A legtöbb klubnál nyitott tetejű buszon ünneplik a kupagyőzelmeket vagy adott esetben a feljutást, a Venezia természetesen ezen a téren is kivételt képez: ott ezt is gondolán oldják meg.


Velence a világ egyik leghíresebb városa, amely elsősorban a gazdag kulturális és építészeti örökségéről ismert, a sport – és azon belül a labdarúgás – legfeljebb csak amolyan mellékes érdekességként szokott felmerülni. Pedig a város labdarúgócsapata(i) meglepően sikeres történelemre tekintenek vissza, több ízben az olasz elsőosztályban is feltűntek, sőt, 2020/21 végén is feljutást ünnepelhettek, így az előttünk álló szezonban a Serie A-ban küzdhetnek.
Serie A TIM
Az ötödik fordulóig kellett várni, de összejött a győzelem a Juvénak is
22/09/2021 20:53
A siker persze relatív, hiszen arról azért szó sincs, hogy a Venezia dominálta volna az olasz bajnokságot, mindenesetre az 1907-ben alapított Venezia Football Club sokáig az élvonalban szerepelt. Legnagyobb sikerei között említhető az 1941-es Olasz Kupa-győzelem, valamint az 1941/42-es idény, amely során harcban volt a bajnoki címért, ám a sorsdöntő, Roma elleni mérkőzést elveszítette a csapat, többek között egy elhibázott büntető miatt.
A velencei aranykorszaknak a háború vetett véget, a klub a Serie A 1945-ös újraindítását követően folyamatosan anyagi problémákkal küzdött (ez egyébként a teljes történetét végigkísérte), a hatvanas években azonban még akadtak sikeresebb korszakok, amikor az élvonalba is sikerült visszakapaszkodni. 1967-ben viszont ismételten kiestek a Serie A-ból, és mintegy 30 éven át nem is tértek vissza – ebben az időszakban a Serie C és D mezőnyében tengődtek többnyire.
Változást az 1987-es év és egy különc üzletember megérkezése hozott el.

Zamparini: felfutás után káosz

Olaszországban gazdag hagyományokra tekintenek vissza a különc klubvezetők, klubtulajdonosok (e kettő gyakran közös metszetet képez), akadt ilyen a Venezia történetében is. Ami azt illeti: a Serie A történetének leginkább megosztó alakja: Maurizio Zamparini, aki később a Palermo tulajdonosaként vált híressé (leginkább a gyakori edzőváltásai miatt) a nyolcvanas évek végén azonban ő karolta fel a csődközelben lévő, és negyedosztályban sínylődő klubot.

Maurizio Zamparini, Paulo Dybala, Palermo, Getty Images

Fotó: Getty Images

Zamparini ténykedését a Venezia kapcsán is két részre kell osztani. Akadtak olyan döntései, amelyek kifejezetten szembementek a szurkolói kultúrával, kitartóan lobbizott például azért, hogy az ikonikus Pierlugi Penzo stadion helyett a sokkal központibb Francesco Baracca legyen a klub otthona. Pontosabban a klubok otthona, mivel a Venezia mellett felvásárolta a szintén velencei AC Mestrét is, majd azzal a lendülettel összeolvasztotta őket.
Néhány éven át valóban a Francesco Baraccában játszotta a meccseit a klub, de a szurkolói nyomás hatására, és némi átalakítást követően visszatértek eredeti otthonukba. A Venezia és a Mestre egyesítésének az arculatra nézve is voltak hatásai, a Venezia zöld-fekete alapszínéhez hozzáadták a mestrés narancssárgát, azóta Arancioneroverdi (narancs/zöld/fekete) a klub beceneve. Zamparini éveiben az elnök áruházlánca, az Emmezetta volt a csapat főszponzora.
Zamparini sohasem rejtette véka alá, hogy nem tulajdonít nagy jelentőséget a tradícióknak, éppen ezért gyakran került konfliktusba a szurkolókkal, azt viszont tagadhatatlan, hogy a módszerei eredményesek voltak. Az irányítása alatt a Venezia három osztályt ugrott felfelé, három évtized után ismét élvonalban futballozhatott, egészen három szezonon keresztül. 2002-ben azonban a klub visszaesett a Serie B-be, Zamparini pedig azzal a lendülettel ott is hagyta Velencét.

