Gerard Deulofeu térde elfertőződött a súlyos sérülése után, lassan három éve küzd a karrierjéért, de hallani sem akar a feladásról
Publikálva 18/10/2025 - 19:33 GMT+2
Lassan három éve, hogy Gerard Deulofeu legutóbb pályára lépett. A négyszeres spanyol válogatott támadó több mint 1000 napja küzd azért, hogy folytathassa a pályafutását, arról egyelőre hallani sem akar, hogy feladja. Karrierjét egy balszerencsés térdműtét változtatta meg, alighanem örökre, az orvosok már azt is csodának tartanák, ha egyszer újra pályára léphetne.
Mindegy, hogy milyen az idő, nálunk soha nem ér véget az idény: kövesd velünk a cyclo-cross-szezont!
Videó forrása: Eurosport
A spanyol szélsőt óriási tehetségnek tartották Barcelonában, 2013-ban – ekkor mindössze 18 éves volt – 18 góllal zárt a spanyol másodosztályban szereplő Barcelona B-ben.
A karrierje azonban az ígéretes kezdés ellenére nehezen indult be. A tapasztalatszerzés reményében Anglia felé vette az irányt, de nem tudott egyenletes teljesítményt nyújtani az Evertonnál, és a Sevillánál, majd a Milannál kölcsönben töltött évek sem hozták meg az áttörést. 2017-ben visszatért Barcelonába, ahol csak csereként vették számításba, ezért gyorsan tovább állt, így kötött ki a Watfordnál.
Karrierje legszebb éveit azonban egyértelműen az Udinesénél töltötte. Különösen a 2021/22-es szezonja volt emlékezetes, amikor 13 góllal és 5 gólpasszal zárta az idényt, de erősen kezdte a következő évadot is. 16 forduló után 2 gól és 6 gólpassz állt a neve mellett, amikor egy Napoli elleni mérkőzésen megsérült a térde, és könnyek között hagyta el a pályát.
Ez még nem a sorsfordító sérülés volt, Deulofeu két hónap kihagyás után visszatérhetett, a Sampdoria ellen be is küldték őt csereként. "Rossz volt, de azért elviselhető" – mondta a Guardiannek a találkozóról. "Viszont minden egyes megmozdulásnál – a kényszerítőknél és hasonlóknál – éreztem, hogy megadja magát a térdem. Kérnem kellett, hogy cseréljenek le. A keresztszalag elszakadt."
A keresztszalag-szakadás súlyos sérülés, amit nem lehet félvállról venni, sokak karrierjét tette tönkre, de azért nem lehetetlen visszatérni belőle. Ideális esetben körülbelül kilenc hónap a teljes felépülési idő, de lehet ennél sokkal hosszabb is a kihagyás. Deulofeu esetében azonban semmi sem úgy ment, ahogyan eltervezték: a római műtét során ugyanis fertőzést kapott, ami tönkretette a porcot a térdében, és a csontok közvetlenül érintkeznek egymással.
"Nem egy szokványos sérülés. Egy idős emberrel előfordulhat, hogy teljesen tönkremegy a térde, nálam ez azért alakult ki, mert a fertőzés egyre és egyre rosszabb lett. Már az első hónapokban tudtam, hogy ez nem lesz egy gyors visszatérés. Minden MRI-vizsgálat során látszódott, hogy romlott a porc állapota. Elveszítettem az izmaimat, nem tudtam teljesen behajlítani a térdem, sok mindennek kellett gyógyulnia, és lassan haladtunk."
Kilenc hónap telt el a rehabilitációból, amikor úgy érezte, elég jól van ahhoz, hogy újrakezdje az edzéseket. Eleinte futópadon mozgott, majd a pályán is tesztelte a térdét, de túl nagy terhelést kapott, túl korán. Azóta nem próbálkozott futással. Bár úgy gondolja, hogy a porc 90%-ban meggyógyult, tovább szeretné erősíteni a térdét, hogy csökkentse a rásérülés esélyét.
Deulofeu szerződését idén januárban felbontotta az Udinese, de nem engedték el a kezét, használhatja a klub infrastruktúráját és igénybe veheti az orvosok szolgáltatását. "Várnak rám" – mondta. "Megkapom az időt és a szenvedélyt a gyógyuláshoz. Nagyra értékelem, hogy segítettek nekem, és ebben a fantasztikus stadionban dolgozhatok."
A sérülés miatt Deulofeunak volt ideje átgondolni, mit ért el a karrierje során, és büszke arra, hogy idáig jutott.
"A szünet miatt már látom, mekkora karrierem volt. Igazán büszke vagyok rá. Mivel Barcelonából jöttem, az emberek gondolhatják azt, hogy lehettem volna sikeresebb is, de számításba kell venni, hogy játszottam a Barcában, a Milanban, megnyertem a Sevillával az Európa-ligát, pályára léptem a válogatottban, és FA-kupa-döntőben játszottam a Watforddal."
Természetesen lehetne ennél is jobb, de ez csak feltételezés. Mi mást kérhetnék még a karrieremtől ezen felül?
Nyilván adja magát a kérdés, miért küzd ennyire elszántan a visszatérésért a szélső, ha így is kereknek tartja a pályafutását.
"Néha ez nekem is az eszembe jut. Bevillan a gondolat, hogy Gerard, fejezd be, így is volt egy szép karriered, és ott a családod. De ha elmondom a feleségemnek, hogy túl nehéz, és nem hiszem, hogy sikerül a visszatérés, mindig azzal biztat, hogy próbálkozzak tovább, meg fogom csinálni. Ez az én erőm: a feleségemtől kapott pozitív üzenetek, és az a tény, hogy a gyerekeim látni szeretnének játék közben."
Deulofeu lát pozitívumot is a sérülésében: több időt tölthet a gyerekeivel, láthatja őket felnőni, ami nem menne, ha háromnaponta meccset kellene játszania.
A spanyol szélső előtt ott lebeg jó barátja, Santi Cazorla példája is, aki két és fél évet hagyott ki egy hasonlóan súlyos sérülés után, jelenleg pedig 40 évesen futballozik a Real Oviedónál. A rehabilitáció Deulofeu számára terápia is egyben: miután az egész életét végigkísérte az edzésrutin, nehéz lett volna egyik pillanatról a másikra lemondani róla, és valami másba kezdeni.
A játékos most még úgy gondolja, hogy bőven van ideje kideríteni, valóra válhat-e az álma, hogy újra pályára lépjen az Udinese színeiben.
"Arra készülök, hogy pár hónap múlva elmegyek edzeni, és aztán meglátjuk, jól érzem-e magam. Ha nem, akkor talán döntenem kell. De még csak 31 vagyok, szeretnék próbálkozni. Időm van, adott a klub, szóval nem szeretnék konkrét időpontot kijelölni. Tudom, hogy ha egy napon újra pályára lépek, akkor tele lesz a stadion. Tudom, milyen lesz az a nap a városnak és a klubnak. Ünneplés lesz."
Tudják, hogy mennyire szeretem a klubot, és hogyan fociztam, amikor még számíthattak rám. Szeretném, ha történelmet írnánk együtt.
Ez is érdekelhet:
- Futballcsoda magyar vonatkozással: van még esély Feröer vb-szereplésére
- Volt, aki spamnek hitte a behívót: így vált valóra egy kis ország nagy fociálma, irány a vb
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés