A lovakat kinyírták, a zsákbafutással mentenék meg az öttusát

Futás után akadályfutás – így lehet összefoglalni a Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) hétfői, mérföldkőnek számító döntését, amellyel régóta húzódó problémára szeretnének megoldást találni, és a sokat kritizált lovagló szám helyett egy modernebb, látványosabb, kiszámíthatóbb elemet tenni a programba. 60 lehetséges megoldást elemzett nemzetközi szövetség, állításuk szerint azért választották a magyarul egyelőre akadályfutásnak fordított (obstacle race) sportágat, mert „dinamikus és vonzó a nemzetközi közönség számára”, valamint „egyszerű és biztonságos infrastruktúra is elegendő az edzésekhez”.

Az akadályfutás két változatát fogják most tesztelni – a vívás, az úszás, a futás és a lövészet mellett -, mielőtt az UIPM kongresszusa meghozza a végső döntést. Ha jóváhagyják, az új sportág a 2024-es párizsi olimpia után kerülhet be a sportágba.

De miről is van szó pontosan? „Az akadálypályás verseny (OCR) egy olyan sport, amelyben a gyalogosan közlekedő versenyzőknek különböző fizikai kihívásokat kell leküzdeniük akadályok formájában. A versenyek hossza a szorosan egymás mellett elhelyezkedő akadályokat tartalmazó pályáktól a több kilométeres versenyekig terjed, amelyek a futópálya, az országúti és/vagy a terepfutás/útvonalfutás elemeit tartalmazzák. A pályák tartalmazhatnak falakon vagy köteleken való átmászást, majomrudakat, nehéz tárgyak cipelését, vízen vagy sárban való átkelést, szögesdrót alatt kúszást és tűzön való átugrást” – írja a sportág Wikipédia oldala a wordobstacle.org és a BBC cikkére hivatkozva.

Különálló sportról van tehát szó, amely külön elemként épülne be az öttusa programjába a lovaglás helyére. Mint látszik, leginkább a különböző, tv-ben zajló, show elemekkel tarkított reality-műsorok programjához hasonlít, amilyenre itthon is van példa.

A sportág jelentőségének csökkenése egyébként nem újkeletű probléma. Már az 1996-os, atlantai olimpián is nagy váltás volt, hogy az addig több napon át megrendezett versenyt egy napba sűrítették. Ugyanekkor került ki a programból a csapatverseny, azóta is csak egyéni számban hirdetnek olimpiai bajnokot.

Állandó probléma ugyanis a sportág elvárásainak megfelelő lóállomány edzése, menedzselése a versenyek szervezői által. Saját lovak szállítása pedig újabb horribilis költségeket jelentene a versenyzőknek. Így marad a lutri, a lósorsolás, ami gyakran okoz váratlan eseményeket a lovagló számok során. A sportág számára némileg problémás, hogy ez éppen a legnagyobb nyilvánosságot kapott eseményen történt.

A másik probléma a közvetíthetőség nehézsége. Korábban az utolsó fordulóban egyszerre induló futók időeredményeid kellett pontok rád számítani, így a célba érkezés után percekkel derült ki a végső győztes. Ez nyilván nem volt eléggé médiaképes már a ’90-es években sem. A később kitalált laser run (lövészet + futás) már segített a helyzeten, hiszen a harmadik, lovagló szám eredményeitől függően egyéni indításos volt az utolsó két, kombinált szám. A legutóbbi, közvetíthetőséget javító elképzelés a 90 perces döntő koncepciója volt. Vagyis egy selejtező után mind az öt számot egy pályán, 90 perc alatt lebonyolítani.

Ebben a helyzetben született a legújabb döntés, miután a lovaglás kivétele a programból már korábban eldőlt.

A UIPM szerint egy 26 sportolóból álló fókuszcsoportos vizsgálat után hozták meg a döntést. Ezzel biztosítják egy olyan sportág jövőjét, amely több mint 100 éve az olimpiai játékok alapvető részét képezi.

„Hosszú hónapokig tartó részletes tárgyalások után egy olyan mérföldkőnek számító döntés küszöbén állunk, amely örökre megváltoztatja a modern ötkarikás sportág történetét" - mondta Yasser Hefny, az UIPM sportolói bizottságának elnöke. „Bár a konkrétumokat még véglegesítenünk kell, egy új és kivételes lehetőségünk van arra, hogy sportágunk növekedjen és láthatóvá váljon a következő generációk számára.”

Fókuszcsoport ide vagy oda, a Pentathlon United, egy független sportolói érdekképviseleti szervezet által végzett felmérés szerint a sportolók több mint 95%-a elégedetlen volt azzal, ahogyan az UIPM a változást végrehajtotta.

A The Guardian cikke szerint a sportág több vezető sztárja levélben fordult a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz, amelyben a beavatkozást sürgette. Ez azonban nem tűnik valószínűnek, mivel a NOB elnöke, Thomas Bach a jelek szerint támogatja a változtatást a tavalyi tokiói olimpián történt megrázó jelenetek után.

A jelenleg aktív sportolók ellenvetése ésszerű. Még egy pályakezdő hivatásos öttusazó is legalább 10 éve űzi a sportot, aktív kapcsolatban van napi szinten a lovakkal. Egy teljesen más típusú, eddig a hagyományos sportolói életben ismeretlen formát megtanulni ekkora rutin mellett már nagyon nehéz, különös hátrányt jelenthet, akinek nem sikerül.

via részben The Guardian