Moszkva volt az olimpiák történetének egyik mélypontja

A politika nagyon éreztette a hatását, ekkor az olimpia politika felettisége igencsak háttérbe szorult…

1. A nemzetközi helyzet fokozódik! Moszkva, megelőzve Los Angelest, megkapta a rendezés jogát 1980-ra. Lázasan folytak a munkálatok, a szovjet főváros ki akart tenni magáért. De jött 1979 decembere, ami egy csapásra megváltoztatta az addig enyhe hidegháborús hangulatot. A Szovjetunió megszállta Afganisztánt, így kezdetét vette egy elhúzódó, óriási pénzeket felemésztő háború.

Jimmy Carter amerikai elnök követelte a szovjet csapatok kivonását, sőt, az olimpia bojkottjával fenyegetett, ha 1980 februárjáig ez nem történik meg. A csapatok maradtak, Amerika pedig bojkottra szólította fel a nyugati országokat. A NOB is elítélte a szovjet beavatkozást, mégsem akarta elvenni a rendezést Moszkvától. Néhány nyugati ország, például Nagy-Britannia, nem maradt távol, hanem olimpiai színekben indultak. Végül 81 ország 5200 sportolója vett részt a játékokon.

2. Terülj, terülj asztalkám. Moszkva szerette volna bebizonyítani, hogy a keleti blokk fővárosa képes rendezni egy tökéletes olimpiát. És összességében ez sikerült is, úgy, hogy több mint 40 ország maradt távol. A biztonság mindenek felett jegyében a Luzsnyiki stadionba szigorú ellenőrzések után lehetett csak belépni. Aki nem moszkvai lakos volt, azt be sem engedték kocsival a városba. A megnyitótól kezdve harckocsik állomásoztak a városban és környékén.

Mégis, a lakosság a kényelmetlen körülmények ellenére örült az olimpiának. Hogy miért? Mert megteltek az árúházak olyan termékekkel, amikből addig hiány volt: iparcikkhez, húshoz, halhoz, különféle finomságokhoz lehetett hozzájutni. Egy olyan országról beszélünk, ahol ezeket a termékeket elsősorban a magasabb beosztású párttagok kaptak meg. A játékokon végül taroltak a szovjetek, 80 aranyérmet nyertek, a 195 szerzett medálból.

3. Repül a, repül a… Jurij Szedih a 80-as években meghatározó alakja volt nemcsak a kalapácsvetésnek, hanem az egész atlétikának. 21 évesen, 1976-ban már aranyérmet nyert és jött a hazai olimpia 1980-ban. Már az első dobásával világrekordot döntött, amivel később meg is nyerte az olimpiát. A bökkenő az, hogy kilépett, csak a versenybíró nem vette észre.

Nem ez volt az egyetlen eset, amikor hazai versenyző javára alakultak gyanúsan jól a dolgok. De az akkori férfiideál nemcsak aranyat vadászott az olimpián, hanem feleséget is. Nem akárkiket vett el, két olimpiai bajnoknőt: az 1980-as olimpián ismerkedett meg a 100 méter síkfutás győztesével, Lyudmila Kondratyevával, majd az 1985-ös válás után, 1988-ban a súlylökő olimpiai bajnokkal, Natalya Lisovskayával kötötte össze az életét. Karrierje csúcspontja 1986 volt, akkor érte el a máig fennálló világcsúcsát, a 86,74 métert.

4. Bumm a fejbe! A moszkvai olimpián taroltak a kubaiak ökölvívásban. Hat aranyérmet vittek haza, közülük azonban kiemelkedik Teófilo Stevenson nehézsúlyú bokszoló, aki itt szerezte meg a harmadik olimpiai aranyát. Az első olyan bokszoló, aki egy súlycsoportban szerzett zsinórban három elsőséget. 1972-ben megverte az akkori nagy esélyest, a döntőre pedig az ellenfele nem tudott kiállni sérülés miatt. 1976-ban az első három ellenfelét összesen körülbelül hét és fél perc alatt intézte el.

1980-ra már igazi sztárnak számított, és csak az elődöntő okozott neki nehézséget, de utána a döntőt magabiztosan nyerte. Három olimpiai arannyal és három amatőr világbajnoki címmel a valaha volt egyik legnagyobb bokszolónak számít. A profivá válást megnehezítette származása, Kubában ugyanis nem támogatták a profi sportot, így végül amatőrként vonult vissza 1987-ben.

5. Csere-bere aranyérem, ki mit nyert most éppen? 1980-ra a középtávfutásban a britek számítottak favoritnak: Sebastian Coe 800-on, míg Steve Ovett 1500-on. Szinte borítékolni lehetett a sikerüket a kedvenc számukban, ám az élet máshogy döntött. Ovett 800 méteren egy nagyszerű hajrával megverte Coe-t, aki hat nappal később egy elképesztő utolsó száz méterrel visszavágott 1500-on.

Coe pályafutása csúcsán mononukleózist diagnosztizáltak nála, sokan kételkedtek benne, hogy folytatódhat-e a pályafutása. Végül olyannyira folytatódott, hogy sikerült megvédenie címét 1984-ben Los Angelesben. Ráadásul olimpiai csúccsal, így máig ő az egyetlen, aki 1500 méteres síkfutásban címet tudott védeni. Lord Sebastian Coe aktív pályafutása után politikai pályát választott, konzervatívként a törvényhozás mindkét házában megfordult. A 2012-es londoni olimpia főszervezőjeként vált igazán híressé, jelenleg pedig a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (World Athletics) elnöke.

5+1. Lovas nemzet a magyar! Hét aranyat ért el a magyar küldöttség, azonban egy rekord mégis megdőlt: a kijutott sportolók számában ez az olimpia viszi máig a prímet, ugyanis 263-an vettek részt a moszkvai játékokon. A birkózók voltak a legeredményesebbek: kér arannyal (Kocsis Ferenc és Növényi Norbert), három ezüsttel és két bronzzal. De egy olyan címvédést emelek ki, ami a Magyar-vándor elterjedését eredményezte a tornasportban.

Dr. Magyar Zoltán akkoriban az egyik, ha nem a leghíresebb magyar sportoló volt. Újítóként a lólengésben hivatalos világversenyen nem talált legyőzőre. Ő mutatta be először a nagyközönségnek a Magyar-vándor (amit róla neveztek el), az orsó és a szökkenő vándor elemeket, amik ma már alapgyakorlatok a lólengésben. Az állatorvos végzettségű sportoló jelenleg a MOB elnökségének tagja, a Magyar Olimpiai Akadémia alelnöke és a Fradi örökös bajnoka.

Forrás: mult.kor.hu, olimpia.hu, britannica.com, britannica.com, magyarszo.rs, britannica.com, eurosport.hu, britannica.com, olimpia.hu

Minden reggel hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.