"Együtt erősebben, mint valaha!" - Rajtol a paralimpia, mutatjuk, kiknek szurkolhatunk a magyar csapatban

A paralimpia - amelynek először ad otthont a francia főváros - a fogyatékkal élő emberek számára rendezett legismertebb nemzetközi sportverseny, amely az olimpiai játékok mintájára jött létre (a siketlimpia és az értelmi fogyatékosok speciális olimpiája nem tartozik a paralimpiához.) A paralimpia kifejezést, amelyet hivatalosan először az 1988-as szöuli játékokon használtak, eredetileg az angol paraplegic (bénult) és az olimpia szavak összetételével alkották meg. Később az előtagot a görög para (hasonló) szóval helyettesítették, utalva az ép versenyzőkével egyenrangú, párhuzamos játékokra. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) 2001-ben állapodott meg abban, hogy 2012-től mindig két héttel a nyári olimpiai játékok után, annak versenyhelyszínein rendezik meg a paralimpiát.

A párizsi lesz a XVII. paralimpia. A seregszemlén közel 180 ország 4400 sportolója verseng majd 22 sportágban - atlétikában, asztaliteniszben, bocciában, cselgáncsban, csörgőlabdában, erőemelésben, evezésben, íjászatban, kajak-kenuban, kerékpárban, ötfős fociban (látássérültek labdarúgása), lovassportban, kerekesszékes kosárlabdában, kerekesszékes rögbiben, kerekesszékes teniszben, kerekesszékes vívásban, sportlövészetben, tekvondóban, tollaslabdában, triatlonban, úszásban és ülőröplabdában. A különböző sérültségi kategóriák miatt 549 számban tartanak majd eredményhirdetést. Hasonlóan az olimpiához, a mostani paralimpia is bekerül majd a történelemkönyvekbe a nemek közötti egyenlőség miatt: a nők rekordot jelentő 236 számban versenyeznek és a női résztvevők száma minden eddigit meghaladó lesz.

A versenyek a szerdai megnyitó után - amelyet a Concorde téren és Champs-Elysées-n rendeznek várhatóan 65 ezer néző előtt - csütörtökön kezdődnek és a jövő vasárnapi záróceremóniát megelőzően érnek véget.

A magyar színeket 39 versenyző képviseli, a csapat létszáma nagyobb, mint három éve, Tokióban és minden olyan sportágban - úszás, vívás, atlétika, asztalitenisz, kajak-kenu, erőemelés, triatlon, íjászat, sportlövészet, kerékpár - indul sportoló, amelyben a japán fővárosban is. Lesz három olyan sportág, amelyben a legutóbbi játékokra nem jutott ki magyar versenyző: Fonyódi Ildikó lovaglásban, Burányi Flóra cselgáncsban, Szabó Alexandra és Nagy Vivien bocciában szerzett kvótát. Magyarország lovaglásban 2004-ben, bocciában 2012-ben, dzsúdóban pedig 2016-ban volt ott legutóbb a paralimpián.

Az összes, jelenleg aktív magyar paralimpiai bajnok indul Párizsban: Illés Fanni, Bianka Pap és Konkoly Zsófia úszásban, Ekler Luca atlétikában, Veres Amarilla kerekesszékes vívásban, Pálos Péter asztaliteniszben, Kiss Péter Pál pedig kajak-kenuban próbálja majd megvédeni a címét. A csapat több mint negyede, tíz versenyző újonc, Molnár Nikoletta, Boldizsár Dalma, Hotz Csenge, Mocsári Bence, Fonyódi Ildikó, Szabó Alexandra, Nagy Vivien, Luterán Petra, Rescsik Csaba és Kiss Tibor most először vesz részt paralimpián.

