Mark Allen: "A tehetség nem minden"

Nagyon jó lesz hallani, hogy világelsőként mutatnak be. Régóta vártam már erre, sokat dolgoztam érte, és boldog vagyok, hogy végre elértem a célomat. Továbbra is sok munkát kell elvégeznem ahhoz, hogy ott tudjak maradni az első pozícióban, amilyen sokáig csak lehetséges. Jó lenne, ha megnyerném az első versenyemet világelsőként, hát még, ha a Shanghai Masters lenne az.

Nehéz lesz megőriznem az első helyemet, de ez már csak így működik. Nagyon erős szezont kell hozzá produkálnom, mert Judd Trump tavaly rengeteg ranglistapontot gyűjtött. Mindenképp versenyeket kell nyernem. Ha megszerezném a világbajnoki címet, az nagyban hozzájárulna a világelsőség megtartásához. Most én leszek a célpont, engem akar majd legyőzni mindenki. Akár egy hétig tart, akár tíz évig, mindenképp én vagyok a 12. játékos, aki elmondhatja magáról, hogy világelső a snookerben, és ez nagyon komoly fegyvertény.

Ding ellen mindig csodás Kínában játszani, mert óriási tömegeket vonz a nézőtérre. Legyőztem őt néhányszor Kínában, és ő is legyőzött engem néhány alkalommal. Dinggel játszani Kínában olyan, mint Ronnie-val az Egyesült Királyságban. Más a hangulat, nagyobb a körítés, komolyabb a nyomás, és ezt szeretem. Az ember a legtöbb néző előtt akar játszani, a lehető legfontosabb meccseken.

15-20 éve azt válaszoltam volna, hogy 30 éves korod körül érsz fel a csúcsra, és 40 évesen befejezed a pályafutásodat. Mostanra viszont okosabbak és fittebbek lettek a snookeresek. A csúcspont kitolódott a harmincas éveink végére, a pályafutás pedig akár a negyvenes éveink végéig is eltarthat. Én 38 éves vagyok, és most jutottam fel a csúcsra, most lettem világelső. És remélem, sok mindent tartogat még számomra a következő tíz év.

A legjobbak, Ronnie O'Sullivan, John Higgins és Mark Williams egy külön ligát alkotnak. A pályafutásuk végén kellene járniuk, de nem ez a helyzet. Mindannyian tehetséges játékosok vagyunk, de a tehetség nem minden. Meg kell találnod az utat a győzelemhez, és ez az, amiben a legjobbak kiemelkednek a mezőnyből. Nagyon jót tesz a sanghaji versenynek, hogy mind a hárman ott lesznek.

Imádok snookerezni, és tudom, hogy szerencsés vagyok, hogy a snooker adja a megélhetésem. Élvezem a reggeli keléseket, a sok-sok óra gyakorlást a klubban. A legtöbb játékos ebben a korban már nem szeret gyakorolni, és nem szívesen teszi bele a munkát minden nap. Én viszont imádom. Sokat tudok még fejlődni, és minden versenyre úgy megyek el, hogy győzni akarok. Amíg így érzem, addig folytatom a játékot.