Ancelotti nem tartja magát forradalmárnak, de büszke rá, hogy harminc éve sikeres edző

Talán nem véletlenül épp ezt emelte ki a 61 éves szakember. Nem volt olyan nagyon rég, amikor a legtöbben úgy gondolták, lejárt már az ideje, és sosem fog visszatérni a csúcsra. A pályaíve alapján teljes joggal: miután menesztették a Real Madridtól, eltöltött egy rövidebb időt a Bayern Münchennél, utána a Napoli következett, végül az Everton.

A müncheni és a nápolyi időszak ijesztő véget ért: mindkét helyen Ancelotti ellen fordult az öltöző, amely korábban elképzelhetetlen volt az egók menedzselésében világéletében élen járó edzőnél. Florentino Pérez azonban úgy érezte, hibát követett el, amikor 2015-ben elküldte az olaszt, és annak ellenére, hogy Liverpoolban sem váltotta meg a világot, másodszor is bizalmat szavazott neki.

Ancelotti pedig, köszöni szépen, remekül van. A visszatérése óta nyert két újabb BL-címet a Real Madriddal, begyűjtötte a bajnoki címet is, amely az első madridi korszakából kimaradt, és hozzácsaptak még néhányat a lepattanó trófeákból.

„Mielőtt befejezem, szeretném még egyszer megnyerni a Bajnokok Ligáját” – mondta a L’Equipe-nek. „Majd utána még egyszer. Minden edző a csúcsra szeretne jutni. De a Real edzőjének lenni igazán… Ez a klub különleges, a világ legjobbja a történelme, a háttere, a hangulata és a szurkolói alapján. Az volt a cél, hogy egy nap náluk dolgozzak. De ott van még a Milan is, amelynél nincs jobb klub a futball elsajátítására. Nekem volt szerencsém mindkettőt edzeni.”

Ancelotti 1987-ben került először a Milanhoz, amikor Arrigo Sacchi unszolására leigazolta őt a Romától a piros-fekete klub. Silvio Berlusconi – bár nagyon hitt Sacchi zsenialitásában – szkeptikus volt a transzfer kapcsán, mivel a nagyszerű középpályás pályafutását végigkísérték a súlyos sérülések. Sacchi szerint még Ancelotti is kételkedett abban, hogy fizikailag megüti az elvárt szintet, az edzője azonban biztosította: elsősorban a játékintelligenciájára szeretne építeni.

Sacchi végül a legnagyobb hatású edzője lett, bizonyos elveit – leginkább a védekezésben – a mai napig alkalmazza.

Sokan Ancelottit is az innovátorokhoz sorolják, leginkább a Milannál alkalmazott 4-3-1-2-es – később már 4-3-2-1-es – rendszere miatt, amelyben három klasszikus irányítónak szorított helyet. Az olasz azonban másképp tekint a munkásságára: úgy gondolja, a szó legszorosabb értelmében sosem talált fel új dolgot, legfeljebb a játékosok szerepkörével kísérletezett, mint amikor a tízesként számon tartott Andrea Pirlót a védelem elé vezényelte.

Ancelotti nem csak az újító jelzőt utasítja vissza, de még csak azt sem gondolja, hogy ő lenne az előző harminc év legjobb edzője.

„Nem gondolnám. Sokat nyertem, de vannak, akik még nálam is többet. Ferguson, Guardiola, vagy még korábban Lobanovski. De mi történne, ha magamat tartanám az előző harminc év legjobbjának? Szobrot állítanának nekem? Ugyan, dehogy” – mondta nevetve.

Az olasz edzőnek mindenesetre lesz még ideje tovább gyarapítani a sikerek és a trófeák számát, a Real Madridnál ugyanis a világ egyik legerősebb keretét menedzselheti. A mostani szezonban vannak ugyan problémáik, Toni Kroos hiánya erősen érződik, Kylian Mbappé helyét még nem találta meg a csapatban, és a sérülések miatt a védelem is kezd aggasztóan festeni, de számtalanszor megmutatták, hogy nem lehet leírni őket.

Ancelotti tisztában van azzal, hogy nincs már sok ideje hátra a futballban, és úgy gondolja, a Real Madrid lesz az utolsó állomás a pályafutásában.

„Igen, el tudom képzelni” – mondta a befejezésről. „Negyvenöt évvel ezelőtt kezdtem el a profi futballal foglalkozni, szóval eszembe jutott már az a nap, amikor befejezhetem. Hogy mi késztetne arra, hogy abbahagyjam? Azt mondanám, hogy az, ha a Real kirúgna. Egyébként nem tudom. A család semmi esetre sem ilyen, a feleségem azt akarja, hogy csináljam még.”

„Abban biztos vagyok, hogy a visszavonulásom csodálatos nap lesz. Sok dolgot szeretnék még csinálni és látni. Szeretnék elmenni Argentínába, a Maldív-szigetekre, Ausztráliába – tehát elsősorban utazni. Van öt gyerekem, a fiam (Davide) velem dolgozik. Talán vezetőedző lesz belőle. Mindenesetre követni fogom, és nyomás alatt tartom” – folytatta nevetve.