"Nem akartam ebben a langyos vízben folyni tovább" - fontos változás kellett a kézicsapat sikeréhez

Sokakkal beszélgettünk az elmúlt napokban Debrecenben, az Európa-bajnokság magyarországi helyszínén, és ezek alapján szinte konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy nagyon nehéz előre megmondani a magyar csapat mérkőzései előtt, hogy milyen teljesítményt fogunk látni.

Két napja a mieink elég rossz játékkal verték meg az újonc Törökországot, bizonytalanok voltak, úgy tűnt, hogy izgulnak, és emiatt nagyon sok hibát követtek el. Akkor ez belefért, de azt mindenki tudta, hogy az a játék nem lesz sokra elég az Eb egészét illetően.

Ehhez képest a második mérkőzésen Svédország ellen gyakorlatilag az első percektől az utolsóig fölényben játszottak a magyar lányok egy olyan ellenféllel szemben, amelyet ugyan a szintén a Főnix Arénában megrendezett olimpiai selejtezőtornán sikerült legyőzni, de az olimpián hosszabbításos vereséget szenvedett Golovin Vlagyimir csapata a negyeddöntőben a svédektől.

Már a meccs elején jól működött a védekezés, Klujber Katrin két labdát is szerzett az első percekben, és a túloldalon Szöllősi-Schatzlnak is volt labdalopása. Ezeknek a jó védekezéseknek köszönhetően elég hamar négygólos előnybe került a magyar csapat, és bár ez nem tartott ki az egész első félidőben, olyan alapot adott, amelyre lehetett építkezni.

Nagyjából 20 perc után érkezett a kapuscsere, Böde-Bíró Blanka három védéssel ült le, és bár elég ritka, hogy egy edző egy végig vezető csapatnak lecseréli a kapusát, érezhető volt, hogy ezen a poszton lehet tartalék a mieink játékában. Az eredmény az lett, hogy Szemerey Zsófit választották a mérkőzés legjobbjává, 11 védéssel, 46%-os hatékonysággal zárta a meccset, és ebben benne volt az utolsó néhány perc, amikor a svédek 12 gólos hátrányból jöttek vissza a mérkőzés végi hétre.

A mérkőzés utáni interjúk közül egyértelműen Füzi-Tóvizi Petráé bizonyult a legérdekesebbnek - a cikkünk címében szereplő idézet is tőle jött. A Debrecen játékosa az utolsó keretszűkítésnél maradt ki a tokiói olimpiai keretből, és fél évvel a párizsi olimpia előtt döntött úgy, hogy a párizsi olimpiáról semmilyen módon nem akar lemaradni.

Változtatott az étrendjén, plusz edzéseket kezdett végezni, és kicsit komolyabban vette a kézilabdát. Az a lendület és akarat, ami látszik rajta a pályán és a kispadon is, mindenki számára láthatóan előrelépést jelentett a többiek játékában is, a Petrában égő tűz átragadt a körülötte lévőkre is.

A védekezés keménysége pedig megkönnyíti a kapusok életét is, Szemerey Zsófi azt mondta az Eurosportnak tegnap este, hogy mindig kritikus a saját és a védekező játékosok teljesítményével is, de a tegnapiba azért apróságokat leszámítva elég nehéz lett volna belekötni.

További érdekességek és interjúk Debrecenből a Gyerünk, csajok! podcast második részében:

Ha az Eb előtti erősorrendet nézzük, akkor a papírforma innentől azt diktálná, hogy a magyar válogatott 12 év szünet után újra elődöntőbe jusson egy világversenyen. Ez persze egyáltalán nem biztos, hiszen a másik két csoportból is jó csapatok fognak a legjobb 12-be jutni, de a francia válogatotton kívül egyikre sem mondanánk azt, hogy erősebbek a svédeknél.

Vasárnap estére okosabbak leszünk, hiszen a másik debreceni csoportban kitisztulhat a kép, bár két biztos továbbjutó nem lesz, csak az utolsó fordulóban. Montenegró és Románia, a két győzelemmel kezdő csapat egymás ellen játszik, a szerbek és a csehek pedig az utolsó esélyt próbálják megragadni.

A mieink már biztos csoportelsőként játszanak majd Észak-Macedóniával hétfőn, ettől a meccstől elsősorban azt várjuk, hogy sokat pihenjenek azok a játékosok, akik sokat voltak a pályán a svédek ellen, és persze jó lenne azért nyerni is, még ha nem is létfontosságú.