Mire viheti Mark Selby, Neil Robertson és Shaun Murphy a világbajnokságon?

Esett már szó a '92-es évfolyam tagjai, azaz Ronnie O'Sullivan, John Higgins és Mark Williams esélyeiről, illetve a szezon két legjobbja, a címvédő Kyren Wilson és a világelső Judd Trump sanszairól a közelgő világbajnokságon. Csakhogy mellettük is vannak még bőven olyan játékosok, akik megnyerhetik az idei kiírást. És akkor a lehetséges meglepetésemberekről még nem is esett szó.

Egyértelmű, hogy Mark Selbyvel, Stephen Hendry favoritjával kell kezdeni. Nemcsak azért, mert Higginshez hasonlóan ő is négyszeres világbajnok, és nem is elsősorban azért, mert az utóbbi tizenegy világbajnokságon szedte össze mind a négy elsőségét, plusz egy elbukott döntője is van 2023-ból, és az utóbbi négy vb-n kétszer is döntőbe jutott. Ezek mind-mind nagyon erős érvek Selby mellett, de legalább ennyire fontos, hogy idén kiküzdötte magát a hullámvölgyből és ismét a régi jó arcát mutatta: nagyon jól és magabiztosan játszott, és nem mellékesen igen sikeresen is.

Selby megnyerte a British Opent, majd a Welsh Opent is, és másfél hete bejutott a Tour Championship fináléjába is, ahol Higginsnek remekelnie kellett ahhoz, hogy végül legyőzze őt. 

Más kérdés, hogy a vb előtti utolsó torna döntőjébe jutás ugyanúgy rossz ómen, mint a verseny megnyerése. Nem csoda, hiszen a döntő vesztese ugyanannyira kimerül a végére, mint a győztes. Nem is szoktak jól szerepelni a TC döntősei a vb-n. A 2000-es években mindössze négyszer fordult elő, hogy a vb-t megelőző nagy torna döntőse (akár bajnok, akár második helyezett) a vb-n is eljutott a fináléig. 2017-ben Selby megnyerte a China Opent és a vb-t is, előtte Williams 2000-ben a Scottish Open döntője után lett világbajnok, 2009-ben Higgins a China Open döntője után nyert vb-t, majd 2011-ben Trump a China Opent megnyerve jutott el a vb fináléjáig.

Ez a legerősebb érvünk Selby ötödik világbajnoki győzelme ellen. De van még egy: O'Sullivant kaphatja a negyeddöntőben, és ha odáig eljut valahogy a hétszeres világbajnok, akkor már nagyon nehéz lesz őt legyőzni. Az elődöntőben pedig a papírforma szerint leginkább Robertson vagy Wilson érkezhet, magyarán jó nehéz ágra került. És mindezek ellenére is 

Csak hát esélyesekből van bőven, ráadásul mind mutattak eszméletlen jó formát már idén. Ott van például Shaun Murphy, aki álomszerű játékkal hatolt át a Masters mezőnyén. Határtalan önbizalmát azonban jócskán megtépázhatta utóbbi két mérkőzése, melyeken Trump és Barry Hawkins ellen összesen egy frame-et nyert, míg közben 16-ot bukott. Nem tesz jót a döntőbe jutásra egyébként jó tippnek tűnő Murphy esélyeinek, hogy rögtön az első kiemelt ellenfele Trump lehet, aki ellen az utóbbi hét meccsét elbukta.

Neil Robertson is a favoritok közé tartozik, hiába hírhedten rossz a viszonya a Crucible-lel. Egészen hihetetlen, hogy egy ennyire erős játékos, aki ilyen sok (25 pontszerző) versenyt nyert, relatíve ennyire sikertelen a világbajnokságon. Egyszer így is tudott győzni, de annak már 15 éve. És sem előtte, sem utána nem jutott döntőbe. A győzelmén kívül mindösszesen két elődöntőt tud felmutatni, és a négy közé jutás sem jött össze neki 2014 óta. Viszont Selbyhez hasonlóan ő is nyert idén két pontszerzőt, tehát a formájával nincs gond. Csakhogy az kevés. 

Aki viszont képes erre, az Mark Allen. Az északír sztár idei szezonjában semmi sem utal arra, hogy éppen most jut majd be élete első világbajnoki döntőjébe. A nyári világelsőből mostanra ranglista nyolcadik helyezett lett, rég nem volt ennyire visszafogott szezonja. A Mastersen elődöntőt játszott, de azóta a béka feneke alatt teljesít, három győzelem mellett öt vereség a mérlege. A Tour Championshipre nem is kvalifikált.

Legalább pihenten érkezik, mondhatjuk, és ez kétségtelenül így is van. Mindennél jobban akarja a világbajnoki címet, ami egyrészt érthető, másrészt már nagyon rég nem jön neki össze, hiszen Allen már 39 éves. Nem szoktak ennyi idősen világbajnokká válni a snookeresek, de Stuart Bingham esetében bízhat, hiszen ő csaknem 39 volt, amikor felült a snookervilág trónjára. Inkább az a kérdés, hogy a nagy akarás nem teszi-e görcsössé Allent.

Ki jöhet még szóba a végelszámolásnál? Ahogy tavaly Wilson, és pláne tavalyelőtt Luca Brecel győzött, úgy idén is szinte bárkinek kijöhet a lépés. Akár ismét a belgának, vagy tán Hawkinsnak, Dingnek, illetve akár más kínai játékosnak is. A távol-keletiek meglehetősen visszafogottan szerepeltek az utóbbi időszakban, főleg ha figyelembe vesszük, hogy mennyire erősen alakult számukra a szezon első fele. Ebben persze benne van az is, hogy a Karácsony és a vb közötti időszak inkább az elitnek szól, az alacsonyabban rangsorolt játékosok kevésbé juthatnak szóhoz.

Gondolkodhatunk meglepetésben is, elvégre az utóbbi két esztendőben bekövetkezett, hiszen sem Brecel, sem Wilson győzelmére nem számíthattunk. Már csak azért sem, mert egyikük sem szerepelt igazán jól a vb előtt: Brecel nem kvalifikált a Tour Championshipre, Wilson pedig a teljes Players Seriest ki kellett hogy hagyja, annyira gyenge volt a szezonja a tavalyi vb előtt.

Az übernagy meglepetés persze egy selejtezős játékos végső győzelme volna. Erre mindössze ketten voltak képesek a Crucible 47 éves történetében: Terry Griffiths 1979-ben és Murphy 2005-ben. Ez sem zárható ki, hiszen tudjuk jól, a snookerben bármi megtörténhet, például ott van Jackson Page remeklése, aki elsőként lökött két maximumot egy mérkőzésen.