5 év és egy Eb-kudarc után tér vissza a válogatottba a norvégok sztárja

Ada Hegerberg visszatérése a válogatottba 2017-ben kezdődött, amikor az eleddig utolsó, hollandiai Európa-bajnokságon katasztrofális módon leszerepeltek. A Dánia elleni utolsó csoportmeccs, az ott elszenvedett 0-1 több volt, mint egy csalódást keltő 90 perc. Ez volt bő egy hét alatt Norvégia harmadik mérkőzése sorozatban: 270 percet játszottak úgy, hogy sem pontot, sem gólt nem szereztek. Norvégia történetében ez mindössze a második alkalom volt, hogy nem jutott tovább a csoportkörből egy Európa-bajnokságon – de ez a kudarc sokkal nagyobb szégyent hozott, hiszen a csapat az egyik legnagyobb favorit volt a tornán.

Norvégia a női labdarúgásban hihetetlenül tehetséges nemzet volt, 1991-ben bejutottak az első női világbajnoki döntőbe, ahol kikaptak az Egyesült Államoktól. Négy évvel később helyrehozták ezt a hibát, és megnyerték a tornát. Ez egy olyan nemzet volt, amely látszólag minden erőfeszítés nélkül termelt ki világklasszis labdarúgókat, egy aranygenerációt. Hiába vonult vissza 2004-ben az olimpiai, világ-és Európa bajnok Hege Riise, újabb sztárokat ki neveltek ki: előbb Isabell Herlovsen a kevésbé sikeres évtizedet képviselve, majd Hegerberg következett. Egy 5,5 milliós ország számára szinte felfoghatatlan, hogy Norvégia mennyi elitsztárt termelt ki.

Amikor Norvégia története során mindössze másodszor bukott el az Eb csoportkörében, a csapat elveszettnek tűnt, és mindenhol égbekiáltó hibákat követett el a pályán. Nem csak arról volt szó, hogy egyszerűen hiányzott az élesség, hanem arról is, hogy Martin Sjögren vezetése alatt a csapat szétesett.

Az a 2017-es csapat még tovább zuhant mentálisan, amikor kevesebb, mint két hónappal később Hegerberg bejelentette: visszavonul a válogatottól. Ekkor még csak 22 éves volt.

Hegerberg, a Sunndalsøra nevelt játékosa 22 évesen világszerte ismert volt, és a világ (egyik) legjobb klubcsapatával, az Olympique Lyonnais-val mindent megnyert, képes volt variálni a játékát, számos gólt lőtt, és úgy általában: lélegzetelállító győztes mentalitást vitt a csapatba. Nagyon hiányzott a válogatottnak.

Csapattársaihoz hasonlóan Hegerberg is különösen tisztelte a norvég címert, az elődöket, és érezte a megtiszteltetést, hogy képviselheti hazáját. Nem egy durcás kisgyerek volt, aki kidobja a játékokat a babakocsiból, mert Hollandiában nem kapta meg, amit akart. A megjegyzések, amelyeket a csapattal kapcsolatban tett az azt megelőző években, a játékosok által felvetett, de az illetékesek által figyelmen kívül hagyott jelzések sorozata volt.

Rémálmokról beszélt abban az időben, amelyektől szenvedett, és arról, hogy nem tudott aludni, miután hazatért Hollandiából. Megtört játékos volt - ezt tette vele a rosszemlékű Európa-bajnokság. A csapattal és az egész norvég női labdarúgással szembeni bánásmód, a Norvég Labdarúgó Szövetség (NFF) vezetőinek hozzáállása mind azt eredményezte, hogy Hegerberg döntése elkerülhetetlenné vált.

Hogy érzékeltessük, milyen teher volt Hegerberg vállán, jól mutatja a klubfutballban való további szárnyalása. A Lyon egyre tökéletesebb futballt mutatott, ő maga pedig 2018-ban válogatott szereplés nélkül is megnyerte az első női Aranylabdát.

A 2019-es világbajnokság előtt ismét felerősödtek a kritikus hangok: hol volt Ada? Vajon látjuk-e Adát újra a válogatottban? Mi lesz Adával? Természetesen nem; nem volt szükség arra, hogy Hegerberget visszarángassák a témába, hiszen az ő álláspontja nem változott.

2020 elején a Lyon történetének legszorosabb párharcát hívta a bajnoki címért a Paris Saint-Germainnel, Hegerberg pedig 100 %-ban erre a sorozatra tudott koncentrálni. Január végén azonban a Stade de Reims elleni mérkőzésre készülve keresztszalag-szakadást szenvedett. 21 hónapot hagyott ki, hiszen felépülése után újabb fáradásos törést szenvedett, így hosszú kényszerszünetre volt ítélve.

Az őt ért személyes sérülés mellett globálisan is változtak a dolgok: koronavírus-járvány miatt hosszú időre kimaradt amúgyis a klub- és a válogatott futball is, ráadásul a szövetség háza táján is változások voltak. Norvégiában, 120 éves történetében az NFF választott először női elnököt – Lise Klaveness személyében.

A korábbi válogatott későbbi utódjához sok tekintetben hasonló utat járt be. Klavenesst még akkori edző, Bjarne Berntsen bocsátotta el, és közölte vele, hogy soha többé nem fog Norvégiában játszani. Mindezt hajnali 1-kor az oslói repülőtéren, miután a csapat visszatért a 2007-es kínai világbajnokságról. Klaveness labdarúgó pályafutása mellett képzett jogász is volt, és 23 éves kora óta a norvég labdarúgás szakértője. 2017-ben kommentátorként még Hegerberg elsőnyilatkozatai után is kiállt a csatár mellett, megmutatva, hogy árnyaltabban és türelemmel kell kezelni ezeket a kérdéseket.

2018-ban az NFF-en keresztül Klaveness a következő négy évben kapcsolatban állt Hegerberggel, és megpróbálta megoldani azokat a problémákat, amelyekre a támadó rávilágított mind a csapaton belül, mind a norvég női labdarúgás tágabb környezetében. Sokan, akik évekig azon pezsegtek, hogy Hegerberg visszatérjen a norvégok közé, nem látták, hogy Klaveness milyen pozitív hatással volt a színfalak mögött. Már csak a 2017-es Eb-kiesés és a visszavonulásának bejelentése is arra késztette a csapatot, hogy őszinték legyenek önmagukkal:

a Hollandia utáni felülvizsgálatot végeztek, és a csapatban sokan visszhangozták Hegerberg néhány sérelmét.

Nem állítanánk, hogy keresztszalag-szakadása és lábtörése pecsételte volna meg visszatérését azzal, hogy mindkettő hosszú időre távol tartotta őt a játéktól, ahogy sem a világjárvány utóhatása, sem Klaveness kinevezése nem mondható kizárólagos tényezőnek. Mindezek és valószínűleg mások keveréke is szerepet játszott ebben.

Hegerberg már idősebb, és mint oly sokan közülünk, ő is egészséges önvizsgálatra kényszerült az elmúlt két és fél évben. Ahogy azt a sérüléséből való visszatérése óta többször is elmondta, jobban tudja értékelni a játékot. Újra gyereknek érzi magát, amikor játszik és edz, de a válogatottól távol töltött évek űrt hagytak a szívében.

Norvégia csütörtök este kezdi meg európa-bajnoki szereplését Észak-Írország ellen, amelyet két másik követ Angliával és Ausztriával. A női labdarúgó Európa-bajnokságot Angliában rendezik július 6-31. között.

Forrás: espn.com