Pello Bilbao: "Nem hiszem, hogy az UAE dominanciája jót tesz a kerékpársportnak"

Igen, minden a várakozásoknak megfelelően alakult. Szerettem volna már az elejétől megnyomni a szezont, mert egyrészt a szponzorok miatt az UAE Tour fontos a csapat számára, másrészt csak egy WorldTour-versenyről beszélünk. Az érzések napról napra javultak, és Valenciában is sikeresek voltunk, hiszen Santi Buitrago a szakaszgyőzelmekkel és az összetett első hellyel visszaszerezte a tavaly kicsit elveszített önbizalmát.

Nagyon boldog vagyok az eredmény miatt. A hét elején is simán aláírtuk volna, az utolsó szakasz rajtja előtt pláne, mert az ellenfeleknek előnyük volt velem szemben. Intenzív verseny volt, nagyon sokat számított, hogy jól osszam be az energiát. Tadejék tökéletesen előkészítették a terepet, eszembe sem jutott, hogy reagáljak a támadására. Castrillóval és Romeóval szépen együttműködtünk, ők is a dobogóért mentek, és tudom, hogy mekkora potenciál van bennük. Erős tempót diktáltak, követni tudtam őket, és amikor megéreztem a pillanatot, elindultam. Hála az égnek működött a taktika.

Nem igazán tudom. A csapat vezetése rájött, hogy kicsit le kell nyugtatniuk a helyzetet, csökkenteniük kell a stresszt, mert tavaly elég nagy elvárásokkal versenyeztünk, és csalódást éreztünk, amikor nem sikerült megugranunk a lécet. Ilyenkor a nyomás egyre nagyobbá válik. Most a nulláról kezdtünk, nyugodtabban, kevésbé ambiciózus célokat tűztünk ki, és ha ezeket teljesíteni tudjuk, sokat segít nekünk.

Santi tavaly nagyszerű Tourt teljesített. Talán egy 10. hely nem tűnik olyan briliánsnak, de még csak akkor debütált, és magas szinten tekert, ami ilyenkor nagyon fontos. Idén szerintem képes lesz egy újabb lépést tenni előre, és közelebb lesz a dobogós helyekhez. A Girón Antonio Tiberi lesz a kapitányunk, én pedig támogatom őt, és keresek néhány lehetőséget egyénileg is. Azt még nem tudom, hogy végül az összetettre is rámegyek-e majd, vagy csak a szakaszgyőzelmekért küzdök.

Szomorúsággal, vagy inkább olyan érzéssel, hogy egyszerűen nem lehetünk azon a szinten, mint ők, így más célokért kell küzdenünk. Ekkora a szakadék a két legjobb és a többiek között. Még tavaly is egyértelmű volt, hogy a különbség gyakorlatilag áthidalhatatlan, pedig Jonas nem volt 100%-os. A harc a dobogó harmadik helyéért folyik, és folyamatosan feltűnnek újabb csapatok, akik nagyot lépnek előre – most épp az Astanát lehet kiemelni. Minden évben látjuk, hogy miben lehet javulni, hogyan lehet tanulni a legjobb csapatoktól, akiknek jobb erőforrásaik vannak. Mi egy kicsit később érkeztünk meg, próbáljuk csökkenteni a különbséget. Remélem, hogy idén kicsit kiegyenlítettebb lesz a Tour.

Láthatjuk, hogy Tadej már most, a szezon elején dominál, az UAE pedig Andalúziában és az Algarvén is remekelt. Remélem, hogy idén nem lesz ilyen elsöprő a fölényük, mert a tavalyi dominanciájuk túlzó volt. A kerékpársport sokat változott a pozitív irányba az elmúlt öt-tíz évben, vonzóbbnak, agresszívabbnak, intenzívebbnek tűnik a versenyzés, az útvonalak egyre jobbak. Viszont az is igaz, hogy az elmúlt két évben voltak olyan versenyek, amelyek elvesztették az izgalmukat, mert teljesen egyértelmű volt, hogy Tadej fog nyerni. Ilyen volt a tavalyi Giro, ahol nagyjából csak az volt a kérdés, hogy ki áll majd Tadej mellé a dobogóra. A szakaszokat is uralta az UAE, irányítottak, győztek. Képesek rá, mert minden feltétel adott. Úgy látom, hogy rövid távon ez jó eredményeket hoz nekik, hiszen megtérül a szponzori támogatásuk, de nem tudom, hogy közép- vagy hosszú távon mi lesz... a sportág egészét nézve más a helyzet.

Igen, a Giro előtt szinte minden versenyen én leszek a kiemelt ember. Ilyen például a Strade, bár tudom, hogy ismét Tadejjel fogunk versenyezni, aztán jön a baszk kör és az ardenneki egynaposok. Ezek olyan versenyek, amiket szeretek. Minden lehetőséget ki akarok használni, egyáltalán nem csak a Giróra gondolok.

Egyre közelebb kerülök a karrierem végéhez, és nyilván gondolkodom a visszavonuláson. Jelenleg viszont megvan a jövő év végéig szóló szerződésem, és nem aggódom a hosszabbítás miatt. Csak 2026-ban kezdek el gondolkodni azon, hogy itt lesz az ideje befejezni a pályafutásomat vagy sem.

A tavalyinál kicsit jobban szeretnék lenni. Remélem, hogy meg tudok nyerni egy klasszikust vagy legalább egy szakaszt a Girón. Attól élem meg még intenzívebben ezt a sportot, akkor tudom a legtöbb érzelmet közvetíteni, amikor felemelhetem a karjaimat a célvonalon.