Magyarország mindhárom fogyatékossági ágban képviselteti magát, azaz lesz látásában, mozgásában és értelmi képességeiben gátolt sportolója is a francia fővárosban. A magyar csapat szlogenje:

A paralimpia a fogyatékkal élő emberek számára rendezett legismertebb nemzetközi sportverseny, amely az olimpiai játékok mintájára jött létre. (A siketlimpia és az értelmi fogyatékosok speciális olimpiája nem tartozik a paralimpiához.) A paralimpia kifejezést, amelyet hivatalosan először az 1988-as szöuli játékokon használtak, eredetileg az angol paraplegic (bénult) és az olimpia szavak összetételével alkották meg. Később az előtagot a görög para (hasonló) szóval helyettesítették, utalva az ép versenyzőkével egyenrangú, párhuzamos játékokra. A paralimpiák mottója: a lélek mozgásban. Szimbóluma a három ecsetvonáshoz hasonló, egy központ körül mozgó agito (a latin szó jelentése: mozgásba hozok), az alakzatok színe piros, kék és zöld, mert ezek a nemzeti lobogókban leggyakrabban használt színek. A láng meggyújtásához használt fáklya lényegében megegyezik a nyári olimpiai játékok megnyitóján használttal. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) 2001-ben megállapodott abban, hogy 2012-től mindig két héttel a nyári olimpiai játékok után, annak versenyhelyszínein rendezik meg a paralimpiát.

A mozgalom 1948. július 28-án indult útjára, amikor a londoni XIV. olimpiai játékok nyitónapján Sir Ludwig Guttmann német születésű brit neurológus íjászversenyt rendezett az Aylesburyben működő Stoke Mandeville kórház kerekesszékes hadisérültjei számára. Az évente megrendezett játékok atlétikai versenyekkel, vívással és kosárlabdával bővültek, s 1952-ben már négy holland hadisérült is részt vett rajtuk. A költségek fedezésére 1955-ben pénzügyi alapot hozott létre a Brit Gerincsérült Sportolók Alapítványa. A Világ Veteránjainak Szövetsége 1957-ben Párizsban kategorizálta a különböző sérültségeket, és a nemzetközi szabályokat is lefektették. Még abban az évben megalakult a Mozgáskorlátozottak Nemzetközi Sportszövetsége (ISMGF) Guttmann professzor elnöklete alatt, hogy összefogja a nemzetközi részvétellel zajló játékok megszervezését.

Az első paralimpiát 1960-ban rendezték meg Rómában, hét nappal a XVII. nyári olimpia után Antonio Maglio, az ostiai Gerincsérültek Központja igazgatójának kezdeményezésére. Sir Ludwig Guttmannt fogadta XXIII. János pápa is, és ezekkel a szavakkal jellemezte: "Ön a mozgássérültek Coubertinje." Rómában 23 ország mintegy 400 kerekesszékes sportolója versenyzett nyolc sportágban, ekkor szerepelt először az asztalitenisz a programban.

1964-ben Tokióban már az amputált és látássérült sportolók is jelentkeztek a játékokon való részvételre. A 22 küldöttség 390 sportolója hét sportágban: íjászatban, atlétikában, kosárlabdában, sznúkerben, úszásban, asztaliteniszben és súlyemelésben versenyzett. Ez volt az első paralimpia, ahol felvonták a mozgalom zászlaját, és elhangzott a himnusz is, s ekkor alakult meg a Mozgáskorlátozottak Sportszervezete (ISOD).

1968-ban a színhely Mexikóváros, a XIX. olimpiai játékok házigazdája lett volna, de adminisztrációs problémák miatt a játékokat Tel-Avivban rendezték meg. A harmadik paralimpián 29 küldöttség 750 gerincsérült versenyzője vett részt.

A negyedik paralimpiára 1972-ben a németországi Heidelberg városában került sor, és 44 küldöttség ezer kerekesszékes sportolót nevezett. Itt született meg az első magyar paralimpiai érem, Fejes András - aki magánúton vett részt a játékokon - atlétikában, a kerekesszékesek 60 méteres versenyében harmadik lett.

