Meghozhatja az Európa-bajnokság az áttörést Andriy Shevchenkónak

Minden egyes legendára, aki a pálya mellett az oldalvonal mellett is bizonyított, tucatnyi olyan eset jut, amikor a pályán látott zsenialitás az edzői teljesítményben már nem köszön vissza. Hogy Andriy Shevchenko melyik kategóriába esik, korai lenne még megmondani, a kezdet mindenesetre ígéretes, hiszen az ukrán válogatott szövetségi kapitányaként ragyogó munkát végzett, este pedig pályára lépnek a holland válogatott ellen az Európa-bajnokságon.

Shevchenko 2012-ben, a részben hazai rendezésű Eb-t követően jelentette be a profi futballtól való visszavonulását, nem sokkal később fel is ajánlották neki a válogatott kispadját. Az aranylabdás támadó korainak érezte ezt a lépést, így még éveket kellett várni, mire feltűnt az oldalvonal mellett, Mykhaylo Fomenko edzői stábjában vállalt munkát, nem sokkal a 2016-os Eb előtt. Sok sikerélményben azonban nem volt részük, nemhogy pontot, de még gólt sem szereztek a csoportjukban.

Mindez jókora gyomros volt az ukrán labdarúgásnak, az újjáépítési folyamatot pedig arra az emberre bízták, akit már négy évvel korábban is felkerestek. Shevchenko alkalmasságával kapcsolatban felmerültek ugyan kétségek (elsősorban a rutin hiánya miatt), ezúttal azonban rábólintott az ajánlatra, így a 2018-as világbajnoki selejtezősorozatot már az ő irányításával kezdte meg a válogatott. Ezzel meglehetősen nagy kockázatot vállalt.

„Mindig fennállt a veszélye annak, hogy árt a hírnevének, de akik elég közel álltak hozzá, tisztában voltak azzal, hogy valójában rendkívül taktikus gondolkodás jellemzi” – mondta a Planet Footballnak az ukrán Donetsk Way szurkolói oldal szerzője, Ewhen Cymera. „Azok a legendás játékosok, akik mellette játszottak, nagyon tisztelték őt. Legyünk őszinték, ha megölne valakit, akkor is hősként tekintenének rá Ukrajnában, akkora a hírneve.”

Időbe telt, mire Shevchenko a megfelelő irányba állította a válogatottat. Az oroszországi vébére végül nem jutottak ki, miután harmadik helyen zártak a csoportban Izland és Horvátország mögött, a Nemzetek Ligájára azonban már kezdett összeállni a csapat. „Az foglalja leginkább össze Shevchenko sikereit” – mondta az ukrán futballra rálátó Andrew Todos. "Ott már megmutatkoztak az alapok, az összetartó csapat, és a keret magja is kezdett kibontakozni.”

Shevchenko egyik legfontosabb feladata a fiatalítás volt, pontosan ezt tette tehát: beépítette Ruslan Malinovskyi-t, Olaksandr Zinchenkót és Roman Yaremchukot, akik azóta is kirobbanthatatlan pillérei a csapatnak. Az átalakított, megfiatalított ukránok a Nemzetek Ligájában első helyen zártak csoportjukban Csehország és Szlovákia előtt, ám ennél jóval nagyobb meglepetés volt, hogy az Eb-selejtezőket veretlenül zárták, Portugáliát és Szerbiát megelőzve.

Erősen érződött Valeriy Lobanovskyi hatása azon a mérkőzésen is. Lobanovskyi mindamellett, hogy az ukrán labdarúgás történetének legmeghatározóbb edzője, Shevchenko pályafutásában is nagy szerepet játszott, hiszen ő adott neki lehetőséget a ’90-es évek végének Dynamójában. Az edzőlegenda 2002-ben bekövetkezett halálát követően Shevchenko rövidesen megnyerte a Bajnokok Ligáját és megkapta az Aranylabdát, a támadó pedig ellátogatott régi mesterének Kijevben állított szobrához.

„Több volt tanárnál, inkább amolyan apafiguraként tekintettem rá. Ittam minden szavát, hatalmas hatással volt rám, hihetetlenül” – mondta Shevchenko a The Athleticnek. „Lobanovskyi rendkívül fegyelmezett, intelligens ember volt. Minden érdekelte. Utolsó éveiben már a Milanban futballoztam. Ő volt a szövetségi kapitány, és minden válogatott szünetben az irodájában várt rám. Egyből arra vettem az irányt, és négy-öt órán át csak beszélgettünk.”

Sokan tartanak attól, hogy az ukrán válogatottnak rosszul jött az Eb halasztása, mert a nagy kihagyás megtörte kicsit a lendületüket. Az eredmények ezt részben alátámasztják: az újraindítás után az első hét meccsükből ötöt elveszítettek, köztük egy Spanyolország elleni 0-4-gyel és egy Franciaországgal szemben elszenvedett 1-7-tel. Ezek a vereségek azonban hasznosak voltak abból a szempontból, hogy Shevchenko tovább finomíthatta a játékot, részben egy másik korábbi edzőjétől ihletet merítve.

Ugyan José Mourinho csak egy éven át volt Shevchenko főnöke, ráadásul az az időszak nem sikerült túl emlékezetesre, saját bevallása szerint sokat tanult a portugáltól. Bár Shevchenko rendszerében a letámadás mindennek az alapja, nem fél attól, hogy az ellenfelekhez alkalmazkodva módosítson kicsit a filozófiáján. „A spanyolok elleni 4-0-s vereség, amelyen teljesen szétszedték az ukránokat, Shevchenko idealisztikus szemléletének végét jelentette”- mondta Todos.

A szövetségi kapitány támadó felfogású csapatot ígért, amely megfontoltan, hátulról építkezik, és elsődlegesen a pálya középső részén próbál helyzeteket kialakítani. Hamar kiderült azonban, hogy a rendszernek megvannak a korlátai, ha topcsapatokkal kerülnek szembe. „Elismerte, hogy hibáztak, megígérte, hogy a stábjával megpróbálják kijavítani. A visszavágón sikerült a bosszú, 1-0-ra legyőzték a spanyolokat, méghozzá egy sokkal megfontoltabb módon. Visszaálltak, védekeztek, kontrákra játszottak.”

Hasonló volt a helyzet a 2022-es világbajnoki selejtezősorozat első mérkőzésén, amelyet történetesen épp Franciaországgal játszottak: 1-1-es döntetlent értek el a vb-címvédő franciák ellen, alig öt hónappal a 7-1-es zakót követően. „Rendkívül népszerű. Jó munkát végzett, megérdemelten juttatott ki minket a tornára” – mondta Chymera. „Identitást adott a csapatnak, olyan stílusban játszunk, amelyben korábban egyetlen ukrán csapat sem.”

Azért a helyzet távolról sem tökéletes: az ukrán válogatott a legutóbbi 13 meccséből csak négyet nyert meg, a kapu előtt időnként gondok vannak a befejezéssel, és nem mindig tudják 90 percen át ugyanazt a magas színvonalat tartani. Jó példa erre, hogy a franciák elleni bravúros döntetlent követően leikszeltek a kazah és a finn válogatottal is, amely pontok még hiányozhatnak a jövő évi katari vébére való kijutásnál. Mi adhat mégis reményt nekik? Leginkább az, hogy a válogatott összességében kiválóan ötvözi a kontrafutballt a proaktívabb játékfelfogással, amely tökéletes alap lehet egy válogatott tornán, olyan ellenfelekkel szemben, mint Hollandia, Ausztria és az újonc Észak-Macedónia.

Zinchenko ugyan elveszítette a BL-döntőt, de már az sokat elárult a formájáról, hogy őt jelölte kezdőbe Joao Cancelóval szemben Pep Guardiola. Az igazi sztár azonban Malinovskyi lehet, aki az Atalantában fantasztikus szezont futott, márciusban, áprilisban és májusban egyaránt ő választották a hónap játékosának a Serie A-ban. A rutint ezúttal Andriy Yarmolenko képviselheti, aki szinte egész évben sérüléssel bajlódott a West Hamnél, ám a felkészülési mérkőzéseken kifejezetten élesnek tűnt. A fiatalok közül pedig Iliya Zabarnyi és Denys Popov játékára lesz érdemes figyelni.

Shevchenkót maximálisan támogatta az Ukrán Ladarúgó-szövetség: a bajnokság egy héttel korábban ért véget, hogy az edzőnek több ideje legyen a felkészülésre, a stábban pedig olyan kiváló szakemberek dolgoznak, mint Andrea Maldera és Mauro Tassoti. Ott van Andrea Azzalin is, aki a bajnoki címet szerző Leicester Citynél a sporttudományos részlegért és a kondicionálásért felelt, láthatóan nagy eredménnyel.

Óriási csalódás lenne a válogatottnak, amennyiben sorozatban a harmadik Európa-bajnokságon is elvéreznének már a csoportkörben. „Ez a torna meghatározó lesz abból a szempontból, milyen örökséget hagy maga mögött a válogatottnál Shevchenko” – mondta Todos. „Nyilván a veretlenül zárt selejtező történelmi jelentőségű volt, de azért az mégis csak a kvalifikáció. Sok múlik azon, sikerül-e megmutatnia, milyen fából faragták.”

Forrás: Planet Football

Minden reggel hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.