Van, amikor megéri edzőt váltani, de azért ez nem csodaszer

Publikálva 20/01/2022 - 16:57 GMT+1

Elúszni látszanak a szezon előtt kitűzött célok? Mi sem egyszerűbb, elég lecserélni a kispadon ülő szakembert, máris minden jobb lesz. Vagy nem. Elemzők régóta vizsgálják, valóban javul-e az edzőváltás hatására a csapatok teljesítménye, egyértelmű bizonyítékokat azonban nem találtak a jelenség létezésére.

Andriy Shevchenko - fotó: Marco Bertorello

Fotó: AFP

Ha valaki rossz időzítéssel húzza meg az edzőcserét, a rövid távú előnyöket sem tudja kihasználni. Mindezt a gyakorlatban a Genoa mutatta be.

Szebb napokat megélt Regista podcastünkben Mártha Bence gyakran hangoztatott elmélete volt, miszerint az olasz élvonalban legalább két-három olyan klub van, amelynek az égvilágon semmi célja sincs a szezonban. A nemzetközi kupákhoz nem elég jók, a kieséshez nem elég rosszak – a kettő közötti vákuumba pedig olyan – szintén szebb napokat megélt – klubok kúsztak be, mint az Udinese, a Cagliari vagy épp a Genoa.

Bundesliga 2

A Hertha BSC elnézést kért Dárdai viselkedése miatt

10/04/2024 - 14:50

Mondjuk úgy: a jelenlegi formájában nem sok értelme van a 20 csapatos Serie A-nak. Kétségtelenül szerethető, amikor egy fanatikus szurkolótáborral rendelkező dél-olasz klub x évnyi másod- és harmadosztály közötti ingázást követően, egy-két anyagi csőddel a háta mögött visszatér az élvonalba. Másfelől viszont a bajnokság színvonalát csak lefelé húzza: tavaly például a Crotone 92 kapott góllal, -47-es gólkülönbséggel zuhant vissza a másodosztályba.

Ez a helyzet ráadásul lehetővé tette azt a semmittevést, amit koncepcióként még hatalmas jóindulattal sem lehetett megfogalmazni. Az ország legrégebbi klubjánál ez a nihil egyenesen kétségbeejtő látvány, márpedig a Genoa – nagyjából Giampiero Gasperini 2016-os távozása óta – alaposan belesüppedt a középszerűség mocsarába. Ebben az idényben azonban ráfázhatnak megúszás politikájára, és 2007 óta először a másodosztályban találhatják magukat.

A helyzet a genovaiak szempontjából mindenképpen aggasztó: a csapat 22 forduló alatt csak 12 pontot szerzett, és hat egységgel elmarad a bennmaradást érő 17. pozíciótól. Ebben a szezonban egyetlen győzelmet hozott össze, szeptemberben három ponttal távozott a szintén a kieséstől fenyegetett Cagliari otthonából, azon kívül egyetlen említésre méltó bravúrja volt a csapatnak: hazai pályán 0-0-t játszott december végén az Atalantával.

Most az edzőmágia sem jött be

A kiesés ellen menekülő kluboknál rendszerint a kispadokon változtatnak először, egyrészről ez még mindig olcsóbb megoldás, mintha a keretet erősítenék, másrészt ismert jelenség a new manager bounce, vagyis az edzőváltások utáni formajavulás. A jelenség hátterét évek óta vizsgálják, és ez alapján megállapítható, hogy – bár nem szükségszerűen van ok-okozati összefüggés – rövid távon megfigyelhető valamennyi javulás az eredményekben.

Jürgen Klopp, Mario Götze

Fotó: Getty Images

Omar Chadhuri, a 21st Club elemzője 2017-ben azt mondta a Reutersnek: túlértékelik az edzőváltások hatásait. „Sokat kutattunk ebben a témában. A futball elég szokatlan sport, amelyben kevés a gól. Ez azt jelenti, hogy egy csapat kikaphat úgy, hogy jól játszik, de nyerhet rossz játékkal is. Az edzőváltásoknál azt tapasztaltuk, hogy a csapat játéka gyakran rendben van, viszont egyszerűen nincs szerencséjük.”