Az 1976-os montreali olimpia szervezői nem tudták felajánlani az ottani létesítményeket, így a játékokat Torontóban rendezték meg. Itt első alkalommal vettek részt a versenyeken látássérült és amputált versenyzők is, a játékokra 42 küldöttség 1600 sportolót nevezett. A kerekesszékes versenyeken 150 paralimpiai rekord dőlt meg, és 103 világrekord született. Ugyanebben az évben rendezték meg az első téli paralimpiát a svédországi Örnsköldsvikben. Magyarország 1976-ban küldött először hivatalos küldöttséget a játékokra, de a 12 sportolót és a három kísérőt a harmadik napon - tiltakozásul a dél-afrikai apartheid rezsim sportolóinak jelenléte miatt - hazarendelték. Tauber Zoltán asztaliteniszező aranyérmét, Oláh József atléta bronzérmét a rendezők törölték a hivatalos protokollból. (Az érmeitől politikai okokból megfosztott két sportolót idehaza a 2016-os riói paralimpia előtt rehabilitálták, Tauber Zoltán megkapta az utólag mégis elismert aranyérmét, Oláh József atléta özvegye pedig átvehette a bronzérmet jelképező oklevelet.)

1980-ban a Szovjetunió nem rendezte meg a hatodik paralimpiát, így arra a hollandiai Arnheimben került sor 42 küldöttség 2500 sportolójának részvételével, Magyarország az 1976-os bojkott miatt nem kapott meghívást. Ekkor szerepeltek először a paralimpián a központi idegrendszer sérüléséből adódó mozgáskorlátozottak, ekkor volt először televíziós közvetítés, igaz, még csak felvételről lehetett az eseményeket nyomon követni.

1984-ben a versenyeket New Yorkban és a mozgalom szülőhelyének számító Stoke Mandeville-ben rendezték meg. Először gyújtották meg a paralimpiai fáklyát a XXIII. Los Angeles-i nyári olimpia lángjáról, így a két esemény jelképesen is összekapcsolódott. A játékokon 1800 sportoló - köztük 22 magyar - vett részt. A magyar szempontból eddigi legsikeresebb paralimpiáról a sportolók 12 arany-, 13 ezüst- és 3 bronzéremmel tértek haza - a Magyar Paralimpiai Bizottság statisztikája alapján.

A paralimpia elnevezést hivatalosan az 1988-as szöuli játékok során használták először, ez volt az első alkalom, hogy a játékokat egyetlen nemzetközi testület, a Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének Nemzetközi Koordináló Bizottsága (ICC) felügyelte, s itt vezették be a doppingvizsgálatot is.

A megmérettetésre 61 országból 3050 versenyző érkezett, Magyarországot 48 fős küldöttség, ebből 31 sportoló képviselte, akik 5 ezüst- és 7 bronzérmet szereztek. Az ICC megkezdte a sportágankénti kategória-összevonásokat, új kategorizálási szabályokat vezetett be, szigorította a minimál sérültség szabályait, és nem adtak rajtengedélyt azokban a versenyszámokban, amelyekben háromnál kevesebb sportoló állt volna rajthoz.

1989. szeptember 22-én Düsseldorfban megalakult a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC). Az alakuló közgyűlésen 41 nemzet képviselői voltak jelen a mozgás- és látássérültek mellett az értelmi fogyatékosokat és a hallássérülteket tömörítő nemzeti sportszervezetek képviseletében. Az IPC nemcsak a paralimpiai játékokért felelős, hanem a paralimpiai kvalifikálásra jogosító nemzetközi versenyekért is. Az alakuló közgyűlést követően megalakultak a nemzeti paralimpiai bizottságok is.

1992-ben Barcelonában az addigi paralimpiák történetének legnépesebb mezőnye, 82 nemzet képviseltette magát, a játékokat a nyári olimpia szervezőbizottsága bonyolította le. A magyar csapatot 34 versenyző alkotta, a mérleg 4 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérem volt. Sporttörténelmi bravúrt hajtott végre Szekeres Pál, aki tőrvívásban aranyérmet szerzett, ezzel ő lett az első sportoló a világon, aki nyári olimpián és paralimpián is érmet nyert.

1996-ban Atlantában, a centenáriumi olimpia helyszínein 115 ország 3500 sportolója vett részt a paralimpián. Magyarországot 32 sportoló képviselte nyolc sportágban: asztalitenisz, atlétika, úszás, erőemelés, tenisz, vívás, ülőröplabda, csörgőlabda, a versenyzők 5 arany-, 2 ezüst- és 3 bronzérmet szereztek. A játékok történetében először kaptak versenyzési lehetőséget értelmi fogyatékos sportolók is, és most először kértek pénzt a belépőjegyekért.

2000-ben Sydneyben, a XXVII. nyári olimpiai játékok helyszínein rendezték meg a XI. paralimpiai játékokat, amelyeken 122 ország 3900 versenyzője 18 sportágban mérte össze erejét. A magyar csapatot 54 sportoló alkotta, és most először a Magyar Rádió és a Magyar Televízió napi rendszerességgel adta helyszíni tudósításait. A magyar csapat 4 arany-, 5 ezüst- és 14 bronzérmet szerzett.

2004-ben az athéni paralimpián 37-en képviselték a magyar színeket, 1 arany-, 8 ezüst-, illetve 10 bronzéremmel zárva a játékokat. Athénban összesen 304 világ- és 448 paralimpiai csúcs született. A távon 2000-ben is győztes Pásztory Dóra a 200 méteres vegyesúszást világcsúccsal nyerte, ezenkívül szerzett két ezüstérmet is. Világcsúcsot döntött 200 méter vegyesen Kovács Ervin is, aki ennek ellenére csak ezüstérmes lett. Ez volt az első alkalom, hogy itthon a paralimpikonok az olimpikonokkal azonos jutalmazásban részesültek.

2008-ban a pekingi paralimpián 33 magyar sportoló vett részt, akik egy arany- és öt bronzéremmel tértek haza. A legeredményesebb magyar sportoló, Sors Tamás világcsúccsal győzött 100 méter pillangón, és még két bronzérmet szerzett. A kínai fővárosban 148 országból több mint 4200 sportoló mérte össze tudását, mindkét szám rekord volt a játékok történetében. A versenyzők között 1431 érmet osztottak szét, összesen 76 ország sportolói értek el dobogós helyezést. Soha annyi szurkoló nem követte nyomon a helyszínen az eseményeket, mint Pekingben. Minden sportág versenyei telt ház előtt zajlottak, a kínai televízióban két csatorna csak a paralimpia eseményeiről számolt be.

2012-ben a londoni paralimpián 166 országból 4294 sportoló mérte össze tudását, 251 világ- és 451 paralimpiai csúcs született. A magyar csapat 2 arany-, 6 ezüst- és 6 bronzéremmel tért haza. A versenyeket több mint 2,7 millióan látták a helyszíneken, ez a szám a pekinginek a duplája. A Channel 4 televíziós csatorna napi 15 órában élőben közvetített, az eseményeket a szigetország 22 városában 47 kivetítő előtt naponta mintegy 500 ezren követték nyomon.

2016-ban a riói paralimpiai játékokon 22 sportágban mérték össze tudásukat a versenyzők. A játékokon 43 sportolóból álló magyar küldöttség vett részt, ekkora létszámú egyéni versenyzői csapat soha nem volt még a játékokon. A riói seregszemlén a magyarok 1 aranyat, 8 ezüstöt és 9 bronzot gyűjtöttek. Eddig példátlan módon az Oroszországban tapasztalt, központilag irányított doppingolás miatt az IPC a nyári és a téli paralimpiai játékokról is kizárta az orosz sportolókat.

A XVI. nyári paralimpiai játékokat eredetileg 2020. augusztus 25. és szeptember 6. között tartották volna Tokióban, de a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztották. Először fordult elő, hogy a nyári játékokat (paralimpia, olimpia egyaránt) új időpontra kell ütemezni. A tokiói paralimpián 540 versenyszámban 22 sportág legjobbjai, közel 4400 parasportoló mérte össze tudását. A 37 versenyzőből és egy guide-ból álló magyar csapat minden idők második legsikeresebb szereplésével az éremtáblázat 18. helyén végzett 16 éremmel, 7 arannyal, 5 ezüsttel és 4 bronzzal.

