Együtt jóban-rosszban: Urška Žigart mesélt Tadej Pogačarról és édesanyja elvesztéséről
"Mindketten vágyunk a kerékpármentes, együtt töltött minőségi időre." Urška Žigart, az AG Insurance-Soudal versenyzője őszintén mesélt vőlegényéről, Tadej Pogačarról, szerelemről és az édesanyja elvesztése miatti gyászról.
Hegyi befutó és összetett, Pogacar simán megnyerte az UAE Tourt
Videó forrása: Eurosport
"Tadej nélkül nem bírtam volna ki ezt az időszakot. Minden éjszaka az járt a fejemben: 'miért velem történt mindez? Miért pont az én anyukám?' Mostanában viszont már tudom azt mondani, hogy jól vagyok, a szomorúság nem blokkol le teljesen. Az idő segít, gondolom. Anya miatt szeretnék jól versenyezni."
Ezek Urška Žigart szavai, aki jelenleg az AG Insurance-Soudal versenyzője és Tadej Pogačar menyasszonya.
A HLN újságírója versenyzésről, szerelemről és az édesanyja elvesztése utáni gyászfolyamatról beszélgetett vele.
Hogyan kezeled ezt a nagy érdeklődést?
Nem igazán szeretek a figyelem középpontjában lenni. Lámpalázas vagyok, főként mikor sok ember van körülöttem és mind engem néznek. Pont ezért nem mostanában fogom kibontakoztatni a zene iránti szenvedélyem – gitározom és zongorázom is. Valahol legbelül ez egy titkos vágyam, hogy egy nap majd fellépjek. De ha valami nem úgy történik, ahogy én szeretném, teljesen leblokkolok.
"Feel the rain on your skin, no one else can feel it for you" – hallottam, ahogy ezt énekelted az Instagramon. Szerintem vagy annyira jó, mint Natasha Bedingfield!
(elpirul) Szeretem ezt a dalt, de szerintem teljesen átlagosan énekelek. Nem rossz a hangom, de semmi extra. De az emberek néha meglepődnek, amikor énekelni hallanak.
De egyelőre a versenyzésnél maradsz, igaz?
(nevet) Igen, persze.
Tadej eddig szenzációs a szezonban. Még mindig lenyűgöz, amit csinál?
Persze. Tudom, hogy mit kell ezért feláldoznia. A legjobbak közé kerülni egy dolog, de ott is maradni már sokkal keményebb. Mindenki rád figyel és csak a maximumot várja el tőled. Ezt a nyomást nem lehet lebecsülni.
Eléggé ki tudjátok élvezni a közös pillanatokat?
Ebben nem vagyok biztos. Tavaly Eddie Dunbarral és a barátnőjével vacsoráztunk. Az első italnál megszólaltunk: "Koccintsunk... de mire is?" Hiszen annyi sikerrel és győzelemmel volt teli az elmúlt időszak. Aztán azt mondtuk egymásnak, hogy gyakrabban kellene együtt vacsoráznunk, hogy ünnepeljünk. Néha a győzelem természetessé válik, miközben jobban kellene értékelnünk. Sosem tudhatod, mi vár rád legközelebb.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/03/11/image-3ad03654-c720-47e4-9e8e-59c71dd52881-85-2560-1440.jpeg)
Kim Le Court és Urška Žigart a Strade Bianchén (Fotó: aginsurance-soudal.com)
Fotó: From Official Website
Mint ahogy azt sem tudhatod, mikor lesz az utolsó versenyed. Sokat gondolkodsz ezen?
Nagyon sok az új, fiatal tehetség, akik egy napon majd át fogják venni a helyed. De ez nem a világ vége, nem igaz? Teljesen tisztában vagyok ezzel és azzal is, hogy a mi sportunk nem veszélytelen.
Emlékszem arra a rizikós lejtmenetre tavalyról, amikor Tadej mindent beleadott a Galibier-ről lefelé jövet. Szoktál félni, amikor a határait feszegeti?
Már egy ideje nem merem nézni a lejtmeneteit. Inkább járkálok a házban, vagy kitakarítom addig a fürdőszobát (nevet). Hallom a távolból a tévét, de nem nézek oda.
Mindig próbálok nyugodt maradni és nem pánikolni.
Amellett, hogy a menyasszonya vagy, sokszor az edzőpartnere is; még magaslati edzőtáborokba is el szoktatok menni együtt.
Minden lehetőséget próbálunk megragadni arra, hogy együtt legyünk. 2025 egy kemény év lesz, nézd csak meg a versenynaptárunkat. Lesz olyan, hogy három vagy négy hétig nem is látjuk majd egymást.