Döntését azzal indokolta, hogy hiába dolgozott 15 éven keresztül, hogy új stadiont építhessen, erre végül nem kapott engedélyt az önkormányzattól.

Ezt követően vásárolta meg 15 millió euróért a másodosztályú Palermót, nem kis felfordulást hagyva maga mögött, ugyanis vitte magával az edzőjét és 12 játékosát Szicíliába, köztük a Venezia legnagyobb sztárjait. Ennek ellenére a Palermónál nem jöttek azonnal a sikerek, legalábbis nem abban az ütemben, ahogyan azt az elnök megígérte a szurkolóknak, ekkor hangzott el, hogy „levágja a játékosok golyóit, és felzabálja az összeset a salátájával.”

Három csőd egy évtized alatt

Zamparini távozása kihúzta a szőnyeget a Venezia alól, amelynek nem sok esélye volt fennmaradni legjobb játékosai nélkül. Habár csodával határos módon 2003-ban és 2004-ben is sikerült elkerülni a kiesést, a 2004/05-ös idényben már semmi sem mentette meg a búcsútól a klubot, amely ekkorra annyira súlyos anyagi gondokkal is küzdött, hogy hivatalosan is csődbe ment. 2005 nyarán Societá Sportiva Calcio Venezia néven újraalapították, és a Serie C2-ben folytathatta a szereplést.

Pierlugi Penzo stadion - fotó: Soccerbible

Fotó: Other Agency

Habár gyorsan sikerült a Serie C1-be jutni, 2009-ben ismét a csőd vetett véget az álmoknak, olyannyira, hogy az a veszély is fennállt: profi klub nélkül marad a város, de Massimo Cacciari polgármester személyes közbenjárásának is köszönhetően megalapították a Football Club Unione Veneziát, amit elismertek az SSC Venezia jogutódjaként. 2012-ben a klub megnyerte a Serie D-t, és három évet a harmadosztályban töltött, de aztán megint elfogyott a pénz.

Egy amerikai ügyvéd észrevette a piaci rést

Változnak az idők Olaszországban is, ma már szinte teljesen kikoptak az élvonalból a családokhoz köthető futballvállalkozások, egyúttal egyre több a külföldi befektető. Leginkább az Egyesült Államokból jártak sikerrel (már ami a klubok megvásárlását illeti), 2015-ben a Venezia is egy amerikai ügyvéd, Joe Tacopina kezébe került. Tacopinát komolyan megdöbbentette, amikor észrevette, hogy a városban rejlő potenciál ellenére mennyire hányattatott sorsa volt a klubnak.
„Azt mondtam: ’Na, várjunk csak. Itt van a leggyönyörűbb és egyértelműen legkülönlegesebb városa a világnak, ahol évente 25-30 millió turista fordul meg.’ Egy teljes napig gondolkoztam, amikor szép lassan rájöttem, mekkora lehetőség ez. Úristen, mit csinálok?! Hogy lehet az, hogy senki más nem látja, hogy ott van a calcio és Velence, Olaszország legjellegzetesebb városa egy helyen? Miért? Miért? És hogyan tudnám megszerezni?”
A hogyan végül sokkal könnyebb volt, mint azt várta, hiszen a Venezia ismét becsődölt, egy évtizeden belül már harmadjára. Tacopinának megvolt a lehetősége, hogy megvásárolja a klubot, ám ezt túl költségesnek ítélte meg, hiszen a 6 millió eurós adósságot is rendezni kellett volna, a sok egyéb felhalmozódott kiadás mellett, így aztán hagyta, hogy a klub elsüllyedjen az adósságban. Amikor ez megtörtént, más néven, de újralapította néhány befektető segítségével.