Az esélyegyenlőség érdekében a résztvevőket nemzetközi szakértői bizottság a testi fogyatékosságtól függően kategóriákba sorolja. A klasszifikáció laboratóriumi mérések, orvosi kutatómunka alapján kidolgozott, sportágspecifikus, nemzetközi standardokra épülő, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által szabályozott eljárás. Minden sportág saját besorolási rendszerrel rendelkezik, ezeket a nemzetközi sportági szövetségek készítik el. A fogyatékosság mértékét számmal és betűvel jelölik, de ugyanaz a betű és szám különböző sportágakban más fogyatékossági szintet jelent.

A kategóriák megállapításánál meghatározó, de nem kizárólagos szempont a sérültség típusa, a súlyosság mértéke, az adott sportág mozgásrepertoárja, a sportág mozgásfunkciói - erő, dinamika, koordináció figyelembevétele -, a sportág eszközigénye - olvasható a Magyar Paralimpiai Bizottság honlapján. A kategóriabesorolásokat erre specializálódott szakemberek végzik Magyarországon és nemzetközi szinten.

A besorolást minden versenyző esetében az első külföldi viadal előtt egy független szakértőkből álló bizottság készíti el. Vannak versenyzők, akiknek az állapotában bekövetkezhet változás, őket gyakrabban ellenőrzik, és esetükben előfordulhat, hogy többször változik a kategória, amelyben versenyezhetnek.

Elsősorban világ- és Európa-bajnokság előtt kapnak kategóriákat a sportolók, mert sokan ezeken a viadalokon mutatkoznak be a nemzetközi porondon. Előfordul, hogy a vb-ken, Eb-ken a végeredményt a vesztesek megóvják, és kérik a győztesek vagy érmesek besorolásának felülvizsgálatát. Főleg az újoncként kiemelkedő eredményt elérő sportolók számíthatnak arra, hogy az ellenfelek óvást nyújtanak be, és kérik a megismételt ellenőrzést. Egy-egy sportoló besorolásán csak az illetékes szakértői bizottság módosíthat.

Paralimpián ilyen esetek nem szoktak előfordulni, mivel a játékokra az év közben rendezett világkupa-versenyeken, illetve vb-ken és Eb-ken elért eredmények alapján elkészített ranglistás helyezésnek köszönhetően lehet kvótát szerezni.

Vannak sportágak, melyekben a besorolás egyszerűen nyomon követhető, teniszben például két kategória létezik: ülő (kerekesszékes) és álló. Erőemelésben nincsenek sérültségi kategóriák. Ezzel szemben az úszóknál egy-egy versenyző esetében az úszásnemtől függően is változhat a besorolás és előfordulhat, hogy valaki az egyik számban az enyhébb, a másikban a súlyosabban sérültek között indulhat.

A játékok programjába 12 éve kerültek vissza az enyhén értelmi sérült sportolók versenyszámai, ők három sportágban - atlétika, úszás, asztalitenisz - indulhatnak, és a testi fogyatékosok kategóriaszámai után ők kapják meg a következő számot.

A magyar sportolók 38 arany-, 55 ezüst- és 67 bronzérmet, összesen 160 dobogós helyet gyűjtöttek az eddigi 16 paralimpián.

Az első magyar paralimpiai medált, egy bronzot 1972-ben Fejes András szerezte atlétikában, a kerekesszékesek 60 méteres versenyében, Heidelbergben. A legsikeresebb szereplés 1984-ben volt New Yorkban, ahonnan a küldöttség 28 éremmel tért haza (12/13/3).

A három évvel ezelőtti, tokiói seregszemlén a magyarok hét aranyat, öt ezüstöt és négy bronzot gyűjtöttek.

A legutóbbi, 2021-es tokiói nyári paralimpián a magyar versenyzők hét arany-, öt ezüst- és négy bronzérmet gyűjtöttek.