Tudtok másról is beszélgetni a versenyzésen kívül?
Semmit nem szeretünk jobban, mint valami másról beszélni. Mindketten vágyunk a kerékpármentes, együtt töltött minőségi időre. Az egyetlen probléma ezzel, hogy sosem tudunk olyan sokáig együtt lenni, hogy ez elég legyen.
Mindent, amit csinálni szeretünk, általában egy napba sűrítjük be, hogy beleférjen az időbe – emiatt viszont van egy elég rossz szokásunk: későn megyünk aludni a nap végén. Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy éjfélkor még sorozatot nézünk.
Mit néztek most?
Az egyik a Monk, a másik pedig a Schitt's Creek. Ez egy nagyon vicces sorozat, arról szól, hogy egy gazdag család hirtelen elveszíti minden vagyonát. Az a rossz ezekben a sorozatokban, hogy mindig együtt akarjuk nézni. Néha titokban rámegyek egy részre Tadej nélkül, és mindig reménykedem abban, hogy nem veszi észre (nevet). De aztán persze ő is azonnal behozza a lemaradást.
Hogyan néz ki nálatok egy tökéletes nap?
Kilencig alvás, majd egy nagy reggeli, a telefonokat félretesszük. Aztán elmegyünk tekerni, útközben megállunk egy szép helyen, hogy igyunk egy jó kávét. Este pedig vacsorázunk a barátokkal.
Szeretsz Monacóban élni?
Több mint öt év után már tényleg a második otthonunk lett. Tadej és én is szlovén falvakból származunk, de Monaco is egy kis közösség.
Te választod meg azt, hogy élsz itt – néhányan úgy gondolják, hogy muszáj megmutatniuk, mennyire tehetősek. Mi nem ilyenek vagyunk. Simán elmegyünk melegítőben bevásárolni.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/03/11/image-784f7668-c772-4e8c-9ed1-fedde86e996b-85-2560-1440.jpeg)
Bevásárlás (Fotó: instagram.com/tadejpogacar)
Fotó: Instagram
A legfiatalabb Tour-győztesként Tadej világsztár lett. Mennyire változott meg ettől?
Amikor hirtelen sikeres lett, az emberek figyelmeztettek: 'Vigyázz, Urška. Pénz és hírnév, ezek a dolgok azért tudnak alakítani az emberen.' De Tadej még mindig csak Tadej. Nagyon jól nevelt srác.
Nemrég azért bátorkodott megvalósítani egy régi álmát: lett egy Porschéja, rajong a gyors autókért. De ne is keress képeket róla az Instagramon, sosem fog felvágni vele. Még a családunk sem tudott erről.
Miért vagytok ilyen jók együtt?
Mindketten pozitívan tekintünk az életre. De a többi dologban abszolút ellentétesek vagyunk: ő nagyon spontán és sodródik az árral, sosem stresszel, miközben én maximalista vagyok és könnyen tudok aggodalmaskodni.
Viszont tökéletesen kiegészítjük egymást: ő lenyugtat engem, én pedig segítek neki megtervezni a komolyabb dolgokat. Vigyázunk és figyelünk egymásra, és mindent megadunk a másiknak.
Tadej tavaly azt mondta, hogy jobban örült a te negyedik helyednek a Giro dell'Emilián, mint a saját győzelmének.
Ez is mutatja, hogy milyen ember ő valójában. 2022-ben nyolcadik lettem egy durva hegyi szakaszon a női Touron. Ugyanezen a napon neki fel kellett adnia a San Sebastiant – majd felült a csapatbuszra, és az én versenyemet nézte a tévében, ahol sokat mutattak, mert a mezőny elején voltam. Amikor célba értem, ránéztem a telefonomra és ez az üzenet fogadott tőle: 'A legjobb DNF valaha'. Ő nem fejezte be a saját versenyét, de neki mégis azért volt a legjobb, mert engem tudott nézni versenyzés közben. Annyira izgatott volt!
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/03/13/image-3f415d0b-a3cc-4adb-b29f-0645f5320fcf-85-2560-1440.jpeg)
Együtt a 2024-es Tour után.
Fotó: Getty Images
És mérges is, hogy végül nem mehettél az olimpiára. Többek között ez volt az egyik ok, amiért ő sem indult.
Nem indokolták meg, hogy miért nem választottak be a csapatba. Szlovén bajnokként nagy dolgokat érhettem volna el. Bár nekem mindig is a bajnokság, a klasszikusok és a Tour volt a fő, az olimpiát sosem vettem igazán célba. De kivételes érzés lehet ott lenni. Négy év múlva lesz a következő Los Angelesben, de sosem tudhatod, mit hoz az élet.
