Senki sem akar igazságot a focipályán, mindenki a kedvező ítéletekre vár

Március elején a Lazio hazai pályán fogadta a Milant. A mérkőzés 1-0-s vendégsikerrel ért véget, de a találkozó nem a hajrában begyötört győztes gól miatt maradt emlékezetes. A rangadót követően Marco Di Bello játékvezető egyhónapos eltiltást kapott, miután a bírókat felügyelő Gianluca Rocchi úgy ítélte meg, hogy kritikus helyzetekben rossz döntéseket hozott, és a végére teljesen kicsúszott az irányítás a kezei közül.

Di Bellón a Lazio-tábor számon kért egy elmaradt tizenegyest (Mike Maignan a kapuból kirontva elkaszálta Taty Castellanost), illetve Luca Pellegrini kiállítását is jogtalannak érezték. Utóbbi egy már-már szürreális jelenetsor eredménye volt. Castellanos egy párharcot követően a földre került, ám a játékvezető nem fújt, a védő pedig megpróbálta kiengedni a labdát. Christian Pulisic viszont leszerelte, és megindulhatott volna a kapu felé, ezért Pellegrini hátulról lerántotta.

A találkozón Di Bello három piros és tíz sárga lapot osztott ki, ennek jelentős részét a 80. perc után, amikor már valóban elveszítette a kontrollt. Abban viszont, hogy így alakult, nem csak a bíró volt a ludas, a játékosok – főleg a rómaiak – már a találkozó kezdetétől fogva hevesen reklamáltak minden ítélet után. Ha csak a reakciókat nézzük, azt gondolhatnánk, hogy a világ legnagyobb igazságtalansága történt, holott a jelenetek külön-külön nem lennének botrányosak.

Maignan eltalálta Castellanost? El, de a labdát is elsodorta, és utólag nem is vették elő ezért a döntésért Di Bellót. Le kellett volna fújnia a Bennacer-Castellanos párharcot? Igen, de hány és hány ehhez hasonló jelenet marad megtorlatlanul egy meccsen? Pellegrini második sárgáját még csak vitatni sem lehet: ha egy sérült csapattárs miatt meg akarják állítani a játékot, ki kell rúgni a labdát, ezt minden játékos tudja.

Röviden: önmagában még egyik jelenetnek sem kellett volna olyan reakciókat kiváltania, amelyek azon a meccsen előtörtek a játékosokból. Ez a hisztérikus hangulat – ami a lelátókra is átragadt – gyakorlatilag irányíthatatlanná tette a meccset; a bíró minden egyes döntésénél nyomás alatt érezte magát, így aztán az 50-50-es helyzetekben inkább semmit sem ítélt. Majd, amikor már végleg eluralkodott a káosz, jobb híján a lapokat kezdte el osztogatni.

Sokszor bele sem gondolunk, mennyire iszonyatosan nehéz dolguk van a játékvezetőknek. Pillanatok alatt kell eldönteniük, ki ért hozzá utoljára, hogy lábat talált-e előbb a becsúszva menteni igyekvő védő, vagy hogy hozzáért-e a játékos kezéhez a labda. A VAR ezen segít ugyan, de nem tud mindenre választ adni: a foci ugyanis tele van olyan szabályokkal, amelyeknél meghatározó szerepe van annak, hogyan értelmezi a látottakat a játékvezető.

A közösségi médiának köszönhetően minden korábbinál könnyebbé vált a különböző narratívák terjesztése. Fél perccel a kétes jeleneteket követően a rajongói oldalak tele vannak a telefonnal rögzített tévés felvételekkel, a kommentmezőkben pedig egymásnak esnek a drukkerek, kinek csalt többször a csapata. Ti kaptatok egy ajándék tizenegyest! Nálatok pedig elmaradt két kiállítás! Aha, és arra emlékszel, amikor 2019-ben nektek segített a bíró?

Mind a mai napig keringenek videók a neten a 2009-es Barcelona-Chelsea-mérkőzésről, amely Tom Henning Øvrebø bődületes hibáiról maradt emlékezetes. És nem csak az angol drukkerek háborognak az őket ért sérelmek miatt, a Barcelona-szimpatizánsok is megpróbálják bizonyítani, hogy ellenük még több kétes ítélet született a párharc során. Ha ezeket a videókat külön-külön, kontextus nélkül nézi meg az ember, mindegyik tábornak igazat kell adnia.

Ez viszont arra is rávilágít, hogy ezekkel a videókkal nagyon könnyű manipulálni a szurkolókat, és azt a hamis látszatot kelteni, hogy ők a rendszer károsultjai. Ma már ott tartunk, hogy egyes klubok a hivatalos csatornáikon gyártanak olyan tartalmakat, amelyekben a bírók tévedéseit sorolják. A Real Madrid saját gyártású műsorában például rendszeresen előfordulnak ehhez hasonló tartalmak, ami már etikai kérdéseket is felvet.

„A Real Madrid TV videói elfogultak” – mondta az Athleticnek Eduardo Iturralde Gonzalez, korábbi játékvezető. „Ha azt mutatnák be, hogy ez a négy ítélet nekünk kedvezett, ez a négy ellenünk született, rendben lenne. Ezt információnak nevezhetnénk, ők azonban csak a hibákat szemléltetik. Ha ezzel a bírókat akarják befolyásolni, nem működik. Ezek igazából a szurkolóiknak szólnak, hogy elmondhassák, mindenki ellenük van. Mourinho is ezt csinálta, hogy egyesítse a csapatot.”

Iturralde régóta azon van, hogy felhívja a figyelmet a problémára, a Carussel nevű rádióműsorában rendszeresen beszél ehhez hasonló esetekről. Szerinte a Real Madrid TV által gerjesztett indulatok vezettek odáig, hogy egy 16 éves srácot súlyosan bántalmaztak, miután egy utánpótlásmérkőzésen bíráskodott. Válaszul a csatorna készített egy összefoglalót, amelyben felsorolták a Real Madrid elleni téves ítéleteit, azt sugallva ezzel, hogy csak a klub iránti gyűlölete beszél belőle.

A spanyol szövetség a Sevilla panaszait követően vizsgálatot indított a Real Madrid TV videói miatt, hogy feltárja: valóban alkalmasak-e a mérkőzések befolyásolására. Carlo Ancelotti és a klub a szólásszabadságra hivatkozva kelt a tartalmaik védelmére, de ha úgy ítélik meg, hogy a kampány árt a spanyol bajnokságnak, akár a csatorna engedélyét is visszavonhatják. Iturralde erre kevés esélyt lát, tekintve, hogy a Real Madrid az egyik legbefolyásosabb klub az országban.

Itturalde azt sem tartja helyesnek, hogy egyes játékvezetőket a klubok nyomására jegelnek, ha valami nem úgy alakult, ahogyan azt elvárták. Az exbíró úgy látja, hogy a játékvezetői bizottság kínosan ügyel arra, hogy elkerülje a konfliktusokat, azzal viszont, hogy meghajol a klubok akarata előtt, aláássa a játékvezetők tekintélyét. 2011-ben például őt jelölte ki a bizottság a Király Kupa döntőjére, de a madridi fél nyomásának engedve, végül más vezette a meccset.

A baszk exbíró szerint a klubok nem arra törekednek, hogy a rendszer igazságos legyen, hanem azt várják, feléjük lejtsen a pálya.