Révész Bulcsúnak jóval erősebb szezont kell produkálnia, mint tavaly, de nem kell feltétlenül a top 64 közé kerülnie a világranglistán

Múlt héten megírtuk, hogyan működnek a snookeres ranglisták, és hogy Révész Bulcsúnak jó eséllyel az egyéves ranglista hozhatja el a bennmaradáshoz szükséges pontokat.

Ahhoz ugyanis, hogy a top 64 között zárjon a szezon végén, közel háromszor olyan erős évadot kellene összehoznia, mint amilyen a tavalyi volt. A magyar profi 26.050 ponttal zárta az első szezonját, tehát jelenleg ennyi pontja van. A 64. helyen viszont 90.200 ponttal áll Stan Moody. Tehát Bulcsúnak nagyságrendileg 65.000 pontot kellene szereznie.

Azért fogalmazunk feltételes módban és azért írunk körülbelüli pontszámról, mert nem lehet pontosan megmondani, hogy a szezon végén mennyi ponttal lehet majd a top 64 között zárni, hiszen ez nyilvánvalóan elsősorban a többi játékos teljesítményétől függ. Ugyanakkor a nagyságrend biztosan stimmel, hiszen az alacsonyabban rangsorolt játékosok számára (várhatóan) ugyanúgy 15 pontszerző verseny lesz idén is, mint tavaly, ugyanolyan díjazásokkal. Ez éppenséggel változhat, kerülhet be új verseny a naptárba, növekedhetnek a pénzdíjak, de erről jelenleg nincs tudomásunk.

Ha a snookeres naptárban minden marad a mostani állapotában, akkor idén is ugyanannyi pontot osztanak szét a játékosok között, mint tavaly, tehát jó eséllyel ismét valahol 90.000 pont környékén lesz a választóvonal. (Egyébként egy évvel korábban 78.000 ponttal lett 64. a szezon végén David Lilley, csak éppen azóta bejött a szaúdi verseny és a Xi'an Grand Prix, tehát növekedett a szétosztott pontok összege.) Nézzük meg, Moody hogyan érte el a bűvös 64. pozíciót.

Moody azért jó összehasonlítási alap, mert egy szezonnal korábban állt profinak, mint Bulcsú. Az angol fiatalember debütáló szezonja nem sikerült igazán fényesen: mindössze 8 mérkőzést nyert meg, 15-öt elbukott, és ezzel 15.500 pontot gyűjtött. Bulcsú ezzel szemben 12-16-os mérleggel zárta az első évét, ami a fent említett 26.050 pontot hozta neki. A több pont csalóka, hiszen ugye több versenyt játszottak tavaly, mint két éve, melyek jobban is fizettek. Szóval Bulcsú ezzel nincs sokkal beljebb.

Visszatérve Moodyhoz: az elmúlt szezonban 23 győzelmet számlált 14 vereség mellett. A Championship League első csoportkörében csoportmásodik lett, ezzel 2000 pontot szerzett. A Xi'an Grand Prix-ra és az English Openre nem kvalifikált. Szaúd-Arábiában két meccset nyert (7000 pont), a British Openen hármat (tehát a 16 közé jutott, ami 9000 pontot hozott), Vuhanban megint ment két kört (8000), majd a Northern Ireland Openen jött el a legnagyobb menetelése, négy meccset nyerve a 16 közé jutott (ez 9000 pontot hozott neki). Egymást követő meccseken legyőzte Ben Woollastont, Ryan Dayt és Jak Jonest, tehát nem csak szép pénznyereményt gyűjtött, de komoly skalpokat is.

Az International Championshipen egy (5000), az Egyesült Királyság Bajnokságán két mérkőzést nyert (7500). A Shoot Outtól az első fordulóban búcsúzott, de a Scottish Openen megint ment két kört (3600). A German Mastersen egy (1000), a Welsh Openen (3600), valamint a World Openen (9000) egyaránt két mérkőzést nyert. A világbajnoki selejtezőben is hozta az első mérkőzését, ami 10.000 pontot jelentett. Így gyűlt össze 74.700 pontja a tavalyi szezonban.

Ami Bulcsúra nézve fontos tanulság: nagyon fontos, hogy (majdnem) minden versenyen nyerjen legalább egy mérkőzést. Különösen hasznos, ha a legerősebb díjazású tornákon tud menni egy, vagy pláne két fordulót. És szükség lesz néhány nagy menetelésre is, tehát legalább három mérkőzés egymást követő megnyerésére, legalább kétszer (függően attól, hogy melyik versenyen történik).

Ha esetleg nem sikerül megszerezni ezt a nagyságrendileg 65.000 pontot, és Bulcsú nem jut be a top 64 közé, akkor is lesz esélye a profi tagsága megőrzésére. Mégpedig az egyéves ranglistával. Merthogy azon játékosok, akik a 64. hely alatt tartózkodnak a hivatalos (kétéves) világranglistán a szezon végén, egy külön versenyben vesznek részt. Közülük az egyéves ranglistán négy legjobban szereplő játékos ugyancsak megőrzi profi tagságát.

Ezen a listán a 2024/2025-ös szezon végeztével Liam Graham, a Shoot Out döntőse szerezte meg a negyedik helyet. A fiatal skót játékos mindössze 14 mérkőzést nyert, 15-öt elvesztett, és győzelmei nagy részét, egészen pontosan hatot, a Shoot Outon gyűjtötte össze, ami 20.000 pontot hozott a konyhájára. Graham mindössze 41.100 pontot kalapált össze tavaly, és ezzel is a profik között tudott maradni. 

Nem állítjuk, hogy idén is elég lesz ennyi pont, de akárhogy is nézzük, az egyéves ranglista mindenképp jobb esélyt kínál. Ami persze logikus, hiszen ez a különszabály azokra vonatkozik, akik két év összesített teljesítménye alapján nem jutnak be a top 64 közé. 

Lényeg a lényeg, gyűjteni kell a pontokat, akármelyik ranglistát vesszük figyelembe. Bulcsúnak egy nagyon erős szezonnal a top 64-re is lehet esélye, de az egyéves ranglista a legjobb sansza. Akárhogy is nézzük, jobban kell játszania, mint tavaly, és vannak erre utaló jelek. A Wuhan Openre ugyan nem sikerült kvalifikálnia, bár ott a top 16-os Si Jiahui ellen ez nem is volt "elvárás". A British Openre viszont igen (ami már 3000 pontot jelent), és a Championship League-en is szerzett 1000 pontot.

Következik a szaúdi torna augusztus 8-tól. Jó hír, hogy az Eurosport idén közvetíti ezt a versenyt.