Evenepoel: "Jövőre már nem fogok meglepődni, ha lehagyom Pogačarékat"

Győzelem az Algarvén, két olimpiai arany, világbajnoki cím időfutamban és pályafutása első Tour de France-részvétele során rögtön egy dobogó. A legtöbb szezon végén ilyen eredménysorral Remco Evenepoel kérdés nélkül az év versenyzője lenne, de Tadej Pogačar történelmi szezonjának „köszönhetően” erre most esélye sincs.

Belgiumban viszont már másodszor választották meg az év legjobbjának, egy ilyen Tour és olimpiai után teljesen jogosan.

Bár még korán van a tervezéshez és a Giro pontos útvonalát sem ismerjük, Evenepoel nem zárta ki, hogy 2025-ben akár két nagy körversenyen is láthatjuk. Egy biztos, nem fogja Pogačarhoz igazítani a programját, mert elmondása szerint kifejezetten szeret ellene versenyezni.

Valójában igen, bár Jaspernek tényleg durva éve volt. Én tavaly többet nyertem, mint most, idén viszont az olimpia és a Touron szerzett 3. hely gondolom sokat számított. Igazából egy kifejezetten erős hónap miatt nyerhettem. A 2022 végén kapott trófea még a szüleimnél van Schepdaalban, ezt viszont kiviszem magammal Calpéba.

Hát, kellett egy kis idő, ameddig kipihentem az egészet, és felfogtam, hogy mit is értem el. Közvetlenül az olimpia után Oumival néhány napra Görögországba utaztunk, csak ott, a medence melletti napozóágyon tudatosult bennem, hogy mi történt velem. Elég sokat beszélgettünk erről kettesben, akkor jöttem rá, hogy valójában ez mekkora eredmény volt.

Tényleg nem tudtam 20 napig edzeni. Különleges törésem volt, mert teljesen kicsavarodott a karom, meg sérült a lapockám is, úgyhogy a kihagyás miatt teljesen lenulláztam magam. Ott voltam május elején és olyan állapotban voltam, mintha akkor kezdtem volna a felkészülést. Onnantól kezdve versenyt futottam az idővel, talán ezért is voltam kevésbé friss az utolsó héten.

Mindenképp az, hogy amikor erősnek érzed magad és jó napod van, nem szabad gondolkozni, hanem menni kell.

Igen, a 17. szakaszon, ahol egy picit hoztam is Jonasékon, de nem kezeltem jól a helyzetet onnantól kezdve, hogy eltávolodtam tőlük. Nem jöttek egyből utánam, egy ideig nem is értettem, mi történik velem. Azon gondolkoztam, hogy hülyeség volt elindulni, nem fogom bírni, és lehet, hogy inkább meg kellene állni. Ha jövőre ilyen helyzetbe kerülök, már tudni fogom, hogy egyszerűen mindent bele kell adnom.

Először is abban kell bízni, hogy Tadej nem lesz ennél is jobb! [nevet] Akkor reálisnak tartom, hogy lemenjünk öt perc alá. Jó kezdet lenne, ha 4 percet leszednék, de ezt könnyebb mondani, mint megtenni.

Persze, mindig, és szeretem őket. Bár amikor rákattintok a cikkre, abban bízom, hogy nem én leszek a főszereplője. [nevet]

Igen, ezt már én is megjegyeztem, mert a Tourról beszélünk és itt tényleg mindenkinek 110 százalékot kell nyújtania. Nem mondom, hogy nem volt jó az idei évünk, de szerintem lehetett volna jobb is. Voltak versenyzők, akik hozhattak volna többet, és ezek szerint ez nem csak nekem tűnt fel. A Tour után elmondtam, hogy szerintem miben kell előrelépnünk, amennyiben szeretnénk közelíteni a Vismához és az UAE-hez.

Igen, a Plateau de Beille-en. Én top számokat hoztam egy nehéz hegyen és kaptam tőle 3 percet. De a Lombardia is jó példa, amikor 7 kilométerrel a hegytető előtt elindult és fent már volt 1 perc előnye. A lefelében ugyanennyit adott, majd a völgyben ellépett még két perccel. Ilyenkor az ember rájön, hogy ki a világ legjobb versenyzője és kit próbál meg követni.

A megszokott vélemény az, hogy valószínűleg második leszel, ha Pogačar is ott van a mezőnyben. De ez valahol motivál, hogy próbáljam megközelíteni az ő szintjét. Én innen nézem ezt a kérdést.

Idén az olimpia miatt ez nem volt lehetséges, most már jobban meg kell fontolni a Girót, de azért várjuk meg az útvonalbemutatót. Ha a Girón elindulok, nem leszek ott az ardenneki klasszikusokon, bár a Liège-Bastogne-Liège-t nem szívesen hagynám ki.

A Tour de France-on szerzett 3. helyem óriási motivációt jelent a folytatásra, mert érzem, hogy lehet esélyem háromhetest nyerni. Jövőre mindenképp szeretnék visszatérni a Tourra, de a hegyeken fejlődnöm kell, mert bár időfutamban jó vagyok, az emelkedőkön láthatóan van nálam két erősebb versenyző. Persze, mondhatod, hogy fiatal vagyok és van még időm nagy körversenyeket nyerni, de lassan 25 éves leszek. Talán még öt-hat évig fogom ezt csinálni, úgyhogy most kell jól menni. Mindenki tudja, hogy a hátralévő céljaim között szerepel a Giro és a Tour megnyerése, ebbe a két versenybe szeretném a legtöbb energiát belefektetni.

Ha egy Grand Touron 70-80 kilométer egyenkénti lesz, akkor nyilván a továbbiakban is kiemelten kezelem az időfutamokat, de nekem egyértelműen a hegyeken kell javulnom.

Nem, mivel kifejezetten élvezem a Pogačar elleni versenyzést. Amellett, hogy elképesztően erős, egy nagyon szerethető srác. Megtiszteltetés ellene és vele versenyezni. Kihívásnak tekintem, hogy megpróbáljam legyőzni őt. Szerintem már nyertem olyan versenyen, ahol elindult! [nevet]

Megvan Tadej száma, de ez normális a topversenyzők között. Wout van Aert mellett Mathieu van der Poelt is bármikor fel tudnám hívni.

Igen, az a Velon Instagram-posztjáról szólt, amiben a Lombardia utolsó másfél órájának wattadatait közölték. De nem lehetett igaz, mert én pont ugyanilyen számokat mentem és 3 perccel voltam lemaradva mögötte. Ezért írtam neki poénból, hogy tudni akarom a valós számaidat. Végül nem mondta el, de az egészet humornak szántam.

Nem, a Lombardia utáni napokban eléggé elengedtem magam, voltam Michelin-csillagos éttermemben, de jó kebabosnál is. Én általában a tél elején szoktam össze-vissza enni, de utána szépen fokozatosan visszaállok.

Ha lehet, egy Grand Tour győzelmet.