Veres Amarilla - kerekesszékes vívás (párbajtőr, A)

Pálos Péter - asztalitenisz (S11)

Illés Fanni - úszás (100 m mell, S4)

Ekler Luca - atlétika (távolugrás, T38)

Konkoly Zsófia - úszás (100 m pillangó, S9)

Pap Bianka - úszás (100 m hát, S10)

Kiss Péter Pál - kajak-kenu (K-1 200 m, KL1)

Konkoly Zsófia - úszás (400 m gyors, S9)

Osváth Richárd - kerekesszékes vívás (tőr, A)

Pap Bianka - úszás (400 m gyors, S10)

Konkoly Zsófia - úszás (200 m vegyes, S9)

Pap Bianka - úszás (200 m vegyes, S10)

Szvitacs Alexa - asztalitenisz (egyes, S9)

Hajmási Éva, Krajnyák Zsuzsanna, Madarászné Mező Boglárka, Dani Gyöngyi - vívás (tőr, csapat)

Dávid Krisztina - sportlövészet (légpisztoly, P2)

Varga Katalin - kajak-kenu (K-1 200 m, KL2)

megnyitó (Concorde tér és Champs-Elysées) 20.00

Gáspár Tamás (W1, egyéni) rangsoroló 9.00

Konkoly Zsófia (S9) 400 m gyors, előfutam 9.43 (döntő 17.40)

Adámi Zsanett (S2) 100 m hát, előfutam 10.26 (döntő 18.10)

Pap Bianka (S10) 50 m gyors, előfutam 11.18 (döntő 19.43)

Arlóy Zsófia, Szvitacs Alexa (WD20, páros), nyolcaddöntő 10.45

Nagy Vivien ( BC2, egyéni), csoportkör 11.40

Szabó Alexandra (BC4, egyéni), csoportkör 19.20/21.55

Iván Bence (SM6) 200 m vegyes, előfutam 9.56 (döntő 17.52)

Száraz Evelin (SM6) 200 m vegyes, előfutam 10.07 (döntő 18.01)

Gurisatti Gyula (P1) 10 m légpisztoly, selejtező 11.15 (döntő 14.00)

Wermeser Zsombor (C5) 1000 m időfutam, selejtező 11.30 (döntő 14.57)

Arlóy Zsófia, Szvitacs Alexa (WD20, páros) negyeddöntő 13.00/14.00

Szabó Alexandra (BC4, egyéni) csoportkör 14.15

Nagy Vivien (BC2, egyéni) csoportkör 18.25

Luterán Petra (T47) 400 m, előfutam 20.12

Adámi Zsanett (S2) 50 m hát, előfutam 11.09 (döntő 19.50)

Rescsik Csaba (R1) 10 m légpuska, selejtező 9.30 (döntő 12.15)

Dávid Krisztina (P2) 10 m légpisztoly, selejtező 12.00 (döntő 14.45)

Nagy Vivien (BC2, egyéni) csoportkör 10.30, negyeddöntő 17.00/18.25

Szabó Alexandra (BC4, egyéni) negyeddöntő 18.10/19.35

Ekler Luca (T38) 100 m, előfutam 11.08 (döntő 20.06)

Luterán Petra (T47) 400 m, döntő 21.06

Wermeser Zsombor (C5) 4000 m, üldözéses verseny, selejtező 11.48 (döntő 15.13)

Arlóy Zsófia, Szvitacs Alexa (WD20, páros) elődöntő 12.00/13.00 (döntő 20.15)

Gáspár Tamás (W1, egyéni) nyolcaddöntő 9.30/9.34/9.51/10.08, negyeddöntő 10.25/10.42/10.59/11.16, elődöntő 11.33/11.50, bronzmérkőzés 12.22, döntő 12.39

Száraz Evelin (SB6) 100 m mell, előfutam 9.37 (döntő 17.37)

Pap Bianka (S10) 100 m gyors, előfutam 9.55 (döntő 17.50)

Mocsári Bence (PTS5, egyéni) döntő 8.15

Nagy Vivien (BC2, egyéni) elődöntő 11.55, bronzmérkőzés 17.00, döntő 19.35

Szabó Alexandra (BC4, egyéni) elődöntő 11.55, bronzmérkőzés 17.00

Arlóy Zsófia (WS8, egyéni) nyolcaddöntő 18.30/19.15

Dávid Krisztina és Gurisatti Gyula (P3) 25 m sportpisztoly vegyes, selejtező - pontlövészet 9.00, rapid 13.00, döntő 16.45