2016, Pippo Inzaghi, Joe Tacopina, Venezia, LaPresse

Fotó: LaPresse

Tacopina ekkor már jól ismerte az olasz viszonyokat, hiszen a Roma és a Bologna vezetőségében egyaránt dolgozott, nem is eredménytelenül: bár megoszlanak a vélemények, mekkora szerepe volt a sikerekben, az vitathatatlan, hogy mindkét klub jobb állapotban volt az érkezéséhez képest. Velencében mindent a városra próbált felépíteni, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a klub hasonló kötelező turisztikai látványosság legyen, mint mondjuk a Sóhajok hídja.
A klubot végül Venezia Football Club néven alapították meg, megtartva a klasszikus zöld-fekete-narancssárga színeket (bár néhány idősebb AC Mestre-szurkoló így is azt érezte, hogy őket túlzottan háttérbe szorították). Az egyik leginkább szembetűnő változást a címer hordozta: a régi egy bibliát tartó, szárnyas oroszlánt ábrázolt (Szent Márkot szimbolizálva), az új változat egy sokkal agresszívebb, fogait is kivillantó oroszlán lett.
A régi oroszlán azt üzente: ’Üdv a városunkban, látogatók, vigyázzatok magatokra. Ez a mostani azt mondja, hogy takarodj a picsába, különben meggyilkolunk.
Tacopina a nagy üzletet a mezeladásokban látta meg, szerinte ugyanis ma már a turisták nem feltétlenül elégednek meg annyival, ha be tudnak zsebelni egy újabb Szeretem Velencét feliratos pólót, hanem valami egyedibbre vágynak. Például egy stílusosan megtervezett, Velencére emlékeztető mezre, ami a futballmezek világából is kitűnik. „Ha csak az éves turisztikai forgalom 1%-át sikerül bevonzani, éves szinten az is 20 millió eurót jelent” – számolt optimistán.

Márpedig az üzleti szempontok fontosak

Tacopina alatt előrelépett a klub, Filippo Inzaghi irányításával a harmadosztályból sikerült a Serie B élmezőnyébe kerülni, ám az egykori milánói közönségkedvenc távozását követően megint elindult a lejtőn a klub. 2019-ben három edzőt is elfogyasztottak, majd elveszítették a Serie B-ben maradásért megrendezett rájátszást a Salernitana ellen, és csak azért maradhattak a másodosztályban, mert a Palermót közben a Serie D-be száműzték.
Hogy a zuhanást mielőbb megállítsák, a tulajdonosok eltávolították Tacopinát az elnöki székből, és a helyére az Duncan Niederaurer került, aki korábban a New York-i tőzsdét is vezette egyebek mellett. Ezt azért is tudták könnyedén megvalósítani, mert egy Niederaurer által vezetett befektetői kör 2020 februárjában bevásárolta magát a Veneziába, azóta pedig körülbelül 20 millió eurót költöttek a klubra. Niederaurer egyik fő célja a stabil anyagi háttér megteremtése.
„Az a célunk, hogy üzletként kezeljük a klubot, valódi költségvetéssel, és megfelelően egyensúlyozzunk a pályán elért eredmények és a felelős gazdálkodás között. Kidolgoztunk egy pénzügyi tervet, amihez ragaszkodunk, nem hagyjuk, hogy az egónk útban legyen” mondta, elismerve, hogy rutintalannak számít a futballban. „Számomra ez most egy tanulási időszak, meglátjuk, hol tudok segíteni a klubnak.”
A rövid távú célok között szerepel az új edzőközpont, a 7000 fős stadion bővítése, hosszú távú szerződéssel marasztalnák az edzőt, átalakítanák az utánpótlást és egy női csapatot is létrehoznának. „Amennyiben nem leszünk sikeresek a Serie A-ban, az sem jelenti azt, hogy kudarcot vallottunk. Fejlesztettük a klubunkat, az üzletünket, a stadionunkat és a központunkat. Ha a nagyobb képet nézzük, ami egy ilyen projekt esetében szükséges, ezek a fejlesztések nem tűnnek kudarcnak.”

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Serie A TIM
Hogyan fog ilyen középpályából csapatot építeni a Juventus edzője?
24/09/2021 11:36
Serie A TIM
Címet véd az Inter, utat tör magának a Milan, esetleg mindenkit lenyom az Atalanta?
18/09/2021 12:13