„Elég egyetlen kulcsfontosságú pillanat, ami nem alakul kedvezően, és az dönt a három, az egy vagy a nulla pont között. Legtöbbször az van, hogy a kirúgott edzőknek nincs szerencséjük. Olyan, mintha ötször egymás után írást mondanál, és minden alkalommal veszítenél. Majd a következő ember ugyanúgy írást mond, és nyer. Ugyanez a helyzet az edzők esetében is” – fogalmazott az elemző, aki szerint számos tényező alakíthatja az eredményeket.

75%-ban a szerencse a legfontosabb tényező, a maradék 25%-ban vannak a párosítások, a sérülésből visszatérő játékosok, illetve az öltözőn belüli emelkedett hangulat.

Még egy adalék: a kutatók vallják, hogy a jelenség abban az esetben is működik (amennyiben megvannak az alapok), ha nem váltanak edzőt. Jürgen Klopp például az utolsó dortmundi szezonjában az őszt az utolsó helyen zárta, ám – a korábbi eredményei iránti tiszteletből – nem rúgták ki. Végül a tavasszal már a második legjobb teljesítményt nyújtották, miközben drasztikus változások nem történtek: egyszerűen csak megfordult a csapat (bal)szerencséje.

Genovában most elszúrták

Talán mondani sem kell, hogy a Genoa gyakran kerül a szokásos edzőkeringő középpontjába, csak az elmúlt 10 évben 18-szor váltottak a kispadon, ami durván évi kettes átlagnak felel meg. Idén november 6-ig tartott a türelem, és megköszönték Davide Ballardini munkáját (aki ezzel negyedik alkalommal állt fel a klub padjáról), helyére a 2004-ben aranylabdás, edzőként az ukrán válogatottat irányító Andriy Shevchenko ült le.

Andriy Shevchenko

Fotó: Getty Images

Itt vissza is kanyarodhatunk Chadhuri megállapítására, miszerint a new manager bounce gyakran csak a kedvezőbb sorsolásnak köszönhető: jobb esetben a klubok tudatosan időzítik az edzőcserét egy könnyebb időszakra, amikor egymást követően több, nyerhetőnek gondolt meccs következik. Ehhez képest a Genoa vezetősége meglehetősen furcsa időpontot választott Shevchenko kinevezésére, a rá váró sorozatból ugyanis békeidőkben sem számíthatott volna sok pontra a csapat.

Végül így alakultak Shevchenko mérkőzései:

AS Roma 0-2
Udinese 0-0
AC Milan 0-3
Juventus 0-2
Sampdoria 1-3
Lazio 1-3
Atalanta 0-0
Sassuolo 1-1
Spezia 0-1

Ebben a periódusban egyszerűen nem volt olyan szakasz, amikor megfordíthatta volna a szerencséjét a Genoa, ebben a formában az edzőcserének – főleg, hogy egy klubszinten abszolút újoncot ültettek le – nem sok értelme volt. Végül a Shevchenko-éra nem tartott sokáig: kicsivel több mint két hónap után, január 15-én menesztették. Ideiglenes utódja Abdoulay Konko lett, aki egy megalázó, 6-0-s vereséggel kezdte edzői pályafutását.

Nem a legvonzóbb kispad

Látva a kemény sorsolást és a csapat állapotát, már novemberben sem tűnt jó ötletnek Shevchenko részéről, hogy elfogadta a klub ajánlatát, ugyanis valóságos csoda lett volna, ha ebből pozitívan tud kijönni. Főleg annak fényében volt váratlan az ukrán szerepvállalása, hogy mostanáig okosan menedzselte az edzői pályafutását, a válogatott kispadját is csak akkor vette át, amikor már úgy érezte, kellően érett a feladatra.

A genovai edzőkérdés már csak azért is izgalmasnak tűnt, mert az olasz sajtóban két egykori Hertha-edző neve is felmerült: Bruno Labbadia és Dárdai Pál. Hogy meddig jutottak a tárgyalásokkal, vagy csak az újságírók fantáziájában létezett ez a kapcsolat, nem tudhatjuk, Labbadia viszont biztosan nemet mondott a klub megkeresésére. A befutó így aztán a német Alexander Blessin lesz, akit idény közben kivásárolt a KV Oostendétől a Genoa.

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.

Bundesliga 2