Nagy sportolók búcsúznak: olimpiai bajnok legenda, Tour-szakaszgyőztes és AO-elődöntős is befejezi
Publikálva 19/08/2025 - 12:35 GMT+2
Három klasszis sportoló is bejelentette a visszavonulását az utóbbi napokban. Idő előtt elköszön a mountain bike történetének ikonja, Nino Schurter, nem láthatjuk a kerékpáros mezőnyben 2026-tól sokak kedvencét, Michael Woodsot, és nem tudja folytatni a karrierjét a Davis-kupa-győztes teniszező, Kyle Edmund sem.
Tour: Woods óriásit ment a rettegett Puy de Dôme-on, Jorgenson majdnem hazaért
Videó forrása: Eurosport
A Lidl-Trek bringásáról, Tim Declerq-ről és az ő visszavonulásáról ebben a cikkünkben írtunk kedd délelőtt, rajta kívül pedig még három ismert sportoló is az augusztus közepét választotta a visszavonulásának bejelentésére.
Noha köztudott volt, hogy a szezon végén befejezi, már picivel korábban elköszön a mountain bike-mezőnytől Nino Schurter. A sportág történetének valaha élt egyik, ha nem a legnagyobb klasszisa a hazai, crans-montanai világbajnokságot követően szintén hazai környezetben, a svájci Lenzerheidében még elindul szeptember 21-én, ám ezzel a világkupa-versennyel búcsúzik, az észak-amerikai vk-kon már nem lesz ott az idény végén.
A 2016-os olimpiai bajnok, emellett 17-szeres világbajnok és kilencszeres összetett-győztes, mindenféle rekordot tartó legenda leszögezte: új projektekbe fog, továbbra is versenyezni fog a jövőben, csak nem a monti-vk-ban, ám erről egyelőre nem árult el sokat.
"Az elmúlt két évtizedben a testemet, a lelkemet és a szellememet a mountain bike-nak szenteltem. Ez egy gyönyörű sport, de profi szinten brutális is. Nincs helye potyautasoknak. Mindent vagy semmit, a 24 órában, heti hét napból hétszer.
Amikor 2003-ban, Luganóban részt vettem az első világbajnokságomon, még csak egy, az álmait üldöző gyerek voltam, és rögtön megszereztem az első nagy nemzetközi érmemet. Akkor még nem tudtam, hogy ez az álom számtalan felejthetetlen pillanatot hoz majd számomra. Pokoli utazás volt, de most eljött az idő, ideje pihentetni az elmémet, és több időt tölteni azokkal az emberekkel, akik végig támogattak. Ez az év tökéletes búcsút jelent számomra, Crans-Montana lesz az utolsó XCO-világbajnokságom, Lenzerheide, a kedvenc versenyem pedig az utolsó világkupám. Két hazai verseny. Nem is írhattak volna ennél jobb forgatókönyvet" – búcsúzott Schurter.
Szintén búcsúzik Michael Woods.
A sokak által csak Rustyként ismert és szeretett 38 éves kanadai atlétaként kezdte a profi sportkarrierjét, majd 2013-ban, 25 évesen váltott országúti kerékpárra. Többek között egy Tour de France- és három Vuelta a Espana-szakaszgyőzelem, valamint egy világbajnoki bronzérem (2018) köthető hozzá.
A WorldTour-szinten a Cannondale-nél és az EF-nél is megfordult Woods 2021 óta az Israel versenyzője. A kanadai egynaposokon, Québecben és Montréalban biztosan ott lesz, ezt követően még kérdéses a programja.
"25 évesen kezdtem el ezt a sportot egy 1000 dolláros kerékpárral, amit a szüleimtől kaptam, és semmit sem tudtam az egészről. Őrültség volt, de azt gondoltam, hogy ha egyszer ennyire jól ment a futás, akkor miért ne lehetnék egyszer a világ legjobb kerékpárosa?" – tette fel magának a kérdést a hosszú elköszönő posztjában, ahol köszönetet mondott az őt támogatóknak.
"Ahogy mondani szokták, minden jó dolognak vége szakad egyszer. Még mindig nagy ambícióim és terveim vannak a következő évekre, ezek pedig az állóképességi sportok új területeinek felfedezését jelentik (van néhány nagy tervem, úgyhogy figyeljétek őket!), így úgy döntöttem, hogy a szezon végén visszavonulok a profi kerékpározástól.
Volt egy időszak az életemben, amikor éjszakánként feküdtem az ágyban, bámultam a mennyezetet, és azt gondoltam: 'Mit tettem? Hol rontottam el?'
Hogy eljutottam onnan oda, ahol most vagyok, örökké hálás leszek. Ezért mindenkinek, aki segített nekem az út során – legyen az egy egyszerű bátorító üzenet, az út széléről való szurkolás, vagy az olyan emberek, akik nem nevettek ki, amikor elmondtam nekik, hogy 2016-ban ki akarok jutni az olimpiára, és megváltoztatták az egész életemet – szeretnék köszönetet mondani. Köszönöm azt, amit értem tettetek."
Mindössze 30 évesen kénytelen elköszönni a profi teniszezők világától Kyle Edmund.
A brit játékos 2015-ben Davis-kupát nyert, 2018-ban elődöntőt játszott az Australian Openen és a 14. helyen is állt a világranglistán, ám az utóbbi években többször is megműtötték, és nem tudott visszatérni arra a szintre, ahol korábban járt.
A legutolsó meccse egy tornadöntő volt egy hónappal ezelőtt: a nottinghami Challengeren két szettben kikapott Jack Pinnington-Jonestól.
"Nehéz úgy tekinteni a karrieremre, hogy megpróbáljam minél kisebb egységekre bontani, de a dolgok alakulása, a múltbeli sérüléseim miatt ez tűnik most a helyes döntésnek. 2020-21 körül három műtéten estem át, és négy-öt évet töltöttem azzal, hogy visszatérjek. Szenvedtem a csuklómmal, a hasammal, a csípőmmel, a lábammal is. Voltak hullámvölgyeim, és soha nem tudtam teljesen visszatérni a valódi céljaimhoz.
A következő hetekben és hónapokban jó lesz visszagondolni a karrieremre, más dolgokat csinálni, több időt tölteni otthon a családommal, és egyszerűen csak értékelni azt, ami történt velem. Mindent megtettem, amit csak lehetett, nincs semmi, amit bánnék.
Az a személy, aki most vagyok, és ahogyan a pályán, valamint azon kívül viselkedtem és viselkedem, a szüleim nevelésének eredménye. Hatalmas hálával tartozom nekik azért, hogy mindig támogattak, soha nem kényszerítettek semmire, közben pedig folyton bátorítottak, és megtanítottak arra, hogy motiváljam magam."
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés