„Profi kerékpáros még nem keresett annyit, mint ő” – tényleg durva éve van pénzügyileg Tadej Pogačarnak?

A kerékpársport már csak ilyen, rég megtanultuk, hogy nem szabad a focihoz, az NBA-hez vagy a teniszhez hasonlítani.

Mégis megdöbbentő, hogy egy olyan szezon végéhez közeledve, amikor Tadej Pogačar a Giro és a Tour de France mellett a világbajnokságot is megnyerte, nem keresett milliókat.

A világbajnoki aranyért konkrétan 8000 eurót kapott, amiből még adózik és valószínűleg a stáb, illetve csapattagok is részesednek az összegből. Elnézve a friss monacói ingatlanárakat, ha Pogi a felét hazaviheti a mostani nyereményének, a belvárosban 1 hónapra sem tudna kibérelni egy átlagos, kétszobás lakást.

Persze, a szlovén versenyző nem a pénzdíjakból él, hanem sokkal inkább az UAE Emirates csapatától kapott 8 millió eurós éves fizetéséből. Ezzel természetesen messze ő az egész World Tour-mezőny legjobban kereső kerékpárosa.

Pogačar - és ezt még leírni is durva - a tavasz során csak 41.000 eurót gyűjtött, pedig nyerte a Strade Bianchét, a Katalán kört és a Liége-t is.

A Giro d’Italia-győzelem (beleszámolva minden trikót és szakaszgyőzelmet) 400.000 eurós bevételt jelentett, a Tour de France megnyerése pedig kerekítve 600.000-et. Nyilván nem szerencsés az országúti kerékpárt más sportággal összehasonlítani, de Pogačarnak 8 szakaszt kellett volna nyernie a Touron ahhoz, hogy annyit kapjon, mint az idei US Openen egyetlen meccset nyerő teniszező.

Ami Pogačar éves fizetését illeti, a 8 millió euró nyilván nem hivatalos, ebben az esetben csak olasz sajtóinformációkra hagyatkozhatunk, az viszont biztos, hogy 2028 végéig él a szerződése. Az már kérdéses, hogy létezik-e valójában a Mauro Gianetti által emlegetett 200 milliós kivásárlási ár.

„Soha senki nem keresett még annyit kerékpárosként, mint ő” – kommentálta a nyolcmilliós fizetésről szóló híreket Alex Carera, Pogačar menedzsere.

Carera elismerte, hogy a sportág még tele van tartalékokkal, a nagy sztárokat jobban is meg lehetne fizetni, épp ezért a tél során majd ők is leülnek a vezetőséggel tárgyalni. Annak ellenére, hogy Pogačarnak a következő 4 évre érvényes szerződése van, és elég kicsi az esély arra, hogy valaki kivásárolná.

Érdekes megnézni, hogy a szlovén versenyző jelen pillanatban csak 7 személyes szponzorral rendelkezik. Többségében Szlovéniában ismert márkák és céget támogatják, mint például a Tus (egy szupermarket hálózat, ami a Pogačar szendvicseket forgalmazza), a Medex (méhészeti termékekből készült táplálékkiegészítők) és az „I Feel Slovenia”, vagyis a turisztikai hivatal. A nemzetközi partnerek között szerepel a Plume szoftvercég, illetve a Jana Water ásványvízmárka.

Illetve ott van még néhány szponzor a kerékpársport világából, mint a MET (bukósisakok), a DMT (cipők), a LOOK (pedálok) és a MyWhoosh (virtuális kerékpáros platform).

Nyilván egy Pogačar-szintű kerékpáros sokkal több szponzorral is rendelkezhetne, de egy UCI-szabály kimondja, hogy a versenyzők nem köthetnek egyéni megállapodásokat a csapatszponzor „versenytársaival”. Mivel az UAE Emirates a Richard Mille luxusóramárka partnere, Pogačarnak fel kellett bontania a Breitlinggel kötött szerződését.

„Ebben a témában tudatosak vagyunk és direkt nem állapodunk meg sok céggel” – mondja Carera.

A belga Sporza a sportág világát ismerő marketingesek információra hagyatkozva azt írta, hogy mostanság a Pogi iránt érdeklődő szponzoroknak minimum 500 ezer eurót kell fizetniük egy partneri megállapodásáért, ugyanez az összeg a 2020-as, első Tour-győzelme előtt körülbelül 25.000 euró lehetett.

Aki egy kicsit is ismeri Pogačart, az tudja, hogy ezt az egészet nem a pénzért csinálja. Sőt, amikor csak tud segít és adakozik.

A saját utánpótlás csapatának (Pogi Team) finanszírozását például egyedül állja, létrehozott egy beteg gyerekeket segítő alapítványt, tavaly pedig a szlovéniai árvízkárosultak megsegítésére rendezett gyűjtést.

(Forrás: Sporza, HLN)