében a következő fordulóban csak árnyéka önmagának. Igazságosnak semmi esetre sem nevezhető, aligha beszélhetünk egyenlő feltételekről, amit most már több játékos is szóvá tett.

„Azt kell mondanom, hogy az ATP munkája botrányos volt ezen a héten. Két nappal ezelőtt hajnali négykor vagy fél ötkor kerültem ágyba. Tegnap 5:20-kor. Ha egy átlagember 4-kor és 5-kor tér aludni, utána az ébrenlét is nehezére esne. Nekem pedig Carlos Alcarazzal kellett játszanom, aki most épp a világ legjobb játékosa, méghozzá egy 1000-es tornán” – fogalmazott Alexander Zverev a 6:3, 6:1-re elvesztett madridi döntőt követően.

Lehet, hogy a csalódottság beszélt Zverevből, ám ettől még kétségtelenül van valami abban, amit mondott. Neki ráadásul kijutott a jóból tavaly, Acapulcóban ugyanis (ahol az időjárás és a turisták miatt eleve későn kezdődik a program) hajnali 4:55-kor fejezte be a Jenson Brooksby elleni mérkőzését. Ez mintegy 20 percet vert arra a Lleyton Hewitt – Marcos Baghdatis összecsapásra is, amit gyakran emlegettek a Murray-Kokkinakis meccs kapcsán.

Az ötszörös Australian Open-döntős Murray már a mérkőzés közben is értetlenkedett egy sort, mit keresnek hajnali háromkor a pályán, Eva Asderaki-Moore mérkőzésvezetőnek pedig a mosdószünetre vonatkozó szabályok átgondolatlansága miatt panaszkodott egy sort. „Ez annyira tiszteletlen a tornától: kint tartanak minket hajnali háromig vagy k*baszott négyig, és még csak pisilni sem mehetünk ki” – fakadt ki a döntő játszma előtt.

Andy Murray bátyja, a korábbi páros világelső Jamie Murray a Twitteren kritizálta a Grand Slam-tornák szervezőit. „Itt az idő, hogy a tenisz átváltson arra, hogy csak egy mérkőzés van az esti programban. Ez a legjobb verzió valamennyi egyéni játékos számára. Nem folytathatjuk tovább, hogy a teniszezők hajnalig küzdjenek egymással. Ez mindenkinek rossz – a játékosoknak, a nézőknek, a tornának és a stábnak.”

Ezen a téren egy ismerős dilemmával találjuk szembe magunkat: a szervezőknek alapvetően minden évben a profitszerzés a céljuk, a külön értékesített nappali és esti program pedig ilyen szempontból okos megoldás. Egy mérkőzés közel sem annyira vonzó, mint kettő, és az első fordulókban nagy az esélye annak, hogy a magasan rangsorolt játékos gyorsan lerendezi a meccset, vagyis mondjuk egy órányi teniszért kellene kifizetni a nem épp olcsó jegyeket.

„Nekünk a meccseket kell megvédenünk. Ha csak egyetlen találkozó kerül estére, és valaki visszalép sérülés miatt, akkor semmi sem marad a nézőknek és a tévétársaságoknak. Most épp nincs szükség a beosztás megváltoztatására. Minden évben felülvizsgáljuk az éves értékelés során. Korábban is voltak már hosszú mérkőzések. Jelenleg az a helyzet, hogy 14 napba kell beleillesztenünk a mérkőzéseket, szóval nincs sok lehetőségünk” – válaszolt Craig Tiley.

„Én nem tudom, hogy ez kinek előnyös” – jegyezte meg keserűen Murray a sajtótájékoztatón. „Itt van egy ilyen meccs, ami után erről kell beszélnünk. Ahelyett, hogy azt mondanánk, micsoda epikus küzdelem volt Murray és Kokkinakis között, bohózatba illő módon ér véget. Elképesztőek azok az emberek, akik a végéig maradjanak. Nagyon sokra értékelem, hogy a végéig ilyen hangulatot teremtettek. Sokan már másnap mennek dolgozni.”

Egy dolog biztosan kijelenthető: égető szükség lenne egy megoldásra, amely a kecske és a káposzta számára is elfogadható. Simon Chambers teniszszakíró szerint felmerülhet a férfi meccsek rövidítése az első három fordulóban, amely nem példátlan a tenisz történetében. A másik megoldás az lehetne, ha a felgyorsítanák a pályákat (és a labdákat), pörgősebbé és gyorsabbá téve a meccseket.