Beinjekciózva, összeszorított fogakkal játszott a marokkóiak vb-hőse, így is ő futotta a legtöbbet
Publikálva 07/03/2023 - 18:33 GMT+1
Sofyan Amrabat az Athleticnek adott interjúban elárulta, van benne pici csalódottság a világbajnokság vége miatt, összességében azonban büszke a Marokkóval elért negyedik helyre. Ehhez pedig jelentősen hozzátette a maga részét, hiszen komoly fájdalmak közepette is vállalta a játékot, sőt, senki sem futott nála többet a mezőnyben. A játékos azt is elárulta, mit tanult Erik ten Hagtól.
Sofyan Amrabat a marokkói válogatott egyik legjobbja volt a vb-n
Fotó: Getty Images
Sofyan Amrabat egy személyben megtestesítette mindazt, amiről a marokkói válogatott játéka szólt.
Marokkó sok semleges szurkoló szívébe belopta magát a szívós játékával és az afrikai válogatottakkal kapcsolatos sztereotípiák többségére markánsan rácáfoló szervezettségével. Walid Regraui csapata történelmet írt, miután az afrikai nemzetek közül elsőként jutott elődöntőbe világbajnokságon, menet közben olyan válogatottakat eltakarítva, mint Spanyolország vagy épp Portugália. Végül az elődöntőben és a bronzmeccsen is kikapott, így a negyedik helyen zárt Katarban.
Egy olyan csapatból, amelynek a kollektív munkában rejlik a legnagyobb ereje, mindig nehéz egyetlen embert kiemelni, nincs ez másként Marokkó esetében sem. Mégis, ha csak egyetlen játékost lehetne megnevezni, aki egy személyben megtestesítette a csapat lényegét, a többség valószínűleg a Fiorentina klasszisát, Sofyan Amrabatot említette volna, aki egészen elképesztő védőmunkával hívta fel magára a figyelmet a középpálya tengelyében.
„Tudjátok, egy picit még most is rosszul érzem magam” – mondta az Athleticnek adott interjúban. „Nem egyszerű ezt kimondani, mert nagyon különleges volt Marokkó számára az elődöntő. Katarban történelmet írtunk. Fantasztikus, őrült torna volt. Egyetlen csapat sem futballozott olyan szellemben, mint mi. Ugyanakkor én egy győztes típus vagyok, és amikor ennyire közel vagy a célhoz, akkor ott szeretnél lenni a döntőben.”
Amrabat elszántságát jelzi, hogy a világbajnokságon sérülten is vállalta a játékot, pedig már a Spanyolország elleni meccsen kétséges volt, pályára léphet-e. „A hátammal bajlódtam. A semmiből jött, a meccs előtti napon. Mozdulni sem tudtam, a hátam teljesen beállt. Hajnali háromig dolgoztunk a fizióssal, hátha javul. Mindent kipróbáltunk, de aludni sem tudtam a stressztől. Csak azon járt az agyam, tudok-e így játszani.”
/origin-imgresizer.eurosport.com/2022/12/21/3512358.jpg)
Sofyan Amrabat
Fotó: Getty Images
„A meccs reggelén is voltak fájdalmaim. Beszéltem az edzőmmel, aki azt mondta, játszanom kell, szükségük van rám, ez a világbajnokság, a hazám számít rám. Nem volt olyan lehetőség, hogy ne játsszak, ugyanakkor tartottam attól, hogy cserben hagyok valakit a teljesítményemmel. Azt viszont nem tudtam, hogyan fogom kivitelezni. Nem aludtam, fáradt voltam, fájt a hátam. Bemelegítettem, de nem javult. Mondtam az edzőnek, hogy játszani akarok, de 10 perc után cserére lehet szükség.”
„Kaptam egy injekciót, és mire meghallottam a sípszót, minden kiment a fejemből. Őrült módjára játszottam. 120 percig tartott, mert hosszabbításba torkollott a meccs. 15 kilométert futottam, a legtöbbet a pályán lévők közül. Sosem felejtem azt a meccset. A szüleim a lelátón ültek. Anyám azt mondta, nem aludtak apámmal, mert azért imádkoztak, hogy pályára tudjak lépni. És később ez volt az a pillanat, amikor előtörtek az érzelmek. Máskor nem vagyok érzelmes, de ha jön, akkor jön.”
Amrabat apja 15 éves volt, amikor sok más marokkóihoz hasonlóan Hollandiába költöztek a családdal. Sofyan már itt látta meg a napvilágot, és pályafutásának legelején a holland korosztályos válogatottban játszott, 16 évesen azonban elkötelezte magát Marokkó mellett. Neveltetésében így is nagy szerepe van a holland iskolának, ezen belül egy bizonyos Erik ten Hagnak, aki az Utrechtnél eltöltött időszakában nagy hatással volt a fiatal középpályásra.
„Az nagyon fontos volt. A második évemet töltöttem a felnőtteknél, ő pedig kész tervvel rendelkezett. Megkérdezte, mik az erősségeim, illetve, hogy miben szeretnék fejlődni. Kezdettől fogva sokat foglalkozott velem. De nem csak velem, hanem az összes játékossal. Olyan edzőből sok van, aki a csapattal általánosságában sokat foglalkozik, ő viszont az egyéni munkára is nagy hangsúlyt fektetett, mert tudta, hogy ha az egyének fejlődnek, a csapat is fejlődni fog.”
Amrabat az Utrechtnél eltöltött éveket követően megfordult a Feneyoordnál és a Club Brugge-nél is, azonban a Serie A-ban vált ismertebb játékossá, ahol a Hellas Veronánál tűnt fel Ivan Jurić rendszerében. A Fiorentina még idejében eszmélt, és gyorsan lecsapott a marokkóira, aki a mostani szezonban kirobbanthatatlan alapember lett a csapatban, amely a bajnokságbeli bukdácsolás ellenére két kupasorozatban is a végső győzelemért küzdhet.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2023/02/19/3561319.jpg)
Amrabat a Fiorentinában is kirobbanthatatlan alapember
Fotó: Getty Images
„26 éves vagyok, az emberek azt gondolják, ezek egy labdarúgó legjobb évei. Jól érzem magam, mostanra bőven van tapasztalatom, nagy meccseket játszottam. Idén elődöntősök vagyunk az Olasz Kupában, de versenyben maradtunk az Európai Konferencia-ligában is. Csodálatos szurkolóink vannak, ezért nagyon szeretnénk nyerni valamit nekik, mert a pályafutásod végén ez az egy dolog számít: hogy mi mindent nyertél.”
A marokkói középpályás iránt már a télen is volt érdeklődés a topcsapatok részéről, leginkább a Barcelonától, és ha lehet hinni a híreknek, nyitott lett volna a katalánok ajánlatára. Noha az üzlet kútba esett (Amrabat pedig utólag elnézést kért a társaktól a hozzáállása miatt), a nyáron nagy eséllyel léphet magasabb szintre, a Barcelona mellett ugyanis a Premier League-ből is van iránta érdeklődés, többek között a Ten Hag által irányított Manchester Unitednél is felmerült a neve.
Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés