Kinek a felelőssége, hogy Vinícius ne sírjon, és a bíró ne meneküljön a meccsről?

A brazil válogatott Spanyolország elleni felkészülési mérkőzése előtt, a brazil válogatott Vinícius Júnior sajtótájékoztatón vett részt. Az újságírók nemcsak a meccsről, hanem a real madrid-os ügyeiről is kérdezték. A játékost sorozatos rasszista támadások érik, amit egyre nehezebben visel. Az egyik ezt firtató kérdésnél el is sírta magát.

Inkább a sportújságok pletykarovatának része volt a napokban az, amit az angol kilencedik vonal egyik találkozóján történt. A Snodland Town–Tunbridge meccs két dologgal írta bele magát a nagy futballkódex lapjaira: a játékvezető hat piros lapot szórt ki a meccsen (csoda, hogy maradt még valaki a pályán), és biztonsági okokra hivatkozva idő előtt lefújta a mérkőzést. Vagyis aggodalma volt a saját, a játékosok, és a nézők biztonságát illetően, ami olyan mértékű volt, hogy megakadályozta a rendes meccsidő kitöltését.

Ritka témája a sportjogi cikkeknek a sportrendezvények szervezőinek felelőssége. Inkább a sportolók és versenyek helyzeteit helyezzük górcső alá. Pedig a sportjog elméletének tortájában sokkal nagyobb szelet a rendezvények dinamikája, mint ami a köznapinak szánt írásokban látható. Hiánypótló jelleggel fókuszáljunk egy kicsit a sportrendezvény szervezőire!

Kezdjük szokás szerint a kályhától! Randalírozni, verekedni, fenyegetőzni, mások személyét pocskondiázni sportrendezvényen sem lehet (látjuk felcsillanni az olvasói szemeket, ezért pontosítunk: sportrendezvényen lehet verekedni, de csak a küzdőtéren, és csak küzdősportok esetében, a sportolóknak). A sportpálya nem a dzsungel XXI. századi kinövése, a jogszabályokat ott is be kell tartani. Az ezzel kapcsolatos szabályok szinte minden országban azonosak, nálunk a jogalkotó a sporttörvényben és a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben szabályozza.

Minden sportrendezvénynek rendelkeznie kell egy szervezővel vagy rendezővel. A két fogalom valójában nem azonos, de a lényeg megértéséhez nem kell a különbséget is felfejteni. Azért sem, mert az már olyan parttalan jogászkodást indokolna, ami szétfeszítené az olvasmányos kereteket. A rendezvényeket és a szervezőket be kell jelenteni az illetékes rendészeti szervhez. Ez nemcsak a rendőrség előzetes felkészülését segíti, hanem bármilyen fennakadás esetén a megjelölt konkrét személyt keresheti a hatóság. Itt elsősorban inkább hétköznapi dolgokra gondoljunk, mint van-e plusz beléptetési pont, hol a tűzoltókészülék, a biztosítéktábla, vagy mi a helyszíni mentő telefonszáma.

A sporteseményen a személyi és tárgyi biztonság és a jogszabályok betartása a szervező feladata. Vagyis a szervező felel azért, hogy ne legyen füstbomba a meccsen, senki se jelenhessen meg kétemelet magas ötágú vörös csillaggal mint önkényuralmi jelképpel, vagy a cikk apropóján ne üvöltsön rasszista megjegyzéseket, ha a színesbőrű Vinícius Júniornál van a labda. A szervező felelőssége, hogy ezeket a vadhajtásokat lecsipegesse.

Mi történik, ha a szervező nem felel meg az elvárásoknak? A szervező hiányosságait a sportág szakszövetsége és rendőrség vagy bíróság állapíthatja meg. Konkrétan a magyar szabály komolyabb büntetéssel is szolgálhat, amit nemcsak a szervezőn, hanem a klubon is érvényesíthet: a pályaválasztás jogának megvonásától a büntetőpontokig, a sportszövetségből való kizárástól a pénzbüntetésig számos lehetőség áll rendelkezésre. A sportszövetségi kereteken belül a szervező felelősségét leggyakrabban fegyelmi eljárás keretében állapítják meg.

Mind Vinícius, mind az angol bíró esetében többek hibáztak/hibázhattak. A bajnoki meccsek szervezői mulaszthattak, hogy a rasszista és nem biztonságos viselkedés eluralkodhatott a nézőtéren. Ha a klubok nem kezelték ezt kellő alapossággal, akkor a sportszövetségnek, vagyis a spanyol- vagy angol labdarúgó-szövetség illetékeseinek kellene/kellett volna fellépnie. A szövetségi mulasztás azért üt vissza kétszeresen, mert nemcsak megtorlatlanul hagy jogszabálysértést, hanem ráadásul teret enged egy következő ugyanilyen cselekménynek.

Elég savanyú zárszó, de a sport nemcsak a felhőtlen szórakozás, a közösséghez tartozás és az egészséges életmód leképeződése. Van egy bürokratikus oldala is. Ahhoz, hogy mindannyian, sportszerető emberekként mindegyik fent említett gyümölcsöt kiélvezhessük, ahhoz meg kell teremteni az unalmas, de elengedhetetlen kereteket. Bár háttérben lévő szürke eminenciások tehát, de a szervezők, a szövetségi ellenőrök és jogalkalmazók elengedhetetlen részei a sportéletnek. Egy-egy kellemes emlék során gondoljunk néha rájuk is.

Simor Miklós
Simor Ügyvédi Iroda