Illés Fanni (SB4) 100 m mell, előfutam 11.09 (döntő 19.15)

Pálos Péter (MS11, egyéni) nyolcaddöntő 13.00/13.45

Szabó Alexandra (BC4, egyéni) döntő 13.25

Rescsik Csaba (R7) 50 m puska, selejtező 9.30 (döntő 13.45)

Konkoly Zsófia (S9) 100 m hát, előfutam 9.45 (döntő 17.44)

Hotz Csenge (S10) 100 m pillangó, előfutam 11.37 (döntő 20.28)

Szvitacs Alexa (WS9, egyéni) nyolcaddöntő 10.45

Major Endre (MS1, egyéni) nyolcaddöntő 10.45, negyeddöntő 19.15/20.00

Arlóy Zsófia (WS8, egyéni) negyeddöntő 13.00/13.45

Szőllősi István (F20) súlylökés, döntő 19.04

Hajmási Éva és Veres Amarilla (A, kard) 32-es tábla 13.00, 16-os tábla 14.20, negyeddöntő és vigaszág 15.40, vigaszág 16.20, elődöntő és vigaszág 17.00, vigaszág 17.40, bronzmérkőzés 20.25, döntő 22.05

Osváth Richárd (A, kard) 32-es tábla 13.00, 16-os tábla 14.00, vigaszág 14.40, negyeddöntő és vigaszág 15.20, vigaszág 16.20, elődöntő és vigaszág 17.00, vigaszág 17.40, bronzmérkőzés 20.25, döntő 21.40

Tarjányi István (B, kard) 32-es tábla 13.00, 16-os tábla 13.20, negyeddöntő 14.40, vigaszág 16.00, elődöntő és vigaszág 16.40, vigaszág 17.40, bronzmérkőzés 20.00, döntő 20.50

Mező Boglárka (B, kard) 32-es tábla 13.00, 16-os tábla 13.40, negyeddöntő és vigaszág 15.00, vigaszág 16.00, elődöntő és vigaszág 16.40, vigaszág 17.40, bronzmérkőzés 20.00, döntő 21.15

Wermeser Zsombor (C5) országúti, egyéni időfutam 8.00

Dávid Krisztina (P4) 50 m pisztoly vegyes, selejtező 9.30 (döntő 12.15)

Gurisatti Gyula (P4) 50 m pisztoly vegyes, selejtező 9.30 (döntő 12.15)

Fonyódi Ildikó (Grade V), PGP Test 10.00

Major Endre ( MS1, egyes) elődöntő 19.00

Pálos Péter ( MS11, egyes) negyeddöntő 17.00/18.00

Tunkel Nándor (49 kg) döntő 12.00

Hajmási Éva, Krajnyák Zsuzsanna (A, tőr) 32-es tábla 9.00, 16-os tábla 11.00, negyeddöntő és vigaszág 13.00, vigaszág 14.00, elődöntő és vigaszág 15.00, vigaszág 15.50, bronzmérkőzés 19.05, döntő 21.25

Osváth Richárd (A, tőr) 32-es tábla 9.00, 16-os tábla 10.30, negyeddöntő és vigaszág 12.30, vigaszág 14.00, elődöntő és vigaszág 15.00, vigaszág 15.50, bronzmérkőzés 19.05, döntő 20.50

Tarjányi István (B, tőr) 32-es tábla 9.00, 16-os tábla 9.30, negyeddöntő és vigaszág 11.30, vigaszág 13.30, elődöntő és vigaszág 14.30, vigaszág 15.50, bronzmérkőzés 18.30, döntő 19.40

Mező Boglárka (B, tőr) 32-es tábla 9.00, 16-os tábla 10.00, negyeddöntő és vigaszág 12.00, vigaszág 13.30, elődöntő és vigaszág 14.30, vigaszág 15.50, bronzmérkőzés 18.30, döntő 20.15

Rescsik Csaba (R6) 50 m puska vegyes, selejtező 9.30 (döntő 11.45)

Pap Bianka és Hotz Csenge (S10) 400 m gyors, előfutam 9.55 (döntő 17.50)

