Nem tudják megfékezni a járványszerű életkor-hamisítást, nagy a baj az indiai sportban
Frissítve 03/09/2026 - 16:22 GMT+2
Júniusban nem kevesebb mint 500 birkózót zártak ki az indiai U17-es bajnokságról életkor-hamisítás miatt. A történtek rávilágítottak egy olyan problémára, amely a szakértők szerint mélyen beépült az ország sportkultúrájába, és amely ellen a doppinghoz hasonló szigorral kellene fellépni.
Lionel Messi lemondta a válogatottságot
Videó forrása: SNTV
A gondai versenyen történt tömeges kizárás csak egy eset az életkor-hamisítások hosszú sorában. Kevesebb mint egy évvel korábban mintegy 20 csapatot zártak ki India legnagyobb iskolai futballtornájáról, a Subroto Cupról, mert a megengedettnél idősebb játékosokat szerepeltettek.
Járványszerű a probléma
- mondta a Reutersnek Aahna Mehrotra sportjogi szakértő, aki tanulmányt is készített a témáról.
”Az életkor-hamisítás szinte minden olyan sportágban jelen van, amelyben korosztályos versenyeket rendeznek, és a helyzet a legrosszabb a szub-junior és junior korosztályokban, ahol a legnagyobbak a jutalmak, miközben a legkisebb az ellenőrzés” – tette hozzá.
India kaotikus születési nyilvántartási rendszere, valamint az atléták egységes digitális adatbázisának hiánya hosszú ideje lehetőséget biztosít arra, hogy gátlástalan szülők és edzők kihasználják a rendszer hiányosságait.
Azok számára, akik néhány évet letagadnak valódi életkorukból, jelentős előnyökkel járhat a csalás. A plusz évek által biztosított fizikai fejlődés olyan előnyhöz juttathatja őket, amely ösztöndíjakat, szponzori szerződéseket és ismertséget eredményezhet.
India legnépszerűbb sportágában, a krikettben ez ráadásul azt is jelentheti, hogy a tehetséges fiatalok előnyből indulhatnak a több millió rúpiát érő, életüket megváltoztató indiai Premier League-szerződés megszerzéséért.
PSM Chandran, az Indiai Sportorvosi Szövetség elnöke szerint az életkor-hamisítást ugyanolyan szigorúan kellene büntetni, mint a sport egy másik modernkori problémáját:
”Az életkor-hamisítás nagyon is létező jelenség, a rendszer pedig nem elég hatékony ahhoz, hogy megállítsa. A szövetségek nem tettek eleget. A krikettszövetség az utóbbi időben élen járt a probléma kezelésében, de a többi sportági szövetségtől is többre lenne szükség."
A dopping esetében ilyen szigorú büntetéseket alkalmazunk. Miért ne lehetne valami hasonlót bevezetni az életkor-hamisítás esetében is?
Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy amikor Vaibhav Sooryavanshi tizenévesen berobbant a krikett világába, az interneten azonnal megjelentek a korával kapcsolatos kételyek. Ha valaki, akkor a rendkívül tehetséges Sooryavanshi esete is jól példázza, milyen fontos szerepe lehet a szigorú életkor-ellenőrzésnek az indiai sportban. Az Indiai Krikettellenőrző Testület (BCCI) közlése szerint Sooryavanshinak – aki az év elején, mindössze 15 évesen mutatkozott be az indiai válogatottban – nyolcéves kora óta rendszeresen csontkor-vizsgálaton kellett részt vennie. A vizsgálatok kötelezőek a BCCI által jóváhagyott versenyeken induló játékosok számára.
Nincs biztos megoldás
A BCCI 2012-ben első indiai sportszervezetként vezette be a TW3-módszert, amely a csontváz érettségét a bal kéz és a csukló röntgenfelvételével méri. Az indiai labdarúgó- és teniszszövetség azóta szintén átvette ezt az eljárást. Chandran, aki évtizedek óta dolgozik sportorvosi szakértőként, ugyanakkor nem tekinti a módszert minden problémára megoldást jelentő eljárásnak.
”Bizonyos csontvizsgálatokat olyan klinikákon végeznek, amelyeknek nincs tapasztalatuk a sport területén” – mondta. ”Tudok olyan esetekről, amikor egy sportoló valaki más csontvizsgálati eredményét nyújtotta be, és ez nem is egyszer fordult elő.”
Mehrotra, az AM Sports Law & Management Co. alapítója szerint a TW3-módszer ”megemelte az ellenőrzés szintjét”, de megvannak a maga korlátai is. Elmondása szerint a vizsgálat körülbelül 16 éves korig használható megbízhatóan, ráadásul tévesen is idősebbnek minősíthet egy természetes módon korábban érő, erősebb csontozatú tinédzsert.
India sportminisztériuma már kidolgozott egy, a sportban előforduló életkor-hamisítás elleni szabályozási kódexet, amelyet Mehrotra a helyes irányba tett lépésnek tart.
Ezt a problémát nem lehet egyik napról a másikra százszázalékosan felszámolni, ezért a reális cél az, hogy sokkal nehezebb legyen elkövetni, és sokkal nagyobb ára legyen annak, ha valaki mégis megpróbálja
– mondta.
”Indiában sok szó esett már a dopping kriminalizálásáról. Érdemes lehet megvizsgálni, hogy hasonló következményekkel járjon azok számára is, akik segítenek kiskorú sportolóknak az ilyen csalás elkövetésében.”
Büntetőjogi elrettentés
A sportminisztérium javasolt szabályozása a csalások utólagos felderítése helyett arra helyezi a hangsúlyt, hogy a sportolók személyazonosságát már korán rögzítsék egy központi, digitálisan védett adatbázisban. A tervezet azt is javasolja, hogy az okmányok ellenőrzését a TW3-módszerrel, valamint MRI-vizsgálatokkal, fogászati és fizikális vizsgálatokkal kombinálják. Emellett büntetőjogi szankciókat is bevezetne, miközben egy amnesztiára vonatkozó időszakot is biztosítana azoknak a sportolóknak, akik büntetés nélkül szeretnék korrigálni adataikat.
Mehrotra szerint a szabályozásban szereplő jogi szankciókat következetesen alkalmazni kell, ”mert egy bejelentett, de soha végre nem hajtott büntetőjogi következmény semmit sem ér”.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatóságoknak szem előtt kell tartaniuk: a fiatal sportolók gyakran maguk is áldozatai az életkor-hamisításnak, nem pedig annak kitervelői.
”Ugyanolyan komolyan kell védeni a vádlottakat, mint amilyen elszántan üldözzük a bűnösöket, ami hatékony fellebbezési lehetőségeket jelent, valamint – mivel kiskorúakról van szó – szigorú adatvédelmet” – mondta.
Forrás: Reuters
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés