Meglesz a mesterhármas? Történelmet írhat a Jumbo-Visma egy Grand Tour-triplával a Vueltán

Talán nem kell külön mondanunk, milyen elképesztő szezont fut idén a Valter Attilát is a soraiban tudó Jumbo-Visma csapata. De ez még mind semmi, ha úgy alakul, hogy Jonas Vingegaard vagy Primož Roglič még a Vueltát is meg tudja nyerni a holland sornak, egy teljes lapot kapnak a sportág történelemkönyvében.

Miután Roglič megnyerte a Girót, Vingegaard pedig legyőzte Tadej Pogačart a Touron, egyetlen lépésre kerültek a mesterhármastól: ha összejönne egy Vuelta-győzelem is idén, egyedüliként lennének ennek a bravúros teljesítménynek a birtokosai. De olyannyira, hogy még a Sky-nak sem jött össze ez a csapat legjobb éveiben...

Az utolsó olyan csapat, amelyik a közelében járt, az a Banesto volt 1992-ben, megnyerték a Girot és a Tourt is Miguel Indurainnal, de a Vueltán, ami akkor még áprilisban volt, „csak” egy dobogós helyet tudtak összehozni, Pedro Delgado a harmadik lett Tony Rominger és Jesus Montoya mögött.

A Jumbo viszont úgy néz ki, idén nem bízza a véletlenre a dolgot, hiszen mindkét kapitányuknak van esélye arra, hogy Madridban odaálljon majd a dobogó tetejére. Roglič ráadásul a győzelemmel még egy rekordot behúzna, Roberto Heras mellé csatlakozna a négyszeres győztesek szűkkörű klubjába, sőt, a 2008-as Alberto Contador óta ő lenne az első, akinek a Giro-Vuelta dupla ott lenne az eredménysorában. Vingegaard a Tour-Vuelta duplával a 2017-es Chris Froome és az 1978-as Bernard Hinault alkotta csapathoz tudna csatlakozni.

Azért a Sky mellett se menjünk el, ha már a Sky/Ineos-vezér, Dave Brailsford többször is felvetette a Grand Tour Grand Slam ötletét az elmúlt évtizedekben – ez jól hangzott, de azért nem másodperceken csúszott el a dolog. Amikor 2018-ban Froome és Geraint Thomas behúzta a Girót és a Tourt, a Vueltán a legjobb helyen David de la Cruz végzett, a 15. lett. Egy évvel előtte, amikor Froome összerakta a már említett Tour-Vuelta duplát, a Girón Mikel Landa volt a legjobb Sky-os, egy 17. helyet tett hozzá a statisztikához.

Már csak az a kérdés, hogy Roglič és Vingegaard milyen formában érkezik Spanyolországba, és sikerül-e a Jumbo-féle brutális dominanciát berobbantani ezúttal is.

Roglič múlt héten a Vuelta a Burgoson magabiztos győzelmet aratott, és mivel ezt a versenyt a Vuelta főpróbájának szokás tekinteni, úgy néz ki, készen áll a kihívásra. Ettől függetlenül azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2019-ben megkezdett sorozata, hogy háromszor megnyerte a spanyol kört, már önmagában sem semmi teljesítmény, és akármennyire kiszámíthatatlan verseny a Vuelta, ő borzasztóan stabil pontnak tűnik spanyol földön.

Eleve az, hogy Roglič Vuelta-triplázásáig Heras óta egyetlen versenyzőnek sem sikerült még két Vuelta-győzelmet sem összehoznia, nem hogy hármat.

Tapasztalat van tehát a csapatnál, de bizonyítási vágy és éhség a sikerre is. Vingegaard például messze nem mondható tapasztalt Vuelta-menőnek, 2020-ban bedobták a mélyvízbe, akkor Roglič segítőjeként mutathatta meg, hogy mire képes a hegyeken. A terv bejött, ismerjük a történetét, és azt, hogy a világ egyik legjobb összetett menőjévé nőtte ki magát azóta.

Viszont ott van az is, hogy a szlovénnal ellentétben ő idén nem tesztelte magát Spanyolországban, sőt, még magaslati edzőtáborban sem járt, a Tour óta csak néhány kritériumversenyen versenyzett. 26 évesen azonban simán benne van, hogy gyorsan csúcsformába tud kerülni, a kérdés csak az, hogy ezt mennyi ideig tudja fenntartani így, egy komolyabb alapozás nélkül. Neki mindenképpen figyelnie kell arra, hogy ne veszítsen sok időt a verseny elején, hogy maradjon esélye a harmadik héten is, történjék bármi.

Ha úgy alakul, hogy Vingegaard megy rá az összetett győzelemre, nem csak az lesz neki óriási motiváció, hogy Franciaországon kívül is bizonyíthatja, képes megnyerni egy háromhetest, hanem hogy végre összemérheti az erejét azzal a nagymenővel, akivel eddig nem jött össze a nagy csatájuk: Remco Evenepoellal.

A Soudal-QuickStep versenyzőjével legutóbb a 2022-es Liege-en találkozott, azt ugyan Evenepoel megnyerte, ő viszont kénytelen volt feladni. Ezen kívül még kétszer versenyeztek együtt (egy baszk körön és egy lengyel körön), de egyik sem volt az az epikus küzdelem, amire annyira várnak a szurkolóik.

Evenepoel viszont korántsem az egyetlen komoly kihívója a Jumbo-Visma gépezetnek, bőven vannak, akik örömmel állnának a történelmi mesterhármas útjába.

A Vuelta most úgy néz ki, szinte a Giro újrajátszása lehet, hiszen mindhárom dobogós neve ott van a rajtlistán: Thomas és Joao Almeida (UAE Team Emirates) is azon lesz, hogy ezúttal más sorrendben szólítsák őket az utolsó dobogóra.

A hazaiakat Enric Mas (Movistar) és Juan Ayuso (UAE Team Emirates) képviseli majd, de lesz még pár olyan figura, akiknek igencsak feküdhet az útvonal: Richard Carapaz (EF Education-EasyPost), Aleksandr Vlasov (Bora-Hansgrohe), Hugh Carthy (EF Education-EasyPost), Louis Meintjes (Intermarche-Circus-Wanty), Santiago Buitrago (Bahrain Victorious) és Thymen Arensman (Ineos Grenadiers) lehet az, akikre érdemes lesz figyelnie a Jumbónak.

És akkor eljutottunk oda, hogy mennyire fontos lesz a Jumbo szempontjából a csapategység és a segítők személye, már csak azért is, mert rögtön egy csapatidőfutammal indul a verseny majd Barcelonában.

Bivalyerős a keret, Sepp Kuss képességei a hegyeken konkrétan emberfelettiek, de ott lesz a Vuelta-szakértő Robert Gesink is, aki a tizedik spanyol körversenyére készül. Wilco Kelderman és Dylan van Baarle a Tour-győzelembe pakolták bele a tudásukat, Jan Tratnik pedig biztosan meg akarja mutatni magát, ha már ő volt az a balszerencsés versenyző, aki nem sokkal a Giro-rajt előtt került ki a csapat keretéből egy edzésbaleset miatt. A nyolcadik csapattagot, Valter Attilát pedig valószínűleg nem kell bemutatni a magyar olvasóknak.

Forrás: CyclingNews