Szaúd-Arábia megmentette a klubvilágbajnokságot, és muníciót adott a FIFA-nak az UEFA elleni harchoz

Vagyis egy olyan sorozatot szeretne felépíteni, amelyik idővel a Bajnokok Ligája konkurenciája is lehet.

Gianni Infantino – aki éveken át az UEFA főtitkáraként dolgozott, mielőtt 2016-ban, Sepp Blatter bukását követően átvette volna a FIFA elnöki székét – már a kampány során nyíltan beszélt egy olyan nemzetközi klubtorna létrehozásáról, amelyik a világ legrangosabb eseménye lehet. Két évvel később már a konkrét terveket is felvázolták, megállapodtak a japán-szaúdi hátterű SoftBankkal, amely 25 milliárd dollárral szállt volna be a nagyszabású tervekbe.

A többes szám azért indokolt, mert a klubvilágbajnokság mellett (amelyre eseményenként 3 milliárd dollárnyi befektetéssel számoltak) felmerült egy nemzetközi Nemzetek Ligája sorozat ötlete is. Mindkettő felért egy nyílt hadüzenettel, ezekkel ugyanis pontosan azt a piacot célozta meg a FIFA, amelyet mind a mai napig az UEFA ural – a barátságos mérkőzéseket felváltó, a klubszezonok alatt zajló Nemzetek Ligája konkrétan az európai szövetség víziója volt.

A nagyszabású tervek végül meghiúsultak – az üzletet a világjárvány lelassította valamelyest, de az európai és a dél-amerikai szövetség is hatékonyan lobbizott ellene – mégsem került le teljesen a napirendről. 2023 nyarán bejelentették, hogy az első, 32 csapatosra bővített klubvilágbajnokságnak az Egyesült Államok lesz a házigazdája – a jövő évi foci-vb főpróbájaként – és brutális pénzeket ígértek a tornán résztvevő kluboknak.

A FIFA szerint azért van szükség a klubvilágbajnokságra, hogy elősegítsék a futball fejlődését a világ minden pontján, és csökkentsék az európaiak dominanciáját. Hogy az európai rendszer egészét is szétfeszítő egyenlőtlenséggel kezdeni kellene valamit, az vitán felül áll, de hogy a klubvilágbajnokság mennyire látja el ezt a szerepet, az már vet fel kérdéseket. Elég megnézni a tornán kiosztott pénzdíjakat: a legtöbb pénzt valószínűleg európaiak viszik majd haza.

Miközben az európai klubok 38 és 13 millió dollárt kapnak csak a részvételért, a dél-amerikaiknál 16, az észak-amerikaiaknál, az ázsiaiaknál és az afrikaiaknál 10, míg az óceániai régióból érkező klubnál 3.7 millió dollár a felső határ. A teljesítményalapú bónuszoknak köszönhetően nincs kizárva, hogy Európán kívüli csapat szedje össze a legtöbb pénzt, ám a pénzügyi egyenlőtlenségek miatt szinte földöntúli bravúr kellene hozzá.

Azt persze nem is lehet elvárni egyetlen sorozattól – amely ráadásul a jelenlegi elképzelések szerint négyéves ciklusban működik majd –, hogy egymaga lelassítsa, pláne visszafordítsa az évek óta nyíló gazdasági ollót. Vannak ugyan elképzelések a klubvilágbajnokság bővítéséről és a ciklus lerövidítéséről, ám ezekhez a FIFA-nak mindenekelőtt azt kell bizonyítania, hogy ez az egész egy életképes koncepció, és nem csak egy szavazatmágnes.

Már most vannak hangok, amelyek szerint a klubvilágbajnokság fő célja a legjobb esetben is az, hogy a FIFA nagyobb szeletet hasítson ki az igazán nagy pénzt megmozgató klubfoci piacából. A rosszabb verzió alapján pedig Gianni Infantino személyes kampányáról van szó, amelynek egyetlen célja van: minél több szavazatot megszerezni a következő elnökválasztásra anélkül, hogy ténylegesen képviselni kellene a kevésbé befolyásos szövetségeket.