Konkoly Zsófia (SM9) 200 m vegyes, előfutam 10.38 (döntő 18.53)

Burányi Flóra (J1) 57 kg, nyolcaddöntő 10.00, negyeddöntő 10.24/10.42, vigaszág 11.24, elődöntő 11.48, vigaszág döntő 12.18, bronzmérkőzés A 16.56, bronzmérkőzés B 17.03, döntő 17.21

Ekler Luca (T38) távolugrás, döntő 10.04

Pálos Péter (MS11, egyes) elődöntő 12.00, döntő 20.15

Női tőr, csapat (Hajmási Éva, Krajnyák Zsuzsanna, Mező Boglárka, Veres Amarilla) 16-os tábla 10.00, negyeddöntő 11.30, elődöntő 14.10, bronzmérkőzés 17.30, döntő 20.00

Krajnyák Zsuzsanna, Veres Amarilla (A, párbajtőr) 32-es tábla 9.00, 16-os tábla 11.00, negyeddöntő és vigaszág 13.00, vigaszág 14.00, elődöntő és vigaszág 15.00, vigaszág 15.50, bronzmérkőzés 19.05, döntő 21.25

Wermeser Zsombor (C5) országúti mezőnyverseny 9.30

Száraz Evelin (S6) 400 m gyors, előfutam 9.46 (döntő 17.41)

Pap Bianka (S10) 100 m hát, előfutam 10.25 (döntő 18.12)

Konkoly Zsófia (S9) 100 m pillangó, előfutam 10.39 (döntő 18.40)

Luterán Petra (T47) távolugrás, döntő 10.00

Biacsi Ilona és Biacsi Bernadett (T20) 1500 m, döntő 10.56

Ekler Luca (T38) 400 m, előfutam 21.40

Kiss Péter Pál, Suba Róbert (KL1, 200 m) előfutam 10.00

Boldizsár Dalma (VL2, 200 m) előfutam 10.20

Kiss Tibor (KL3, 200 m) előfutam 10.40

Boldizsár Dalma (KL1, 200 m) előfutam 11.25

Varga Katalin (KL2, 200 m) előfutam 11.35

Suba Róbert (VL2, 200 m) előfutam 11.45

Molnár Nikoletta (KL3, 200 m) előfutam 11.55

Arlóy Zsófia (WS8, egyes) elődöntő 12.00

Szvitacs Alexa (WS9, egyes) negyeddöntő 12.00/13.00

Major Endre (MS1, egyes) döntő 14.00

Pap Bianka és Hotz Csenge (SM10) 200 m vegyes, előfutam 9.39 (döntő 17.37)

Női párbajtőr, csapat (Hajmási Éva, Krajnyák Zsuzsanna, Mező Boglárka, Veres Amarilla) 16-os tábla 10.00, negyeddöntő 11.30, elődöntő 14.10, bronzmérkőzés 17.30, döntő 20.00

Kiss Péter Pál; Suba Róbert (KL1, 200 m), középfutam 10.00, B döntő 11.20, döntő 11.28

Boldizsár Dalma (VL2, 200 m) középfutam 10.28

Kiss Tibor (KL3, 200 m) középfutam 10.42, B döntő 12.10, döntő 12.18

Boldizsár Dalma (KL1, 200 m) döntő 11.52

Szvitacs Alexa (WS9, egyes) elődöntő 12.00, döntő 20.15

Arlóy Zsófia (WS8, egyes) döntő 14.00

Fonyódi Ildikó (Grade V) kűr 11.27

Luterán Petra (T47) 200 m, előfutam 12.41 (döntő 19.43)

Ekler Luca (T38) 400 m, döntő 20.31

Boldizsár Dalma (KL1, 200 m) középfutam 10.00, 11.25

Varga Katalin (KL2, 200 m) középfutam 10.14, B döntő 11.33, döntő 11.41

Suba Róbert (VL2, 200 m) középfutam 10.28, döntő 11.49

Molnár Nikoletta (KL3, 200 m) középfutam 10.42, döntő 12.07

Záróünnepély (Stade de France) 20.00

Forrás: MTI