Matxin Fernández: "Pogačar maga a tökéletesség"

Négy sárga trikó, elképesztő eredménysor a 2025-ös szezonban, de a Vuelta megint kimarad. Tadej Pogačarnak pihenésre van szüksége a Tour után, ezért idén sem lesz ott a spanyol körversenyen.

Legközelebb szeptember közepén, a két kanadai egynaposon láthatjuk.

Matxin Fernández, az UAE csapatának menedzsere viszont meg van győződve arról, hogy Pogačarban még bőven van motiváció, de a Tour de France utolsó hete azért őt is "kicsinálta" egy picit.

Talán annyit, hogy neki köszönhetően történelmet látunk.

Majdnem minden tökéletes volt, leszámítva Almeida bukását. Meg vagyok győződve arról, hogy dobogós lehetett volna, vagy legalább harcolhatott volna érte. Úgy gondolom, ezzel a bukással elvesztettünk egy dobogós helyezést és a csapatverseny megnyerésének lehetőségét is.

Nagyon tartottunk az első tíz naptól, mert attól féltünk, hogy káosz lesz, és nem tudjuk kézben tartani az eseményeket. Sokszor vezettük a mezőnyt anélkül, hogy nálunk lett volna a sárga trikó. Most, hogy már vége, még mindig azt mondom: ez egy irreálisan feszült és ideges kezdés volt. Még a széles utakon sem fér el kényelmesen a 23 csapat, nemhogy a szűkeken.

Ő szeret versenyezni és támadni, mivel azonban az utolsó héten inkább védekeznünk kellett, ez nem szórakoztatta túlságosan. De szerintem a nézőket sem. Mi támadó mentalitással versenyzünk, de amikor négy perc előnyöd van összetettben, akkor realistának kell maradni.

Manapság hozzászoktunk, hogy már 50–80 kilométerről indulnak a támadások, aztán kiakadunk, ha valaki csak a hegy végén próbálkozik. Miért? Mert ezek a srácok megtanították a közönséget arra, hogy már a rajttól kezdve figyelni kell. Az Hautacam valóban komoly pszichológiai csapás volt az ellenfeleknek. Szerintem a Visma azzal a céllal jött, hogy kifárassza Tadejt az állandó támadásokkal, de végül saját magukat fárasztották ki. Mi kiszámíthatóan, de hatékonyan versenyeztünk, mindig a megfelelő pillanatban támadtunk.

Részben úgy, hogy nem ugyanazt a versenynaptárt kapja, és mindig újítunk valamit. Amikor például megnyerte a Katalán kört, onnantól kezdve a klasszikusokon kerestünk új kihívásokat, amelyek másfajta felkészülést igényelnek. Ráadásul Pogačar olyan versenyző, hogy bárhová megy, mindenki tőle várja a győzelmet, még akkor is, ha az egy kis verseny, vagy olyan speciális, mint a Flandria.

Lehet, hogy egy Flandriai körverseny izgalmasabb számára, mert ott mindig a megfelelő pillanatban és helyen kell lenni. A Touron viszont sokszor csak várni kell, és figyelni, ki támad előbb. A 19. szakasz például kissé unalmas volt. de hát a sárga trikósnak nem feladata támadni.

Inkább az, hogy milyen az útvonal, kik az ellenfelek, kik a csapattársai, és mi lehet a döntő részlet. Törődik a társakkal, a stábbal, mindennel, ami a csapattal kapcsolatos. Nagyon példamutató a hozzáállása.

Minden elképzelhető, és mindennek megvan a maga ideje. Tavaly például a Tour után sokan azt mondták, menjen rá a Vueltára, és próbálja meg egy év alatt megnyerni mindhárom nagy körversenyt. Aztán megnyerte a világbajnokságot, és mindenki elfelejtette a Vuelta-terveket.

Kétségtelenül.

Igen. Az edzője, Javier Sola, és a dietetikusa is úgy látja, hogy vannak még fejleszthető pontjai, és ehhez megvan benne a motiváció is.

Minden versenyre két kijelölt vezetőnk van, mindegyikükkel külön beszélgetek, elemzünk, és pontosan megmondjuk, hogy hol lesz ő a kapitány, és hol kell másokat segíteni. Mindenki tudja, mi a célja, és megkapja a saját esélyét is. Marc Soler például segítő volt a Touron, de előtte elmondtam neki: az Asturiason te leszel a kapitány, és győzelmet várunk. Meg is nyerte.

Tavaly 81 győzelmet szereztünk 282 versenynap alatt, vagyis jóval többet veszítünk, mint amennyit nyerünk. De mindenkinek azt mondom: versenyezz csak félelem nélkül.

Sokan kérik, hogy ott lehessenek, de valakinek dönteni kell. Az edzőtáborban is voltak tartalékok: Novak, Majka, Veermersch. Próbálunk mindenre felkészülni.

Nem akarok nyomást helyezni senkire, de a saját versenyzőim közül Isaac del Toro és Juan Ayuso az a két fiatal, akikben nagyon sok lehetőség rejlik. Isaac a Girón pontosan megmutatta, mennyire erős.

Ő maga a tökéletesség.