Sok hegy és csak egy időfutam – bemutatták a 2023-as Tour de France útvonalát

Azt már régen tudtuk, hogy Bilbaóban lesz a nagy rajt, de most az is kiderült, hogy jövőre csak egy időfutamot rendeznek, és összesen 5 igazi hegyi befutós nap vár a mezőnyre.

Visszatérnek a hegyeken kapható bónuszpontok, legjobb esetben 8 lehetőséghez juthatnak a sprinterek, és végre lesz befutó a Puy de Domme-on, ami talán a jövő évi Tour egyik legérdekesebb és legkeményebb emelkedője lehet.

Akárcsak 2020-ben, jövőre is csak egy időfutam szerepel a programban, ami a 16. szakaszra került, de cserébe kifejezetten hegyes.

Nézzük részletesen, mit kell tudni a 2023-as Tour de France útvonaláról.

Koppenhága után jövőre Bilbaóban rajtol a Tour, de nem időfutammal, hanem egy „rendes”, mezőnyszakasszal. Ezt követően két napot teker még Baszkföldön a mezőny, az első igazi hegyi befutós napra pedig a 6. szakaszig kell várni. Az egyetlen időfutamot nem a 20. szakaszon, hanem a harmadik hét elején rendezik, összesen 5 igazi hegyi befutós nap lesz, a Puy de Dome mellett Courchevelben is bekerült a programba.

A 110. Tour de France július 1-jén Bilbaóban kezdődik. Baszkföld eddig egyszer volt a nagy rajt helyszíne, még 1992-ben, amikor Miguel Indurain nyerte a san sebastiani prológot.

Jövőre egyáltalán nem lesz sík a kezdés, hisz már az első szakaszon 3200 méternyi szintkülönbség vár a versenyzőkre. Ezt követően még két napot teker Baszkföldön a mezőny, a 2. szakasz befutója San Sebastianban lesz, a harmadik nap pedig már Franciaországban, Bayonne-ban ér véget.

Már a bilbaói nyitónapon 5 kategorizált emelkedő, és bő 3000 méternyi szintkülönbség vár a mezőnyre, de ugye Baszkföldön nem is számítsunk sík szakaszokra. A 210 kilométer hosszú második nap hasonlóan érdekesnek tűnik, hisz a san sebastiani cél előtt még a Jaizkibelt is túl kell élni, a bayonne-i befutó viszont már tényleg a sprintereké lehet.

Az első hét talán egyik legérdekesebb szakasza szintrajz alapján a laruns-i lesz, ami ugyan nem hegyi befutós, de menet közben 2 komoly emelkedőt (Col de Soudet: 15,1 km/7,2% és Col de Marie-Blanque 7,7 km/8,6%) is meg kell mászni.

Másnap viszont menet közben jön a Tourmalet, a befutó pedig a 16 kilométer hosszú, átlagosan 5.5%-os Cauterets-Cambasque tetején lesz. A pihenőnap előtt pedig jön egy brutálisan nehéz, és 35 éve nem látott hegy, a Puy de Dome (13.3km%/7.7%).

A középső hét egyik legfontosabb napja a Gran Colombier lehet, a 13. szakasz egy bő 17 kilométeres másszas zárul. Másnap lejtmenetes befutót rendeznek Morzine-ban, de ezen a szakaszon a Col de la Ramaz-t (13,9 km/ 7,1%) és Joux Plane-t (11,6 km,/8,5%) is meg kell mászni.

A 15. szakaszon (ami szintén hegyi befutós) 4300 métersnyi szintkülönbség vár a mezőnyre, a a nap egy bő 7 kilométer hosszú, átlagosan 8%-os meredekkel zárul.

A Tour utolsó hete rögtön egy időfutammal kezdődik, a táv nem hosszú (22 kilométer) de cserébe kifejezetten hegyes.

Másnap Courchevelbe érkezik a mezőny, a lejtemenetes befutó előtt a 28 kilométer hosszú Col de La Loze lesz a legkeményebb feladat. A 20. szakasz pedig nem szó szerint hegyi befutós, de tele van emelkedőkkel (Petit Ballon: 9,3 km/8,1% + Col du Platzerwasel: 7,1 km/ 8,4%) szóval aki itt akar támadni, bőven lesz majd lehetősége.

A 2023-as Tour szokás szerint Párizsban, a Champs-Elysées-n zárul.

A 2023-as Tour július 1-én kezdődik Bilbaóban, az első hegyi befutós napot július 6-án rendezik, a Puy de Dome pedig 3 nappal később lesz.

Július 14-én, a franciák nemzeti ünnepén jön a Grand Colombier, négy nap múlva pedig az egyetlen időfutam.

A harmadik hét két talán legkeményebb hegyi befutós szakasza július 19-re került, a markstein-i befutó (20. szakasz) pedig 3 nappal később lesz.

A jövő évi verseny szokás szerint Párizsban zárul július 23-án, szűk két héttel a világbajnoki mezőnyverseny előtt.

1 –Akárcsak 2019-ben, jövőre is csak egy egyéni időfutam lesz
5 - Öt igazi hegyi befutó vár a mezőnyre
8 – Legjobb esetben 8 lehetőségük lehet a sprintereknek
22 – Idén két részletben, 53 kilométernyi időfutam volt a Touron, jövőre 22 kilométer lesz
30 – Ennyi HC, első, és második kategoriás emelkedő szerepel a programban, ami új rekord
209 – Kétszázkilenc kilométeres lesz a jövő évi Tour leghosszabb szakasza
1992 – Az utolsó és egyben az egyetlen év, amikor Baszkföldről rajtolt a Tour de France

Tadej Pogačar már egyértelműen kijelentette, hogy jövőre nem változtat a programján, és hozzá hasonlóan a címvédő Jonas Vingegaard is a Touron szeretne indulni.

Az idén világbajnokságot és Vueltát nyerő Remco Evenepoel úgy nyilatkozott, hogy ő már tudja melyik háromhetest választja, de erről januárig nem szeretne beszélni, viszont a Giro 3 időfutamot tartalmazó útvonala miatt valószínűsíthető a döntése.

Wout van Aert és Mathieu van der Poel Tourozni fog jövőre, Simon Yates mellett pedig Jai Hindely tett utalásokat arra, hogy nem igazán tetszik neki a Giro útvonala. Vagyis nekik marad a Tour. Primoz Roglic és Richard Carapaz kapcsán még nagy a csend, Enric Más indulása viszont majdnem biztosnak tekinthető, mint ahogy David Gaudu választása is egyértelműnek tűnik.

Geraint Thomas nemrég úgy nyilatkozott, hogy utolsó profi szezonjában szívesen Girózna, a napokban pedig Egan Bernal elérhető célként beszélt a Tour indulásról.