Teljesen igazad van. Már fel kellett dolgoznotok együtt egy borzasztó veszteséget, nemsokára lesz három éve annak, hogy Darja, az édesanyád elhunyt. Hogyan küzdesz meg a hiányával?
A gyász sosem ér véget. Bizonyos napokon jobban tudom kezelni, de hullámokban tör rám. Gyakran előfordul, hogy valami történik velem aznap és már nyúlok is a telefonomért, hogy felhívjam vagy üzenetet küldjek neki.
Amint a kezemben van a telefon, beüt a felismerés: 'a rohadt életbe, ezt már nem tudom megtenni.' Néha csak fekszem az ágyamban, bámulom a plafont és azon gondolkodom, mi mindent szeretnék neki elmesélni.
Milyen ember volt az anyukád?
Ő volt az én sziklám, a legnagyobb támaszom. Független és erős nő volt, egy cég operatív igazgatójaként dolgozott Szlovéniában, majdhogynem egy szem nőként ebben a férfias közegben. Nagyon büszke volt arra, amit elért. Ő tanított meg erősnek lenni és arra is, hogy minden lehetséges az életben.
Nem sokkal a halála után újra versenyeztél, ez mennyire volt tudatos döntés?
Emlékszem, hogy apa nem értette, miért ülök vissza a kerékpárra. Visszatekintve csak meg akart óvni engem. Ő már hamarabb tudta, hogy előbb vagy utóbb nálam is be fog ütni ez az egész – ami tavaly meg is történt. Sokáig nagyon rosszul aludtam, és minden éjszaka az járt a fejemben: 'miért velem történt mindez? Miért pont az én anyukám?' Mostanában viszont már tudom azt mondani, hogy jól vagyok, a szomorúság nem blokkol le teljesen. Az idő segít, gondolom. Anya miatt szeretnék jól versenyezni.
Tadej nélkül nem bírtam volna ki ezt az időszakot. Édesanyám majdnem két évig küzdött, először mellrákkal, majd nyelőcsőrákkal. Nagyon hosszú hullámvasút volt, de Tadej mindig ott volt velem, ő is nagyon szerette anyát. Tavaly a Liège-győzelmét neki ajánlotta.
Milyen volt a kapcsolatuk?
Egyszer voltam mérges Tadejre. Emlékszem, anyukám eléggé megharagudott rám. Azt gondoltam: 'Mi ez az egész? Itt egyedül én vagyok az, aki mérges lehet!' Ő pedig ezt mondta: 'Urška, hát nem látod, hogy néz rád ez a fiú? Nem látod, hogy mennyire szeret téged? Ő a legjobb, ami valaha veled történhetett.' Úgyhogy gyorsan meg is bocsátottam neki. Nagyon szerette Tadejt.
Már hat éve együtt vagytok...
...szóval szeretnéd tudni, hogy mikor házasodunk össze, igaz?
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/03/13/image-6cdc38cc-e433-4ba6-8d7d-f60602516046-85-2560-1440.jpeg)
Együtt a 2025-ös Strade Bianche előtt.
Fotó: Getty Images
Talán...
(nevet) Annyit mondok, hogy nem akarjuk elkapkodni. Tudjuk, hogy mit tudunk adni egymásnak. Már várom azt a napot, hogy Tadejt a férjemnek nevezhessem, de még nincs kőbe vésve egy konkrét dátum. Mindenesetre egy nagyobb családról álmodom, én egyke vagyok. Csodálatos érzés látni a szeretetet Tadej és a testvérei között. Hat év után már rájuk is a családom részeként tekintek. A nővérének nemrég született gyereke, akiért teljesen odáig vagyunk.
Nocsak, be vagy zsongva?
Ki tudja, lehet, hogy a Los Angeles-i olimpián kerékpár helyett már egy babakocsival fogsz látni? (nevet) Dehogy, csak viccelek. Előtte azért még sokat akarok versenyezni. Egyébként édesapám így, hogy már nyugdíjas, megígérte, hogy többször jön majd el szurkolni.
Mi mást kívánhatnék még neked az új csapattal?
Egy nagy adag önbizalmat, mert abból azért sokszor van hiány. Tudok olyan keményen dolgozni, mint Tadej. Egy nap majd én is szeretnék magasba tett kezekkel áthaladni a célvonalon.
(hln.be)
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/02/12/image-cd19b85f-450f-4c4c-90a8-c2c869b2aa83-68-310-310.jpeg)