A klubvilágbajnokság népszerűsítésébe majdnem beletörött a FIFA bicskája, és szinte biztos, hogy piaci alapon nem jöhetett volna létre a torna. A nemzetközi szövetség tárgyalásai a szponzorokkal és a tévés társaságokkal sem pont úgy alakultak, ahogyan azt szerették volna – érdeklők akadtak, de a sorozat valós értékét tekintve jelentős különbségek voltak a vélemények között – még tavaly decemberben sem lehetett tudni, kik támogatják, és kik közvetítik a tornát.

A FIFA az Apple-t próbálta megszerezni globális streamingszolgáltatónak, a tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Ezt követően került képbe a DAZN, amely egymilliárd dollár értékben szerezte meg a sorozat jogait, azt is vállalva, hogy világszinten ingyen elérhetővé teszi a tartalmat. Talán érdemes megjegyezni, hogy a DAZN egy olyan cég, amely évek óta próbálja megreformálni a sportközvetítések piacát, ám jelenleg komoly veszteséget termel.

A nemzetközi szövetség működését átlátó szakértők és források már korábban jelezték, a klubvilágbajnokság finanszírozására Szaúd-Arábia lehet a B-terve a FIFA-nak és Infantinónak. A közel-keleti ország évek óta dolgozik azon, hogy megerősítse a helyét a nemzetközi futballban, ezzel is javítva a nem épp emberbarát módszereiről híres állam megítélésén, és mostanra az egyik legbefolyásosabb erőnek számít.

A FIFA és Szaúd-Arábia közti együttműködés a 2034-es világbajnokság pályázatában tetőzött, amit – ez itthonról ismerős módszer lehet – gyakorlatilag úgy írt ki a nemzetközi szövetség, hogy egyetlen pályázó rúghasson labdába. Azzal például, hogy a 2030-as tornát Spanyolországban, Portugáliában, Marokkóban, Argentínában, Paraguayban és Uruguayban rendezik, rögtön kizárták a 2034-es ciklusból az európai, az afrikai és a dél-amerikai pályázókat.

De hogy jön ehhez a DAZN és a klubvilágbajnokság? Bár a streamingszolgáltató állítja, hogy a FIFA-val kötött egymilliárd dolláros szerződésnek semmi köze ehhez, de a szaúdi befektetési alap (PIF) épp egymilliárd dollárt fizetett azért, hogy 10%-os részesedést szerezzen a cégben. Mivel a 2034-es pályázat minden volt, csak átlátható nem, sokan azt gyanítják, hogy a gazdaságilag nehezen indokolható megállapodást a FIFA és a szaúdiak közötti egyezség alapozta meg.

"Nyilvánvaló, hogy a szaúdi befektetések nélkül nem lehetett volna megrendezni Amerikában a klubvilágbajnokságot. Csak a Szaúd-Arábia által végrehajtott egymilliárd dolláros pénzügyi támogatás tette lehetővé, hogy a DAZN közvetíthesse ezt a tornát. Ma már nem titok többé. Szaúd-Arábia átvette az irányítást a nemzetközi futball felett" – mondta a BBC-nek az ügyvédjén keresztül a FIFA korábbi elnöke, Sepp Blatter.

Nem ez az egyetlen ok, amiért Szaúd-Arábiának érdekében állt, hogy létrejöjjön az Infantino által megálmodott klubvilágbajnokság. Az ország évek óta rengeteg pénzt fordít a szaúdi bajnokságra, 2023-tól kezdve pedig már az európai futballpiacról is válogatnak a sztárok között. A stratégiájukban kulcsfontosságú, hogy a klubjaik nagyobb felületet kapjanak, és egy sikeres klubvilágbajnokság nagy segítség lehetne ebben.

Vagyis nem zárhatjuk ki, hogy a szaúdiak továbbra is támogatni fogják a klubvilágbajnokságot, amivel két legyet ütnének egy csapásra: segítenének létrehozni egy sorozatot, amelyben a klubjaik nemzetközi figyelmet kapnak, és tovább növelhetnék a befolyásukat a FIFA-ban. A nemzetközi szövetség részéről pedig valószínűleg ez egy vállalható alternatíva, ha azt jelenti, hogy komoly szereplők lesznek a klubfociban is.